-
Molotov-Ribbentrop-paktum
- augusztus 23-án született meg a Molotov-Ribbentrop-paktum, melyben a Szovjetunió és a náci Németország megegyezett a katonai semlegességről, illetve – a szerződés titkos záradékában – a nagyhatalmak felosztották maguk között Közép- és Kelet-Európát. A titkos záradékról természetesen ekkor még senki más nem tudott.
-
2. világháború kezdete
Hajnali 4.40-kor a német Zuhanóbombázó Ezred megkezdi a lengyel Wieluń városának bombázását. Öt perccel később a Danzig kikötőjében horgonyozó régi német csatahajó, a Schleswig-Holstein tüzet nyit a Westerplattén található lengyel katonai raktárra. A német szárazföldi haderő reggel 8.00-kor indítja meg támadását, célpontja a lengyel főváros, Varsó. A nap során a német haderő mindenhol áttöri a lengyel védelmet és betör az országba, köszönhetően új háborús taktikájuknak. -
Furcsa Háború
A német agresszió miatt szept. 3-án Anglia és Franciaország hadat üzentek Németországnak (de a harcok nem indulnak meg) -
Téli háború
A Szovjetunió – a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében – korábban Észtországban, Lettországban, majd Litvániában is bábkormányt hozott létre, majd segítségnyújtás ürügyén megszállta azokat. Novemberben a Szovjetunió Leningrád biztonságára hivatkozva ultimátumban követelte Viborg és környékének átadását Finnországtól. A finn kormány elutasította az ultimátumot, amit november 30-án a szovjet Vörös Hadsereg hadüzenet nélkül támadása követett. -
Dánia és Norvégia megszállása
A németek április 9-én ultimátumot nyújtottak át Dániának, és ezzel egyidejűleg csapataik gyakorlatilag egyetlen nap alatt elfoglalták az országot. Ugyanezen a napon jelentős német erők szálltak partra a norvég partvidék több pontján Oslótól Narvikig.
Az angolok és a franciák még áprilisban expedíciós erőket küldtek az északi országba, de a hadműveletek kudarcot vallottak. -
Franciaországi hadjárat
Alig ért véget a Dániai és a Norvégiai hadjárat, máris újra támadást indított a német haderő Luxemburgon, Hollandián és Belgiumon keresztül Franciaország ellen. Ezzel befejeződött a furcsa háború, és elkezdődtek a Franciaország és Nagy-Britannia elleni támadások. -
Angliai csata
A második világháború és valószínűleg az egész világtörténelem legnagyobb légi háborúja 1940 július 10 és október 31 közt zajlott Nagy-Britannia felett. Szeptember végére Hitler kezdte belátni, hogynnem tudja megsemmisíteni az angol légierőt, sőt a Luftwaffe veszteségei már olyan nagyok, hogy ha folytatja a támadásokat, azzal kétségessé teszi a háború folytatását is -
Háromhatalmi egyezmény
- szeptember 27-én kötötte meg a náci Németország, a fasiszta Olaszország és a Japán Birodalom a háromhatalmi egyezményt, melyben a felek egyfelől elismerték egymás birodalomépítő törekvéseit, másfelől pedig segítségnyújtási egyezményt kötöttek arra az esetre, ha egy semleges állam támadást indítana valamelyikük ellen. A háromhatalmi egyezménnyel hivatalosan is megszületett a tengelyhatalmak szövetsége, mely elsősorban Roosevelt amerikai elnököt próbálta meg elriasztani a hadba lépéstől.
-
Sztálingrádi csata
A sztálingrádi ütközet volt a világtörténelem legnagyobb folyamatos csatája. 1942 augusztus 21 – 1943 február 2-ig tartó állandó harcokban a két oldalon összesen körülbelül 2 millió katona, és több százezer polgári lakos vesztette életét, esett fogságba, vagy sebesült meg súlyosan. A sztálingrádi csata volt a második világháború legfontosabb fordulópontja, a legvéresebb, és legtöbb áldozatot követelő összecsapása, és így a történelem eddigi legnagyobb csatája. -
Bulgária csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez
-
Németország hadüzenet nélkül megtámadja a Szovjetúniót
- június 22-én indította meg Adolf Hitler hadserege a Szovjetunió elleni hadjáratot, melynek célja – a Barbarossa-terv alapján – a szovjet-orosz állam megsemmisítése, a „keleti német élettér” elfoglalása volt, messze egészen az Urál vonaláig. A korábbi években megszokott villámháború helyett azonban a szovjet hadjárat elhúzódott: a keleti front védői megfordították a második világháború sorsát, és előkészítették a náci Németország bukását.
-
Churchill és Roosevelt aláírja az Atlanti Chartát
-
Pearl Harbor
Japán csapatok hadüzenet nélkül megtámadják Pearl Harbor kikötőjében az amerikai csendes-óceáni hajókat. Japán csapatok partra szállnak Thaiföldön, Malajziában, Burmában, Borneóban. -
Japán megszállja Szingapúrt
-
Leningrád blokádjának áttörése, Paulus kapitulál Sztálingrádnál.
-
Kurszki csata
1943 július 5 és 12 kettő között sor kerül a kurszki döntő csatára. 1943 márciusában megszűnt a keleti hadszíntéren a küzdelem így a szovjet előrenyomulás eredményeképpen létrejött egy kiszögellés, amelyet a németek szerettek volna oldalról megsemmisíteni. Sztálinban még erősen élt a sikertelen harkovi szovjet offenzíva így kivárta míg a németek támadnak. Türelmessége ezúttal győzelemhez segítette hiszen a németek most először szenvedtek vereséget nyílt harctéri küzdelemben. -
Angol-amerikai csapatok partra szállnak Szicíliában
-
Olaszország hadat üzen Németországnak
-
Moszkvai értekezlet
Október 30-ig tartott, a szovjet, angol, amerikai külügyminiszter között zajlott. -
Teheráni értekezlet
A „három nagy”, Winston Churchill brit miniszterelnök, Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök és Sztálin szovjet diktátor először ült tárgyalóasztalhoz annak érdekében, hogy szorosabbra fűzze együttműködését Németország ellen. -
Folytatódik a szovjet előrenyomulás
Balti front, ukrán front, román határ elérése, Krím-félsziget felszabadítása.
