-
1930-as évek: Maginot-vonal: ez a vonal látszólag szilárd védelmet biztosított a felszínen betonerődök és páncél, kupolák beépített gyorstüzelő fegyverei várták a támadókat míg a francia tartalékokat földalatti óvóhelykben helyezték el.
-
1939 tavaszán nyarán: felélénkül a diplomáciai rendszer hiszen Hitler Lengyelország felé fordult
Danzig városának átadása és a Danzig folyó megnyitása
Nagy-Britannia és Franciaország garanciát vállalt Lengyelország függetlenségének megvédésére
A Szovjetunió magatartását befolyásolta az hogy Sztálin tisztában volt vele egy újabb európai háború esélyt kínál a Szovjet terjeszkedésre.
A lengyelek elutasították hogy a Vörös hadsereg bevonuljon az ország területére -
1939 ősz: a brit és francia hadvezetés: súlyos hibát követett el meg, nem indított támadást. A nyugati határon így a német hadseregnek sikerült időt nyerni és befejezhette a lengyel hadjáratot
-
1939 ősz: Szovjetunió elfoglalta Keret-Lengyelországot majd Finnországhoz fordult
-
1939 március: Németország újabb területet van fennhatósága alá
Hitler kikiáltotta az önálló Szlovákiát
Területeit a német hadsereg szállta meg a széteső országnak és Cseh-Morva-Protektorátus néven a harmadik birodalmához csatolták
A Magyar Honvédség alakulatai bevonultak Kárpátaljára- közös lengyel-magyar határ
Megbékélés politikája megbukott
Nagy-Britannia elmaradt a fegyverkezésben
Franciaország védekező háborúra készült -
Végül szovjet győzelemmel végződött de megmutatkozott a támadó erők gyengesége. A sztálini terror vezérkar rosszul irányította hiányos felszerelési csapatokat így a szovjet alakulatok súlyos vereséget szenvedtek ehhez hozzájárult a terepviszonyok és az időjáráshoz jobban alkalmazó alkalmas finn csapatok
-
két ellentétes ideológiát valló diktatúra a közös összefogott: a német külügyminiszter Joachim von Ribbentrop egyezkedett meg a szovjet külügyminiszterrel Molotovval. A paktum arról szólt hogy megnemtámadási egyezményt kötöttek és a két diktatúra paktum titkos részében felosztotta egymás között Európa keleti felét a befolyási övezetek kialakítása során országok (Lengyelország és a Balti államok) és egyes területek (Finnországi része és Beszarábia) sorsáról döntöttek
-
A német hadsereg villámháborús harcászatot folytatott.Páncélos csapatok harckocsi páncélozott szállító harcjárműve) a német légierő zuhanóbombázók aminek az a nagy csapást métek. német hadvezetés bekerítő hadműveletet alkalmazott összezavarták a lengyel hadvezetést. A lengyel hadsereg vereséget szenvedett az ország nagyvárosai ellen a német légierő naponta sok bombatámadás hajtott végre rengeteg polgári áldozatokkövetelt a háború. Beavatkoztak a szovjetek, háború vége.
-
- szeptember 3.: Nagy-Britannia és Franciaország ultimátumban követelte a hadműveletek leállítását meg szeptember 3-án hadat üzent Berlinnek.
-
- szeptember 17. Molotov átlátszó ürüggyel a követ rengeteget nekem élő szláv népek megvédésére hivatkozva betört Lengyelországba
-
Hadműveletek a semleges Belgium Luxemburgba és Hollandiába is kiterjedtek a német haderő a fő csapást az Ardennek Hegyvidéken át mérte a szövetséges hadvezetést meglepte a támadás a La Manche csatorna irányába szorították a belga francia határ szakaszon rekedt több 100 000-es hadsereget,a francia haderő jelentős része bénultan várt. A szövetségesek veresége teljes volt a brit hadsereg óriási erőfeszítések árán sikerült kimenekíteni Franciaországból a magára maradt francia hadsereg összeomlott
-
A két diktatúra hadseregének csapásai nyomán Lengyelország összeroppant és hadifogságba csak katonáik egy része került el akik magyar vagy román határ felé húzottak vissza
A lengyel kormány Romániába menekült Magyarországon több mint százezer ember keresett menedéket
Lengyelországot a Molotov-Ribbentrop-paktum alapján felosztották és megmaradt területein német fennhatóságú Lengyel Főkapitányzóságot hoztak létre. -
A nyugaton furcsa háború alakult ki ami azt jelentette hogy hadműveletek nélküli háborúra került sor így Hitler újra terjeszkedés akart
A svéd vasérc szállítmányok biztosítása illetve az északi tengeri blokádok elkerülése érdekében Németország a Skandináv Félsziget nyugati részénnek ellenőrzésére törekedett. -
1940 április: a német hadsereg megszállta Dániát és benyomult Norvégiába a közel egy hónapig tartó hadműveletekbe már brit csapatok is beavatkoztak nem én meg terjeszkedés nem sikerült megállítani a német haditengerészet flotta bázisként használta Norvégia földjeit innen indultak a tengeralattjárók támadásra
-
1940 nyár: a Szovjetunió a Balti államokat is fennhatóság alá vonta először katonai alakulatatokat vonultatott be majd a helyi kommunistákra a támaszkodva a politikai változásokat kényszerítettek ki Litvánia ,Lettország és Észtország területein végül egy látszat szavazás után csatlakoztak a Szovjetunióhoz
-
1940 június: ultimátum: a román kormány kivonta csapatait a követelt területekről. Románia igazából nem akart háborúba keveredni az északi túlerőben lévő szomszédjaival ezért feladta az orosz forradalom idején elfoglalt területeket
-
Dél-Franciaország látszólag önálló maradt de valójában az ottani kormányzat együtt működött a németekkel.
-
A szabad Finnország kormányát Charles de Gaulle tábornok vezette aki korábban honvédelmi államtitkárként szolgált a francia hadseregben is a vereség napjaiban London menekülve hirdette meg az ellenállást.
-
Németország Nagy-Britannia ellen fordult a német hadvezetés partra szálló harc műveletet tervezett de előtte ki akarta írtani a légifölényt a csatorna felett. Az angliai légi csata négy hónapig tartott, több 100 vadászgép vívott légi harcot, a németek bombázók százait mérték csak az angol repülőterekre és városokra. London nagyon súlyos károkat szenvedett. A védelmet nyújtó technikai találmány a radar berendezés, ezen az eszközön megtudták állapítani hogy a támadó alakzatnak erejét, irányát.
-
1940 október végén : Hitler mivel nem látta hogy le tudná győzni az angol légierő ezért leállította Nagy-Britannia elleni közvetlen hadműveleteket.
-
A Berlin-Róma-Tokió tengely állami kölcsönösen elismerték egymás befolyási övezetét
1940 November: a német vezérkar megkezdte a Szovjetunió elleni támadási terv kidolgozásáz
Bennito Mussolini önálló hadműveletekbe kezdett támadás indult Görögország ellen -
1940: A Balkán-félszigeten biztosítani kellett az ottani országok német barátságát is Románia és Bulgária bevonása után a jugoszláv kormányt is csatlakozott A Háromhatalmi egyezményhez. A németbarát kabinet és az új kormány felmondta a németekkel kötött szövetséget Hitler akkor az ország lerohanása mellett döntött és a támadásba Jugoszláviával szomszédos országokat is bevonta a balkáni háború egy újabb világháború sikert eredményezett
-
- május 10. – 1945. július 27. A nyugati hadjárat első napján Nagy-Britanniában kormány választás történt az új miniszterelnök Winston Churchillt.
-
- június 22. Franciaország hat hét alatt vereséget szenvedett és fegyverszünetet kötött A Szovjetunió kiterjesztette terület az egykori cári birodalom határai a Molotov-Ribbentrop-paktum szerint Kelet-Közép-Európa keleti része Sztálini és ezt befolyási övezetnek tekintette
-
1941 szeptember: A német diplomácia egy széles koalíció kialakítást se tervezte a brit birodalom ellen ezért jött létre a Háromhatalmi egyezmény amelyet Németország Olaszország és Japán írt alá.
1940 november: Molotov még Berlinben tárgyát a Háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásról ám ez a csatlakozás nem jött létre. -
1941 áprilistől május. Horvát fasiszta mozgalom amely hozzájárult Jugoszlávia vereségéhez.
Horvátország bejelentette kilépését az államközösségből.
A széteső Jugoszlávia területét megszállták és jelentős területeket csatoltak el a szomszédos országok javára
Görögország sorsa is meg pecsételődött az ország a németek kezére került.
