-
Kuba az 1898-as USA-spanyol háború után lett független, azonban ekkortól kezdve amerikai befolyás érvényesült.
-
Korea a II. vh végén 1945 agusztusában szabadul fel a japán uralom alól.
A potsdami értekezleten született megállapodás szerint az északi szélesség 38°-nál kettéosztották:
- az északi részt a szovjetek
- a déli részt az amerikaiak szállták meg -
Egyesült Nemzetek Szervezete
Célja:
⁃ a világbéke biztosítása
⁃ emberi jogok védelme
⁃ valamennyi nép egyenjogúsága és a világ általános életszínvonalának emelése.
Székhelye: New York
Élén: főtitkár
Szervei:
⁃ Közgyűlés
⁃ Biztonsági Tanács: 15 állandó tag = 5 állandó 10 2 évente választott tag
⁃ Gazdasági és Szociális Tanács
⁃ Nemzetközi Bíróság
Egyéb szervei:
⁃ FAO
⁃ UNICEF
⁃ WHO
⁃ UNESCO -
Ho Si Minh vezette Ideiglenes Kormány Hannoiban kikiáltotta Vietnam függetlenségét.
-
Franciaország nem akarta elfogadni indokínai gyakorlatainak elvesztését, illetve a kommunista erők előretörését, ezért az USA támogatását élvezve háborút kezdett az északi kormányzat ellen.
-
Németország állami megosztásának szakasza.
- Az angol és az amerikai övezet egyesítése. -
Északon a SZU a baloldali, kommunista erőket és vezetőjüket támogatta, akik 1948. szeptemberében kikiáltották a *Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot.
-
Németország állami megosztásának szakasza.
-Bizóniához kapcsolódott a francia övezet is -
Délen az USA a jobboldali, nemzeti erőket és vezetőjüket támogatta, akik 1948. augusztusban kikiáltották a Koreai Köztársaságot.
-
Júniusban a nyugati zónában pénzt reformot vezettek be, amely ellen a Szovjetunió tiltakozott és Nyugat-Berlint blokád alá vette.
A nyugati hatalmak a blokádot légi úton megvalósított szállításokkal semlegesítették.
Ez volt az I. Berlini válság. -
Az NDK 17 milló lakosából közel 2,6 millióan vándoroltak át az NSZK területére, súlyos munkaerőhiányt okozva ezzel a keleti országrészben.
-
-
-
MacArthur tábornok irányította ENSZ csapatok partra szálltak, visszafoglalták, Szöult, sőt benyomultak az északi zónába is, elfoglalták a főváros, Phenjant.
-
-
Az észak koreai csapatok betörtek a déli országrészbe és szinte teljesen elfoglalták.
-
Az északi kommunista vezetést ekkor segítséget kért Kínától, amely be is lépett a háborúba.
Az erőviszonyok így kiegyenlítődtek. -
Az 1951-ben megkezdett fegyverszüneti tárgyalások 1953-ban vezettek eredményre.
Létrejött a panmindzsoni fegyverszüneti egyezmény, amely Észak és Dél Korea között az É.sz. 38°-nál húzta meg a határvonalat. -
A felkelés kiterjedt az NDK más területeire is.
A felkelők az életkörülmények javítását és szabad választásokat követeltek.
A tüntetéseket csak a szovjet hadsereg segítségével sikerült elfojtani. -
Moszkva felhatalmazásával az NDK kommunista párt vezetője, Walter Ulbricht bejelentette, hogy az NDK igényt tart egész Berlinre. Ezt követően Hruscsiv ultimátummal követeltek Nyugat Berlin demilitarizálását, azaz a nyugati haderő kivonását. Ez volt a II. Berlini válság.
-
A Hruscsov által szabott 6 hónapos határidő lejárta után azonban nem történt semmi.
1959 szeptemberében sor került a világháború utáni első amerikai szovjet csúcstalálkozóra.
Megegyezés azonban nem született. -
Fidel Castro, egy argentin orvossal együtt gerillaháborút indított, amely végül forradalomba torkollott:
- 1959. január 1-jén a felkelő forradalmár csapatok bevonultak a fővárosba, Havannába. -
Az USA érdekeinek sérelme miatt gazdasági szankciókat léptetett életbe, majd 1961. 04. 17.-én kubai emigránsok szervezett alakulatokkal intervenciót kísérelt meg, azonban ez kudarcba fulladt.
-
Az NDK lezárta a Berlin keleti és nyugati része közötti átkelőket.
Megkezdődött a berlini fal építése. -
-
Az ún. tonkini incidens (a Tonkin-öbölben az északiak megtámadtak két a déliek offenzíváját fedező amerikai hadihajót) után, Johnson amerikai elnök az USA hadbaszállásáról döntött.
-
A megosztott Vietnámban nem sokáig volt béke:
- A déli országrészben megalakult Nemzeti Felszabadítási Front (amelynek katonáit nevezték vietkong-nak) felkeléseket robbantottak ki a népszerűtlen Diem rezsim ellen, amely meg is bukott.
- Azonban a Dél-Vietnámot segítő USA nem hagyta, hogy az északiak egyesítsék az országot. -
1968-ban az északiak ún. Tét-offenzívája, - amely során kiléptek az őserdők-rizsföldek közegéből és Közép-, illetve Dél-Vietnám közel 100 városa ellen intéztek támadást - hozott sikereket.
Ezután Párizsban megkezdődtek a béketárgyalások. -
Az amerikai közvélemény már egyértelműen háborúellenesé vált, Nixon 1969-től megkezdte a háború vietnamizálását, azaz az amerikai erők csökkentését, illetve felváltását helyi katonákkal.
-
Az USA kivonja csapatait és elismeri Vietnám szuverenitását.
Vietnám újraegyesítését, tárgyalások útján valósítják meg. -
1976-ban Ho Si Minh vezetésével egyesítették Észak- és Dél Vietnámot.
Megalakult a Vietnámi Szocialista Köztársaság.