-
Franciaország védekező háborúra készül: ekkor építik ki a Maginot-vonalat.
-
Két részből állt. A nyilvános része egy a Német Birodalmi Kormány és a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének Kormánya közötti megnemtámadási és együttműködési egyezményt tartalmazott. A paktum második része titkos volt, és a két nagyhatalom érdekszféra-elhatárolását tartalmazta
-
Hitler végül 1939 nyarának végén döntő lépésre szánta el magát: javaslatnak álcázott ultimátumban követelte a lengyel kormánytól Gdansk azonnali átadását és a Kelet-Poroszországgal való szárazföldi összeköttetés biztosítását (azaz német autópálya és vasútvonal engedélyezését lengyel területeken)! Az ultimátumot - nyugati segítségben bízva - elutasította a varsói kormány, így 1939. szeptember 1-jén hajnali 4 óra 45 perckor a német hadsereg Lengyelországra támadt.
-
-
Közben a szovjet hadsereg a németekkel kötött 1939. augusztusi paktum értelmében 1939 szeptember 17-én bevonult Lengyelország keleti részébe. Sztálin a világ közvéleménye felé azzal indokolta a Vörös Hadsereg Kelet-Lengyelországba történő bevonulását, hogy országának kötelessége megvédenie a Lengyelországban élő ukrán és fehérorosz testvéreiket.
-
Az angol kormány a nyugati hadjárat első napján miniszterelnökváltást tartott, melyet Winston Churchill nyert meg.
Az elsők között figyelmeztetett a náci veszélyre. -
1940 tavaszán Hitler új célpontokat szemelt ki magának: Dániát és Norvégiát. Dániára azért volt szüksége Hitlernek, mert hasznos volt területileg a norvég hadműveletekhez. Norvégiára pedig azért, hogy biztosítsa a svéd vasérc utánpótlási vonalát. Április 9-én ultimátumot nyújtottak át Dániának, és ezzel egyidejűleg csapataik gyakorlatilag egyetlen nap alatt elfoglalták az országot. Ugyanezen a napon jelentős német erők szálltak partra a norvég partvidék több pontján Oslótól Narvikig.
-
Az NKVD alakulatai Lavrentyij Berija belügyi népbiztos utasítására mintegy 22 ezer lengyel hadifogollyal és rabbal végeztek. A vérengzés fő helyszíne a Katyn melletti erdő volt, de Kijevben, Harkovban, Kalinyinban, Minszkben és Szmolenszkben is több ezer foglyot gyilkoltak meg. Az áldozatokat közvetlen közelről tarkón lőtték, de a szovjetek a hozzátartozókat sem kímélték. Az áldozatok családtagjait a Szovjetunió távoli vidékeire deportálták.
-
A harcoló felek a La Manche csatorna partján védekezésbe kényszerült francia–brit szövetség, illetve a Harmadik Birodalom Belgiumba betörő csapatai voltak. A csatához szorosan kötődik a brit Dynamo hadművelet, melynek keretében 330 000 szövetséges katonát menekítettek a Csatorna túlpartjára.
-
Alig ért véget a dániai és a norvégiai hadjárat, máris újra támadást indított a német haderő Luxemburgon, Hollandián és Belgiumon keresztül Franciaország ellen, így kerülve ki a Maginot-vonalat. Ezzel befejeződött a „furcsa háború”, és elkezdődtek a Franciaország, majd a Nagy-Britannia elleni támadások.
-
A Wehrmacht különösebb ellenállás nélkül tört előre az ország belseje felé. A legtöbb francia katona minden ellenállás nélkül adta meg magát, az év végéig 1,8 millióan kerültek a németek fogságába.
-
A második compiègne-i fegyverszüneti egyezményt 18.50-kor írták alá a Harmadik Birodalom és a Francia Köztársaság képviselői a Compiègne város közelében állomásozó vasúti kocsiban. Az egyezmény értelmében Franciaországot három zónára osztották: egy német és egy olasz megszállási zónára és a Vichy-kormány fennhatósága alá tartozó, névleg önálló szabad zónára.
-
Szeptember 7-én azonban Göring utasítására a támadások súlypontját áthelyezték az angol nagyvárosok – elsősorban London – elleni támadásokra, lemondva ezzel a RAF megsemmisítéséről, és a lakosság ellenállóerejének megtörésétől várták a győzelmet. Londont 1940 november 3-ig gyakorlatilag minden éjszaka bombázták, ezt követően pedig súlyos támadás ért több angol nagyvárost is. A támadások intenzitása november végétől csökkent.
-
Új szakaszába lépett az angliai csata, miután a Luftwaffe repülőgépei terrorbombázást hajtottak végre számos szigetországi civil célpont ellen. A több tízezer áldozatot követelő mészárlással ugyanakkor Hitler nem érte el célját, ugyanis képtelen volt térdre kényszeríteni Nagy-Britanniát, ráadásul a taktikaváltással saját győzelmi esélyeit csökkentette.
-
„Németországnak Dél- és Nyugat-Európa helyett kelet felé kell tekinteni. Amikor új területekről beszélünk Európában, főleg Oroszországra és a határain lévő országokra kell gondolnunk. Ez a hatalmas birodalom megérett a bukásra.”
-
-
-
Parancsnoka Erwin Rommel volt. A Német Afrika-hadtest német expedíciós haderő volt a második világháború idején 1941 februárja és 1943 májusa között, műveleti területe Észak-Afrikában Tunéziától Egyiptomig terjedt.
-
-
A Német Birodalom megtámadja Jugoszláviát és Görögországot. A Luftwaffe lebombázza Belgrádot, 24 000 polgári lakos veszti életét.
-
Adolf Hitler hadserege indította meg a Szovjetunió elleni hadjáratot, melynek célja (a Barbarossa-terv alapján) a szovjet-orosz állam megsemmisítése, a „keleti német élettér” elfoglalása volt, messze egészen az Urál vonaláig. A korábbi években megszokott villámháború helyett azonban a szovjet hadjárat elhúzódott: a keleti front védői megfordították a második világháború sorsát, és előkészítették a náci Németország bukását.
-
-
Babits Mihály halála előtt 3 nappal jelent meg a Nyugat utolsó száma. Ezzel a kiadvánnyal szűnt meg (33 esztendő után) a korszak legszínvonalasabb magyar irodalmi folyóirata, mely fennállása során maga köré csoportosította a nemzet legtehetségesebb íróit és költőit.
-
- augusztus 3-án a budapesti Siesta-szanatóriumba szállították, ahol a másnapra virradó éjjel meghalt.
-
- Churchill és Roosevelt közös nyilatkozata tartalma:
- „agresszornemzetek” lefegyverzése
- Szociális biztonság és gazdasági fejlődés
- Biztosítani kell a népeknek a jogot, hogy saját kormányt válasszanak
- elvetették a területi egyezkedést és a háború felhasználását a nemzetközi politika eszközeként
-
A második világháború keleti frontjának egy 600 km-es szakaszán, illetve Moszkva térségében lezajlott ütközetsorozatainak szovjet eredetű összefoglaló neve. Az 1941. október 2-án a németek által indított hadászati jelentőségű műveletsorozat fő célja az volt, hogy bevegye Moszkvát, a Szovjetunió fő- és egyben legnagyobb városát, mely a német invázió óta elsődleges politikai és katonai célpont volt.
-
-
- december 7-én hajtotta végre a Jamamoto Iszoroku és Nagumo Csúicsi vezette japán flotta híres Pearl Harbor elleni rajtaütését. A hadüzenet nélkül megindított, meglepetésszerű támadás az ázsiai nagyhatalom elsöprő győzelmét hozta, ugyanis az akcióban néhány óra alatt megsemmisült a csendes-óceáni amerikai haderő jelentős része.
-
-
Eredetileg a partizánok ellen indított razzia kiterjesztése során magyar katonai alakulatok az 1941 tavasza óta visszafoglalt Bácskában etnikai alapú tömeggyilkosságot követtek el, amelynek körülbelül 3300-3800, főként szerb és zsidó nemzetiségű polgári személy esett áldozatul.
-
A Kállay-kormány a Bárdossy-féle német irányvonal ellensúlyozásaként jött létre. Fennállásának teljes időtartama alatt a Magyar Királyság már a Nagynémet Birodalom szövetségeseként a második világháború hadviselő állama volt. Kállay változtatott az egyértelmű német orientáción, hogy lehetőség esetén sor kerülhessen a háborúból való kiugrásra.
-
A második magyar hadsereg elindul a Donhoz. https://www.youtube.com/watch?v=tgQfpjUaf0M
-
A háború első fordulópontja. 77 éve zajlott le a második világháború csendes-óceáni hadszínterén fordulatot hozó, amerikai győzelemmel végződött Midway-szigeteki csata. Ez volt az első ütközet a hadtörténelemben, amelyet csak anyahajók és repülőgépeik vívtak.
-
A Sztálingrád szovjet városért folyó ütközetben a szovjet csapatok döntő vereséget mértek a tengelyhatalmak csapataira. A csata mintegy másfél milliós emberveszteségével a világtörténelem talán legvéresebb csatája volt. Mindkét oldal példátlan kegyetlenséggel, a katonai és polgári veszteségekre, szenvedésekre való legkisebb tekintet nélkül harcolt. A csata Sztálingrád német ostromával indult, a városért folyó rendkívül intenzív harccal folytatódott, és a szovjet ellentámadással zárult.
-
A háború második fordulópontja. A második világháború észak-afrikai hadszínterének döntő ütközete volt. 1942. október 23. és november 4. között zajlott, főként a Brit Nemzetközösség erői és a tengelyhatalmak német-olasz csapatai között.
-
Amerikai partraszállás Afrikában.
