-
német felkelés - császárság megszűnik
A német felkelés a keleti és nyugati frontokon zajló vereségek és a német társadalom egyre növekvő elégedetlensége miatt tört ki az első világháború végén. Az 1918. november 9-én kitört berlini felkelés során a német munkásság és a tengerészek forradalmi akciókkal követelték a császárság megszűnését és a demokratikus változást. Wilhelm császár és király végül kénytelen volt lemondani trónjáról, és Németország elnöki köztársasággá alakult át. -
Népszövetség létrehozása
A Népszövetség az első világháború után, 1919-ben jött létre azzal a céllal, hogy fenntartsa a béke és a biztonság rendszerét a világban. A Népszövetség az első olyan nemzetközi szervezet volt, amelyben a nemzetek közvetlenül részt vettek. A szervezet céljai közé tartozott a területi viták rendezése, a fegyverkezési verseny korlátozása és a diplomáciai tárgyalások előnyben részesítése a konfliktusok megoldása érdekében. -
Horthy kormányzóvá választása
Miklós Horthy admirális 1920. március 1-jén lett Magyarország kormányzója. Horthy kormányzósága alatt Magyarországon egy autoriter rendszer jött létre, és az ország visszanyerte néhány területét a trianoni békeszerződésből elveszett területekből. Horthy kormányzósága idején a politikai ellenzéket erőteljesen elnyomták, és az ország irányítása fokozatosan a szélsőjobboldal felé tolódott el. -
Kapuccs
A kappuccs az 1920. március 13-án történt német jobboldali felkelés volt, amelyet Wolfgang Kapp vezetett. A felkelés célja a Weimar Köztársaság megbuktatása és egy új, erőteljes vezetés felállítása volt. Azonban a felkelés gyorsan összeomlott, mivel a munkásság sztrájkokkal és passzív ellenállással válaszolt. Kapp kénytelen volt menekülni, és a kudarcnak jelentős hatása volt a Weimar Köztársaság legitimációjára. -
Szovjetunió létrejötte
A Szovjetunió a kommunista vezetésű országokból álló szövetséget jelentette. Az orosz polgárháborút követően a bolsevik forradalom győzelme és a Vörös Hadsereg sikerei lehetővé tették a kommunisták számára, hogy megszilárdítsák hatalmukat Oroszországban.Szovjetuniót, amely a korábbi Oroszország területén és népein alapuló szövetséges szocialista köztársaságokból állt. A Szovjetunió vezetésében az új államot vezető kommunisták, például Lenin és Sztálin játszottak vezető szerepet. -
NSDAP program megalakulása
Az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) 1922-ben elfogadta hivatalos programját, amelyet az ún. 25 pontban foglaltak össze. Az NSDAP programja a német nemzetet, a területi bővülést és az antiszemita nézeteket helyezte előtérbe. Az NSDAP vezetője, Adolf Hitler, a párt ideológusaként és későbbi vezetőjeként erősítette a nacionalista és rasszista nézeteket, valamint a politikai stabilitás hiányát kihasználva növelte pártja támogatottságát a következő években. -
Müncheni sörpuccs
Az NSDAP 1923-ban Münchenben szervezett kísérletet a hatalomátvételre, amelyet a müncheni sörpuccs néven ismerünk. Az esemény során Hitler és támogatói megpróbálták megszerezni a bajor kormányzóságot és elindítani egy nemzeti forradalmat. Azonban a puccs erőszakos elnyomása és Hitler letartóztatása megakadályozta a terv végrehajtását. Ezután Hitler a börtönben írta meg az "Mein Kampf" című könyvét, amelyben részletesen kifejtette politikai ideológiáját és terveit. -
Dawes-terv
A Dawes-terv a n. gazdaság helyreállítása érdekében született meg. A tervezetet Charles Dawes amerikai pénzügyminiszter dolgozta ki, hogy könnyítse Németország háború utáni gazdasági terheit és törlesztési kötelezettségeit. A terv részletezte a n. államadósság csökkentését, a gazdasági reformokat. Az USA, más külföldi hitelezők segítettek a német gazdaságnak hitel és beruházások formájában. Ennek eredményeként a gazdaság fellendült, a munkanélküliség csökkent és a vállalkozások újra prosperáltak -
Németországot beveszik a népköztársaságba
1926-ban Németországot felvették a Népek Szövetségébe, amely a korábbi Népszövetség elődje volt. Ezzel Németország visszanyerte nemzetközi elismerését, és részt vehetett a nemzetközi diplomáciai folyamatokban. A tagság lehetőséget nyújtott Németországnak a béke és a biztonság fenntartására irányuló erőfeszítésekben, valamint a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében. -
Lateráni egyezmény
A Lateráni egyezmény 1929-ben jött létre a Szentszék (Vatikán) és Olaszország között. Az egyezmény véget vetett a hosszú ideig fennálló konfliktusnak a pápai állam és Olaszország között. Az egyezmény alapján megszületett a Vatikán Állam, mint független szuverén terület Rómában. Az egyezmény továbbá rendezte a katolikus egyház és az olasz állam viszonyát, valamint szabályozta az egyházi birtokok és jogok kérdését. -
Young-terv
1929-ben jött létre, mint a német háborús reparációk rendezésére kidolgozott megállapodás. A tervezetet az USA és más hitelező országok állították össze, célja a német gazdaság terheinek enyhítése volt. A Young-terv jelentős mértékben csökkentette Németország reparációs kötelezettségeit és kiterjesztette a törlesztési határidőket. Ez segített stabilizálni a német gazdaságot és csökkenteni az inflációt, de a nagy gazdasági világválság hatására a terv hosszú távú fenntartása nem volt lehetséges. -
első koncentrációs táborok
1933-tól kezdve az első koncentrációs táborokat létesítették Németországban. Ezeken a táborokon politikai ellenzőket, szakszervezeti tagokat, zsidókat és más társadalmi csoportokat tartottak fogva, akiket az új náci rezsim veszélyesnek vagy idegen elemnek tartott. A táborokban a foglyokat brutális körülmények között tartották fogva, kínozták és gyakran gyilkolták meg. Ez volt az előfutára annak, ami később a holokauszt részeként ismertté vált -
Németország kilép a Népszövetségből
1933-ban Németország kilépett a Népszövetségből. Ez a kilépés voltaképpen a nemzetközi szervezet és a német rezsim közötti konfliktus és ellentét eredménye. Hitler és az NSDAP új hatalmát felhasználva Németország kilépett a Népszövetségből, és így elkerülte az esetleges nemzetközi szankciókat a későbbi agresszív külpolitikájával kapcsolatban. -
Hitler kancellári posztot kap
1933 januárjában Adolf Hitler és a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) végül hatalomra került Németországban. Hitlert a kancellári posztra nevezték ki, és a következő hónapokban fokozatosan konszolidálta hatalmát. Az NSDAP politikája és ideológiája, amely a nacionalizmus, a rasszizmus és az antiszemitizmus alapján nyugvott, a náci rezsim alapjául szolgált. -
Reichstag kigyullad
- február 27-én a német Reichstag, a parlament épülete kigyulladt. A tűzesetet a nácik a kommunistákra fogták, és ezt a helyzetet kihasználva Hitler és a NSDAP jelentős hatalomátvételi intézkedéseket hozott. A Reichstag kigyulladása lehetőséget adott Hitlernek arra, hogy felfüggessze a polgári szabadságjogokat, korlátozza a politikai ellenzéket és megszilárdítsa hatalmát.
-
Ausztriai puccskísérlet
Ausztriában történt egy puccskísérlet, célja a náci Németországhoz való csatlakozás volt. Az események központjában az NSDAP állt, amelynek tagjai az osztrák kancellárt, Engelbert Dollfusst kívánták megdönteni. A puccs során a nácik elfoglalták az osztrák kancellária épületét, de Dollfuss ellenállást tanúsított és harcolt. Végül a puccs kudarcba fulladt, Dollfuss életét vesztette a harcok során. -
puccs - német szélsőjobboldali hatalomátvételi kísérlet
1934-ben Németországban egy szélsőjobboldali puccskísérlet történt, amelyet egy csoport nácibarát katonatiszt és civilek hajtott végre. A puccs célja az volt, hogy megdöntsék Hitler rezsimjét és egy másik, radikálisabb náci rendszert hozzanak létre. Azonban a puccs kudarcba fulladt, és a résztvevőket letartóztatták vagy likvidálták. Ez erősítette Hitler hatalmát és szerepét Németországban, miközben eltávolította a belső ellenzéket. -
Hosszú kések éjszakája
A hosszú kések éjszakája, a náci rezsim belső politikai tisztogatásának egyik mérföldköve volt. Hitler és az SS vezetője, Heinrich Himmler meghozta a döntést arról, hogy megszabadulnak a SA nevű paramilitáris szervezettől, amely akkoriban jelentős befolyással bírt. A hosszú kések éjszakáján SS és Gestapo tagok letartóztatták és lemészárolták az SA vezetőit és tagjait, valamint más politikai ellenfeleket. Ezáltal Hitler megszilárdította hatalmát és megszabadult a belső fenyegetésektől. -
Mussolini megtámadja Etiópiát
1935-ben Benito Mussolini, Olaszország diktátora megtámadta Etiópiát, az akkori Abesszíniát. Mussolini az olasz birodalom terjeszkedését és a fasiszta ideológiát kívánta erősíteni az afrikai térségben. Az olasz csapatok modern fegyverzettel és légi támogatással támadták meg az etióp erőket, és a háború eredményeként Etiópia olasz gyarmattá vált. Ez a támadás az agresszív olasz külpolitika jele volt, és növelte a feszültséget az európai hatalmak között. -
Nürnbergi faji törvények
Németországban elfogadták a Nürnbergi törvényeket, amelyek radikálisan korlátozták a zs. jogait és kirekesztették őket a német társadalomból.A törvények meghatározták, hogy ki minősül zsidónak, korlátozták a zs.k házasságkötését és szexuális kapcsolatait, valamint megfosztották őket polgári jogoktól. A törvények szigorúan elkülönítették a zs. a német társadalomtól és kirekesztették őket a közéletből. Ez jelentős lépés volt a náci rezsim rasszista és diszkriminatív politikájának megvalósításában. -
Spanyol polgárháború (1936-39)
A polgárháború oka a politikai, gazdasági és társadalmi feszültségek, valamint az ideológiai ellentétek voltak. A köztársaságpárti erők, köztük a kommunisták és a szocialisták, szembekerültek a nacionalista, fasiszta és monarchista erőkkel, akiket Francisco Franco tábornok vezetett. A polgárháború során a köztársaságpártiakat támogatták a Szovjetunió, valamint a Nemzetközi Brigádok nevű önkéntes külföldi harcosok. A nacionalista erők pedig támogatást kaptak Németországtól és Olaszországtól. -
Berlin-Róma tengely létrejötte
1936-ban Németország és Olaszország között létrejött a Berlin-Róma tengely, amely politikai, gazdasági és katonai szövetséget jelentett a két diktatórikus hatalom között. Adolf Hitler és Benito Mussolini együttműködése célja az európai politikai és területi befolyásuk növelése volt. A tengely megállapodásokat foglalt magukban a két ország közötti együttműködésről, és szoros kapcsolatot teremtett az antikommunista és agresszív külpolitikájukat folytató államok között. -
szövetség Németország és Japán között - antikomintern paktum
1936-ban Németország és Japán között létrejött az antikomintern paktum, amely az Egyesült Államokon és a Szovjetunió kommunista vezetésén alapuló Kommunista Internacionálé elleni közös fellépést célozta. A paktum erősítette a két ország közötti politikai, gazdasági és katonai kapcsolatokat, és szilárdította az együttműködést a náci Németország és az imperialista Japán között. -
Hitler bevonul a Rajna-vidék demilitarizált részére
1936-ban Adolf Hitler megszegte a Versailles-i békeszerződést és bevonult a Rajna-vidék demilitarizált övezetébe. Az erődemonstrációval Németország visszaszerezte a teljes szuverenitását a terület felett, és megerősítette haderejét. Ez a lépés jelentős feszültséget és aggodalmat váltott ki az európai hatalmak között, mivel az világossá tette Hitler agresszív terjeszkedési szándékait és hajlandóságát a békeszerződések megszegésére. -
Anschluss
1938-ban történt az Anschluss, azaz Ausztria csatlakozása Németországhoz. Adolf Hitler támogatásával a náci párt hívei és a német hadsereg bevonultak Ausztriába, és erőszakkal egyesítették az országot Németországgal. Az Anschluss eredményeként Ausztria elveszítette függetlenségét, és része lett a Német Birodalomnak. Ez az esemény tovább erősítette Hitler hatalmát és terjeszkedési törekvéseit Európában. -
Kristály éjszaka
A Kristály éjszakát a náci rezsim szervezte. Ez az erőszakos akció a zsidók ellen irányult, és számos zsinagógát, üzletet és zsidó tulajdonban lévő épületet pusztítottak el és fosztottak ki. A náci párt hívei és a SA tagjai tömegesen támadták meg és letartóztatták a zsidókat, gyakran erőszakot alkalmazva ellenük. A Kristály éjszaka jelentős mérföldkő volt a zsidóság üldözésében és elnyomásában, és előrevetítette a holokauszt borzalmait, amelyek hamarosan bekövetkeztek. -
cseh-morva protektorátus
1939-ben Németország elfoglalta Csehszlovákiát, és létrehozta a cseh-morva protektorátust. A müncheni egyezmény eredmén
yeként Németország és más európai hatalmak engedélyezték a Csehszlovákiából történő területi átrendeződést. A cseh-morva protektorátus az első lépés volt a Csehszlovákia feldarabolásában és a náci Németország terjeszkedésében közép-európai térségben. -
spanyol köztársaság leverése
1939-ben a spanyol polgárháború véget ért a köztársaságpárti erők vereségével. Francisco Franco vezetésével a nacionalista erők győzedelmeskedtek, és megszilárdították hatalmukat Spanyolországban. Franco fasiszta rezsimet hozott létre, és a köztársaság híveit elnyomta és üldözte. Ezáltal Spanyolországban autoriter rendszer jött létre, amely évtizedekig fennmaradt.