-
Molotov-Ribbentrop paktum
A német–szovjet megnemtámadási szerződés, Vjacseszlav Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszterek által aláírt megállapodás. A szerződéshez csatolt titkos záradékban megállapodtak Európa keleti térségeinek érdekszférákra történő felosztásáról. -
Német támadás Lengyelország ellen
a Schleswig-Holstein német hadihajó lőni kezdte a lengyel századokat. (hadüzenet nélkül) -
Angol és Francia ultimátum
Anglia és Franciaország ultimátumot küldött Németországnak, hogy állítsák le a Lengyelország elleni agressziót. -
Furcsa háború
Hadat üzent Nagy-Britannia és Franciaország a náci Németországnak, miután az előző napon küldött ultimátummal nem értek célt, és Hitler nem állította le a Lengyelország elleni agressziót. Bár formálisan beállt a hadiállapot, a szövetségesek nem siettek a lengyelek segítségére, apróbb összetűzéseken kívül nem történtek háborús cselekmények, ezért a közvélemény a következő nyolc hónapos időszakot „furcsa háborúnak” nevezte el. -
Lengyel londoni emigráns kormány
A lengyel kormány elmenekül az országból, az úgynevezett ezredesek kormánya Josef Beck volt a külügyminiszter. Létrejön egy lengyel londoni emigráns kormány Sikorski vezetésével. A szovjetek még eznap támadást indítottak a lengyelek ellen. -
Mainilai incidens
Ennek során a szovjetek ágyúzni kezdték a saját területükön fekvő, de a finn határtól csupán 800 méterre található Mainila települést, s az akcióért a finneket tették felelőssé. -
Téli háború (szovjet-finn háború)
A hadműveletek a szovjet csapatok hadüzenet nélküli támadásával indultak meg. Bizonyos területi problémák miatt alakult ki. A háború következménye volt, hogy a Szovjetuniót 1939. december 14-én kizárták a Népszövetségből. -
Moszkvai békeszerződés
Finnország és a Szovjetúnió között jött létre. Hivatalosan is lezárta a 105 napos téli háborút. A szerződés földterületek átengedésére kötelezte Finnországot a Szovjetunió felé, ez lehetővé tette Finnország tartós függetlenségét, a teljes szovjet katonai megszállás elkerülését. -
A Weserübung hadművelet
Németország lerohanta Dániát és Norvégiát, hivatalosan azért, hogy megelőzze a két ország Nagy-Britannia és Franciaország által tervezett megszállását. Megérkezésük után a német inváziós csapatok küldöttsége értesítette a megtámadott országok kormányait, hogy a Wehrmacht azért jött, hogy „megvédje a két állam semlegességét a brit-francia aggresszió ellenében”. A két skandináv ország közti földrajzi és éghajlati eltérések következtében a katonai műveletek igencsak eltérően zajlottak le. -
A franciaországi hadjárat (Fall Gelb)
Német támadás Franciaország ellen Belgiumon Hollandián és Luxemburgon keresztül. Hollandiába ejtőernyősöket dobnak le és a Weichmart bevonul Belgiumba ez Hitler elterelő hadművelete, úgy tesznek a Németek mintha a semleges Belgiumon keresztül készülnének lerohanni Franciaországot mint 1914-ben, de közben hátulról az Ardennesen keresztül támadják meg Franciaországot. -
Period: to
Dunkerque-i csata
A második világháború egy nagy ütközete volt 1940. május 26. és június 4. között. A harcoló felek a La Manche csatorna partján védekezésbe kényszerült francia–brit szövetség, illetve a Harmadik Birodalom Belgiumba betörő csapatai voltak. A csatához szorosan kötődik a brit Dinamó hadművelet, azaz a dunkerque-i evakuáció, melynek keretében 330 000 szövetséges katonát menekítettek a Csatorna túlpartjára. -
Period: to
Német támadás
- jún. 5. németek döntő támadást indítanak Franciaország ellen, jún. 14. elesik Párizs
-
Mussolini hadbalépése
Az olaszok kihasználták a francia válsághelyzetet és elfoglalták Savoyát és Nizzát. Ezzel Mussolini is hadba lépett. -
Szovjetunió terület szerzése
- jún. 24. Szovjetunió Romániától megszerzi Besszarábiát 2. bécsi döntés értelmében.
-
Angliai csata
- szept. 7. megindul a német légierő bombázása Anglia ellen. Az angliai csata alatt a második világháború során a német légierő és a brit légierő között a levegőben, a La Manche csatorna ellenőrzéséért vívott küzdelemsorozatot értjük. A náci hadvezetés a légtér ellenőrzését előfeltételnek tekintette Nagy-Britannia megszállásához.
-
Államcsíny
- szept. 14. Romániában a Vasgárda államcsínyt hajtott végre, Antonescu diktatúrája.
-
háromhatalmi egyezmény
A háromhatalmi egyezményt a három tengely-nagyhatalom, Japán, Németország és Olaszország kötötte meg Berlinben, 1940. szeptember 27-én, tízéves időtartamra garantálva egymás kölcsönös politikai, gazdasági és katonai támogatását „a nagy kelet-ázsiai térre és az európai területekre vonatkozó törekvéseiket illetően”. -
Period: to
Olaszország megtámadta Görögországot.
A görög–olasz háború a Balkán-félszigeten, Görögország és Albánia területén zajlott az olasz és a görög haderő között a második világháború második évében.Az olasz hadvezetés a becsületén esett csorbát az Olasz Líbiából vezetett Egyiptom elleni hadjáratával és egy új európai hadjárattal kívánta semmissé tenni, mely terepéül a olaszok uralta Albániával határos Görögországot szemelték ki. 1940. október 28-án indult meg az olasz támadás, mely a kezdeti sikereket követően megakadt. -
Szíria ellen irányuló támadás
- jún. eleje Anglia megszállja Szíriát, németek barátsági egyezményt kötöttek Törökországgal.
-
Német támadás
- márc. 30. német támadás indul az angolok ellen Észak-Afrikában. Észak-Afrikában német támadás indul a brit állások ellen.
-
Jugoszlávia kilépése
- ápr. 5. Jugoszlávia kilép a tengelyhatalmak szövetségéből, ezért Németország megtámadja.
-
Német hadüzenet
- jún. 22. Németország hadüzenet nélkül megtámadja a Szovjetuniót (Barbarossa-terv), hadba lép a Szovjetunió ellen Olaszország és Románia is, majd
-
Szerződés
- júl. 12. szovjet-angol németellenes megállapodás. Szovjet-Angol kölcsönös segélynyújtási szerződés
-
Atlanti charta
Az Atlantic Charter az Amerikai Egyesült Államok elnöke Franklin D. Roosevelt és a Nagy Britannia miniszterelnöke Winston Churchill által 1941. augusztus 14-én aláírt dokumentum, melyben a két állam kijelenti, hogy a háború során nem szeretné növelni területeit.
Főbb pontjai(csak ennyi fért ki)
Az Amerikai Egyesült Államok és Nagy Britannia kijelenti, hogy nem óhajtja a területeinek a növelését
Bármilyen területi változást az ott lakó nép akaratának megfelelően lehet csak végrehajtani -
Atlanti charta
A SzU és még 10 ország aláírta az Atlanti Chartát -
Arcaida
1941 december 22-től 1942 január 14-ig Washingtonban hozta össze a legfontosabb brit és amerikai katonai vezetõket, valamint Winston Churchill és Franklin Roosevelt és segédjeit, és számos fontos döntéshoz vezette, amelyek a 1942-1943.
Az első washingtoni konferenciát , más néven Arcadia konferenciát (az ARCADIA volt a konferencia kódneve) 1944. december 22-től 1942 január 14-ig Washingtonban tartották. -
támadás Szovjetunió ellen
- jún. újabb nagy offenzíva a Szovjetunió ellen.
-
Globális antifasiszta koalíció
26 ország aláírta az Egyesült Nemzeteknek az Atlanti Charta alapelvein nyugvó alapokmányát -
Period: to
Churchill és Roosevelt döntései
Döntöttek az Észak-Afrikai front megnyitásáról
