-
Népszövetség létrejötte
A szövetséges hatalmak a párizsi békekonferencián 1919. január 25-én kezdeményezték a Népszövetség létrehozását. A versailles-i békeszerződés első fejezetében rögzítették megalakítását. A Népszövetség 1919. június 28-án született meg, 44 alapító állam képviselőinek aláírásával. Fő feladata a béke biztosítása, a nemzetközi konfliktusok tárgyalásos rendezésének elősegítése volt. -
Kisantant
Csehszlovákia, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság és Románia 1920-ban létrehozott Franciaország támogatását is élvező politikai és katonai szövetsége. Elsődleges célja az I. világháború utáni békeszerződések következtében létrejött közép-európai helyzet fenntartása, főképp a Magyar Királyság politikai és gazdasági elszigetelése, revíziós törekvéseinek letörése. -
Marcia su Roma!
"Menetelés Rómába", 1922-ben az olasz fasiszta párt csoportjai összehangolt akcióval bevonultak Rómába, ennek hatására Mussolini átvette a hatalmat. -
Szovjetunió
Lenin elképzelése alapján “független” államok szövetségeként jött létre. A gyakorlatban azonban ez a függetlenség formálissá vált, hiszen a tagállamok semmilyen politikai önállósággal nem rendelkeztek.
A törvényhozó testületbe csak a bolsevik párt képviselői kerülhettek be. Minden téren a párt irányított-totális diktatúra épült ki. -
Period: to
Müncheni sörpuccs
A müncheni sörpuccs Adolf Hitler és Erich Ludendorff vezetésével lezajlott sikertelen, erőszakos hatalomátvételi kísérlet a bajorországi Münchenben, ami 1923. november 8. estétől november 9. kora délutánig tartott. Elbukott, de Hitler számára ez hozta meg az országos ismertséget. -
Sztálin hatalomra kerülése
Lenin halála után Sztálin veszi át az ország vezetését és hatalmas szeméyli kultusza épül ki. Rettegésbe tartja az embereket és munkatáborba hurcolja őket. -
Dawes-terv
Célja: a német fizetőképesség helyreállítása. Az USA jelentős kölcsönnel és tőkével támogatta a német gazdaság helyreállítását, hogy Németország megfizethesse a jóvátételt a franciáknak és az angoloknak. Így a két győztes állam törleszthette adósságát az amerikaiaknak. -
Locarnói szerződés
Ezek a szerződések Németország nyugati határait garantálták, a német-francia és a német-belga határt. -
Young-terv
Eszerint Németország háborús jóvátételét 114 milliárd márkában határozták meg, melyet hatvan év alatt (tehát 1989-ig) kellett volna letörleszteni. De nem fogadták el, mert azt már a következő generációnak kellett volna visszafizetnie. -
Lateráni szerződés
A lateráni egyezmény az olasz fasiszta kormány és a katolikus egyházfő között Rómában, a lateráni palotában megkötött egyezmény az olasz állam és a pápaság viszonyának rendezéséről. Mussolini megállapodott a pápasággal, elismerte a katolikus vallást államvallásnak és a Vatikánt független államnak -
Fekete Csütörtök
A termelés és a piac közötti összhang megbomlott, kirobbant a tőzsdepánik. Mindenki eladni akarta a részvényeit. A tőzsde összeomlása láncreakciót indított el. Csődbe mentek a bankok, csökkentek a beruházások, a vállalatok elbocsátották a munkásaikat. 1929. október 29-én szakadt be a New York-i tőzsde, a Fekete kedd után vette kezdetét a nagy világgazdasági válság. -
Franklin D. Roosevelt
Rooseveltet 1932 novemberében választották meg, de csak a következő év március 4-én iktatták be az elnöki hivatalába.Bevezette a New Deal-t, megmentette a bankokat, a dollárt elszakította az aranyalaptól,inflációt gerjesztett, ami olcsóbbá tette az állami beruházásokat,közmunkaprogramot hirdetett,korlátozta a gazdasági versenyt,bevezette a minimálbért,társadalombiztosítást. "Kandalló előtti beszélgetések" során közvetlenül szólt az emberekhez. -
Felhatalmazási törvény
Az 1933-as német birodalmi felhatalmazási törvény a német birodalmi alkotmányt módosító jogszabály. A törvény felhatalmazta Adolf Hitler birodalmi kormányát arra, hogy törvényeket alkosson, továbbá lehetővé tette, hogy a birodalmi kormány nemzetközi szerződéseket kössön anélkül, hogy a parlament jóváhagyását kikérné. -
Hitler kancellár
Hindenburg kinevezi Hitlert kancellárá 1933. január 30.-án . -
Reichstag felgyújtása
A gyújtogatást egy magányos holland kommunista, Marinus van der Lubbe követte el, aki semmilyen párttal nem állt kapcsolatban, ám igencsak bántotta a munkásosztály helyzete. Hitler gyorsan kihasználta az adódó alkalmat és a felelősséget nagyon hamar a kommunistákra hárította, elérve pártjuk betiltását. A tűzvészt kihasználva Hitler elérte, hogy felfüggesszék a weimari alkotmány legfontosabb pontjait, és parlament nélkül, szükségrendeletekkel kormányozhasson. -
Hosszú kések éjszakája
Adolf Hitler náci vezető 1934. június 30-a során számolt le legfőbb ellenfeleivel, többek között Ernst Röhmmel, az SA vezérkarával, valamint számos konzervatív politikussal. A meggyilkoltak között sokan voltak tagjai a paramilitáris SA-nak, a barnaingeseknek. -
Hindenburg halála
Hindenburg 1934. augusztus 2-án bekövetkező halálával teljesen megszűnt az alkotmányos kormányzás Németországban, melyet Adolf Hitler korlátlan hatalma követett. Halála után egyesítették az elnöki és a kancellári hatalmat, Hitler lett a "vezér és kancellár". -
Nürnbergi törvények
Nürnbergi törvények néven ismertek azok a törvények, amelyekkel a német nemzetiszocialisták intézményesítették antiszemita ideológiájukat (faji megkülönböztetés). Ezeket a Nürnbergbe összehívott Reichstag egyhangú szavazással fogadta el 1935. szeptember 15-én. A zsidó kisebbséget megfosztották életlehetőségeitől, majd pedig kiirtásra ítélték. -
Berlin–Róma tengely
Olaszország és Németország 1936-ban kötött szövetsége. A két ország összehangolta háborús céljait. Innentől kezdve tengelyhatalmaknak is nevezték szövetségüket. Az elnevezés Mussolinitól származik: „a Berlin–Róma ív nem egy választóvonal, hanem egy tengely”, amely köré Európa többi állama csoportosul. -
Antikomintern paktum
Az antikomintern paktumot az Adolf Hitler vezette Harmadik Birodalom és a Japán Császárság kötötte 1936. november 25-én Berlinben a Kommunista Internacionálé és különösen a Szovjetunió elleni együttműködésről.
Az egyezményhez 1937-ben Benito Mussolini Olaszországa is csatlakozott. -
Anschluss
Az Anschluss Ausztriának a Harmadik Birodalomhoz való csatolását jelentette a német nemzetiszocialista uralom alatt. 1938. március 12-én a német hadsereg, a Wehrmacht bevonult Ausztriába, ám harcokra nem került sor. Az Anschlusst kimondó törvényt 1938. március 13-án fogadták el, annak ellenére, hogy ezt a versailles-i békeszerződés szigorúan megtiltotta, az Ausztriára kiszabott békefeltételeket pedig azért enyhítették, hogy az ország ne döntsön az egyesülés mellett. -
Müncheni szerződés
A müncheni egyezmény 1938. szeptember 29-én Bajorország fővárosában, Münchenben létrejött többoldalú nemzetközi megállapodás a Német Birodalom, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Olasz Királyság között, amely Csehszlovákia felosztásáról intézkedett.
(Szudéta-vidék, Teschen) -
Period: to
Kristályéjszaka
Központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám volt a náci Németországban 1938. november 9–10-én. A zavargások során több tucat zsidót megöltek, zsinagógák és zsidó üzletek százait rombolták le, gyújtották fel, de a rendőrség nem avatkozott az eseményekbe. Nevét a betört kirakatokból szertehulló szilánkokról kapta. -
Molotov-Ribbentrop paktum
A német–szovjet megnemtámadási szerződés Moszkvában 1939. augusztus 23-án Vjacseszlav Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszterek által aláírt megállapodás. A szerződéshez csatolt titkos záradékban megállapodtak Európa keleti térségeinek érdekszférákra történő felosztásáról. (Lengyelország)