-
A Német Birodalom megtámadja Lengyelországot. A világháború nagyjából első lépcsőfoka.
-
- augusztus 23-án született meg a Molotov-Ribbentrop-paktum, amiben a Szovjetunió és a náci Németország megegyezett a katonai semlegességről, ezenfelül a szerződés titkos záradékában a nagyhatalmak felosztották maguk között Közép és Kelet-Európát.
-
Ez a Molotov-Ribbentrop-paktum következménye. A német csapatok megtámadták Lengyelországot, mire válaszul Franciaország és Nagy-Britannia hadat üzent a németeknek. Ezzel kitört a II. világháború.
-
Mussolini 1939-ben ugyan még nem hadviselő félnek nyilvánította országát, de 1940 júniusában már azt deklarálta, hogy Olaszország a maga „döntő súlyával” hadbalép Hitler oldalán.
-
A második világháború korai szakaszában, 1939. szeptember 3. és 1940. május 10. közötti helyzetet furcsa háborúnak nevezték, habár Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent Németországnak, tényleges harci cselekmények ezen a frontvonalon a Hollandia, Belgium és Luxemburg elleni német támadásig nem történtek, és csak kisebb harccselekmények zajlottak a tengereken és a levegőben. Ezek mellett megalakul a brit háborús kabinet is ezen a napon.
-
A lengyel csapatok visszavonulnak a Visztula mögé. A brit királyi légierő 500. repülőszázadának Avro Anson bombázója végrehajtja a második világháború első brit légitámadását német tengeralattjáró ellen, de nem jár sikerrel.
Az Egyesült Államok kinyilvánítja semlegességét az európai háborúban. -
A német hadsereg elfoglalja Krakkót és ezzel el is esik.E mellett Francia csapatok Saarbrücken térségében átlépik a német határt, kb. 8 km mélységben és Románia kinyilatkoztatja semlegességét.
-
Kanada 1939. szeptember 10-én üzent hadat Németországnak, és haderői a kezdetektől részt is vettek a harcokban, ám a britekkel ellentétben az átlagos kanadai polgárok keveset érzékeltek a háború valóságából.
-
-
-
Az ellenségeskedések megindulásakor azt a feladatot kapta, hogy német tengeralattjárókra vadásszon. Ennek az elképzelésnek látványos kudarca volt, amikor 1939. szeptember 17-én egy német U-Boot három torpedóval elsüllyesztette. A Courageous volt a brit hadiflotta első jelentős vesztesége a második világháborúban.e mellett ezen a napon a német csapatok a Bugtól nyugatra befejezik a lengyel hadsereg bekerítését, és a Szovjet csapatok benyomulnak Kelet-Lengyelországba.
-
- szeptember 12-én a német hadsereg lerohanta a várost, de a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében az Ukrán SZSZK részeként Lviv és környéke is a Szovjetunióhoz kerül.
-
Az üzenetváltást febr. 2-án szovjet részről a diplomáciai viszony szüneteltetésének bejelentése követte.Aaz 1939. évi német-szovjet szerződések után, szept.24-én álltak helyre. Előzőleg, mikor a szovjet csapatok határátlépésével megkezdődött a szovjet-lengyel háború, szept.17-én a szovjet kormány biztosította Mo.-ot határainak tiszteletben tartásáról.
-
Német-szovjet barátsági szerződést írnak alá Moszkvában. A határt a Bug folyónál jelölik ki. Ezen a napon a Szovjet-észt kölcsönös segítségnyújtási szerződés is megkötődik.
-
W. Sikorski tábornok vezetésével Párizsban lengyel emigráns kormány alakul. E mellett a francia csapatokat kivonják a német területekről.
-
A második világháború kitörésekor, 1939-ben a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét, nagyjából Nyugat-Ukrajnát és Nyugat-Belorussziát. 1941-től a Barbarossa hadművelet szerint támadó németek egész Ukrajnát elfoglalták, ott rablógazdálkodást folytattak, egészen a szovjetek 1942 és 1944 között tartó támadásáig.
-
A Szovjetunió kölcsönös segítségnyújtási szerződést erőszakol Lettországra.
-
Kock és Lublin körzetében az utolsó lengyel egységek is leteszik a fegyvert. E mellett Hitler „békeajánlatot” tesz Nagy-Britanniának és Franciaországnak.
-
Franciaország elutasítja a német békeajánlatot. ezen a napon még Szovjet-litván kölcsönös segítségnyújtási szerződést is megkötik. Előző nap 9.-én Hitler hadműveleti utasítása a nyugati offenzívára vonatkozóan.
-
-
G. Prien vezetésével egy német tengeralattjáró Scapa Flow-nál elsüllyeszti a Royal Oak brit csatahajót
-
Nagy-Britannia és Franciaország is szövetségeseket keresett, a Szovjetunió pedig már korábban barátsági szerződést kötött a törökökkel. Májusban megszületett egy török-brit megállapodás a Földközi-tenger védelméről. A nem sokkal később bejelentett német-szovjet megállapodás elhidegítette a szovjet-török kapcsolatokat, melyhez nem csak a paktum, de az is hozzájárult, hogy a szovjetek követelték a Boszporusz török felügyeletét szavatoló montreux-i megállapodás revízióját.
-
A szovjetek által megszállt kelet-lengyel területeket Ukrajnához illetve Belorussziához csatolják
-
Az Egyesült Államok kongresszusa módosítja a semlegességi törvényt, ezzel lehetőség nyílik fegyverszállításra a hadviselő felek részére (Cash and Carry).
-
Münchenben bombamerényletet kísérelnek meg Hitler ellen.
-
- november 30-án kezdődött, három hónappal a II. világháború kitörését követően. A hadműveletek a szovjet csapatok hadüzenet nélküli támadásával indultak meg, aminek közvetlen előzményeként november 26-án végrehajtották a mainilai incidens néven elhíresült provokációt.[2] Ennek során a szovjetek ágyúzni kezdték a saját területükön fekvő, de a finn határtól csupán 800 méterre található Mainila települést, s az akcióért a finneket tették felelőssé.
-
A La Plata torkolatánál tengeri csata brit egységek és a német Admiral Graf Spee páncéloshajó között. A súlyosan sérült német hajó 17-én Montevideoban elsüllyeszti önmagát
-
A finn konfliktus miatt a Népszövetség kizárja tagjai sorából a Szovjetuniót.
-
A téli háború de ismert még mint szovjet–finn háború vagy orosz–finn háború. A hadműveletek a szovjet csapatok hadüzenet nélküli támadásával indultak meg, aminek közvetlen előzményeként november 26-án végrehajtották a mainilai incidens néven elhíresült provokációt. Ennek során a szovjetek ágyúzni kezdték a saját területükön fekvő, Mainila települést, az akcióért a finneket tették felelőssé. A Népszövetség illegálisnak minősítette a szovjet támadást.
-
Megkezdődik a Norvégia és Dánia elleni agressziós terv (Weserübung-terv) kidolgozása.
-
-
Különösen fontosak voltak a német-szovjet gazdasági kapcsolatok: 1940-ben aláírtak egy német-szovjet kereskedelmi egyezményt, amelynek értelmében a Szovjetunió német katonai és ipari felszereléseket kapott nyersanyagokért (pl. kőolaj) cserébe.
-
-
Moszkvában aláírják a szovjet-finn fegyverszünetet. Finnország kb. 50 ezer km² területet veszít.
-
Hitler – Mussolini találkozó a Brenner-hágónál. Mussolini kinyilvánítja Olaszország készségét a hadbalépésre.
-
E. Daladier lemondása után P. Reynaud alakít kormányt Franciaországban.
-
Franciaország és Nagy-Britannia bejelentik, hogy nem kötnek különbékét.
-
Németország megtámadja Dániát és Norvégiát. A dánok harc nélkül megadják magukat, Norvégia ellenáll, e mellett ezen a napon Oscarsborgnál egy norvég üteg egyetlen lövéssel megbénítja a német Blücher nehézcirkálót, amely torpedótalálatok következtében elsüllyed.
-
A német ipar nagyban függött a Svédország északi lelőhelyein kitermelt vasérctől, amelynek jelentős részét a norvég Narvikban hajózták be. A norvég partvidék ellenőrzése pedig még szorosabbra fonta volna a gyűrűt Németország körül.
-
-
Himmler parancsa nyomán koncentrációs tábort létesítenek a lengyelországi Auschwitzban (Oswiecim).
-
A terv szerint a brit-francia expedíciós haderő Narvikban szállt volna partra, és csapatokat akarnak ledobni a szövetséges vonalak mögé
-
Vidkun Quisling a Nasjonal Samling párt éléről már Norvégia német lerohanásának napján megpróbált egy puccsot levezényelni, amikor a norvég rádióban bejelentette, hogy pártja átveszi a hatalmat, mivel a "Nygaardsvold-kabinet a fegyveres ellenállás meghirdetése után azonnal elmenekült. A puccs így végül kútba esett, még a németek segítségére is számíthatott a pártvezér így félreállt, a megszállt területeken átadta a kormányrudat a legfelsőbb bíróság által kinevezett ún. adminisztratív tanácsnak.
-
Ezen a napon több esemény is zajlott, a britek elfoglalják Izlandot és a Feröer-szigeteket, és a német csapatok (megsértve Belgium, Hollandia és Luxemburg semlegességét) megkezdik a nyugati offenzívát.
Chamberlain brit miniszterelnök lemond, utóda Winston Churchill. -
Német csapatok átkelnek a Maas (Meuse) folyón, Namur és Sedan között, és Dinant és Liège elesett.
-
A németek Rotterdam megadását követelték, a szárazföldi erők vezetője, Schmidt tábornok ultimátumban figyelmeztette Scharroo holland ezredest a légitámadásról. Scharrroo elkezdett tárgyalni a németekkel így Schmidt parancsba adta a támadás elhalasztását a tárgyalások miatt. A bombázás lefújásának parancsa azonban soha nem érkezett meg a német pilótákhoz, akik bombazáport zúdítottak a városra. Mintegy 900-an haltak meg és 80 ezren elvesztették otthonaikat. A legnagyobb tüzeket két napig is égtek.
-
Miután a németek azzal fenyegetőztek, hogy hasonló támadást mérnek Utrechtre mint Rotterdamra, Hollandia megadta magát a náci rezsimnek 1940. május 15-én.
-
Az angliai csatát a Ruhr-vidék ellen indított első angol bombázások előzték meg, stratégiai légiháború indul meg Németország ellen.
-
A német csapatok bevonulnak Brüsszelbe, ezzel egyre közelebb kerül Franciaországhoz.
-
-
A 16-án lemondott M. Gamelin helyett nevezik ki francia tábornoknak, az első világháború és a második világháború veteránját. A második világháború kitörése után, 1940-ben még felvette a harcot a német csapatokkal, de később megadta magát, majd a Vichy-kormány alatt a németekkel kollaborált.
-
A németek páncélos egységei elérik a Somme torkolatát, ezzel kettévágják a szövetséges csapatokat.
-
Churchill és Weygand részvételével haditanácsot tartanak Vincennes-ben. A Grand Quartier Général volt a haditanács helyszíne és a francia parancsnokság központja.
-
Hitler a Dunkerque-i csata során leállítja a sikeres támadást. Máig a német vezér egyik legvitatottabb döntése.
-
A brit haderő több mint 300 000 szövetséges katonát mentett ki a német csapatok által körbezárt Dunkerque térségéből. Az evakuálásban több mint 850 különféle hajó vett részt. A nevét arról a dinamóról kapta, amely a brit haditengerészet főhadiszállásának a doveri várnak az áramellátását biztosította a háború alatt. Bertram Ramsay altengernagy it tervezte és vezette a hadműveletet és innen tájékoztatta Churchill miniszterelnököt is.
-
-
Belgium feltétel nélkül kapitulál, a kormány Londonba menekül.
-
-
Új német offenzíva Franciaországban. A Weygand-vonal áttörése a Somme és az Aisne folyóknál.
-
-
Olaszország hadüzenete Nagy-Britanniának és Franciaországnak.
-
Náci kollaboráns kormányt alakít ki a szélsőjobboldali politikus.
-
Olasz csapatok indulnak meg a francia határ felé az Alpokban. A francia kormány Tours-ba települ.
-
A rákövetkező napon nagy parádét tartanak a németek.
-
A német 7. Hadsereg áttöri a Maginot-vonalat 80 kilométerre a svájci határtól később Verdun is elesik.
-
Szovjet csapatok törnek be Lettországba és Litvániába és kezdik meg az országok megszállását.
-
Franciaországban Pétain marsall alakít kormányt, és fegyverszünetet kér. Pétain vezetése alatt a szövetségesek és a hitleri Németország közötti hintapolitika jegyében irányította a csonka Franciaországot: egyfelől próbálta minél lazábbra fűzni a francia–német együttműködést, és azért lobbizott, hogy Franco spanyol diktátor ne támogassa a Harmadik Birodalmat, másfelől viszont a szövetséges hatalmakkal szemben is elutasítónak mutatkozott.
-
-
Hadügyminiszter-helyettes lett. Franciaország összeomlása után Londonba megy és megteszi híres nyilatkozatát: „Franciaország csatát vesztett, de nem háborút.” Bár a britek kezdettől fogva támogatták, az amerikaiak bizalmát csak 1943-ban nyerte meg.
-
A Compiégne-i erdőben a francia Huntzinger tábornok és a német Keitel tábornagy aláírja a fegyverszüneti megállapodást, ami 1940. június 25-én lép hatályba. A győztes németek kihozzák a párizsi hadtörténeti múzeumból a compiègne-i vagont és abban íratják alá a fegyverszünetet. Hitler bosszúja beteljesült.
-
A Szovjetunió ultimátumot intéz Romániához Besszarábia és Észak-Bukovina átadása érdekében a követelést Bukarest kénytelen volt teljesíteni. Létrejött a Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság.
-
A britek fel voltak készülve arra, hogy a francia flottát a németek át fogják venni így kitalálták, hogy mindenképpen Britt fenhaatóság alá kell helyezniük az összes francia hajót, de szükség esetén meg is semmisítik őket. A britek megtámadják a franci hajókat, súlyos veszteségeket szenvednek.
-
-
Nyomórészt Anglia felett zajló légi háború.
-
-
Hitler 16. sz. hadműveleti utasítása az Anglia elleni partraszállásra. Nagy-Britannia megszállásáról szóló terve volt. Több részműveletből és előkészítő műveletből állt, indításának időpontját előreláthatólag 1940. szeptember 15-re, majd későbbre tűzték ki.
-
-
-
Megkezdődik az angliai csata.
-
Az angolok Spitfire és Hurricane vadászokkal próbálták támadni a Heinkel bombázókkal érkező Messserschmitteket és folyamatos légi párharcok alakultak ki a szigetország felett. Ezekben idővel rendre a Spitfire -rek kerültek ki győztesen főként jobb manőverező képességük miatt.
-
Hitler mind többet hőbörgött azon, hogy a Göring által ígért egy hónap leteltével sincs nyoma annak, hogy az angolok feladnák a harcot. Ami egyetlen embernek volt köszönhető a német légierő parancsnokának aki szinte folyamatosan hazudott Göringnek és Hitlernek a háború menetéről.
-
Augusztus végén egy éjszaka végrehajtott lakóházakat is romba döntő londoni bombázásra válaszul a britek megkezdték Berlin bombázását. Hitler dührohamot kapott. Úgy vélte, hogy az eredeti taktika, vagyis az angol repterek, kikötők, katonai bázisok bombázása nem elegendő és meg kell kezdeni London bombázását is, de nem tudta, hogy valójában nagyon is sikeres volt az eredeti stratégiája és az angolok erőtartalékaik végén jártak már. A RAF az összeomlás szélén állt.
-
Amikor 1940 szeptember elején, a légi háború 60. napja körül megkezdődött London folyamatos bombázása, az angolok mindenre elszálltan viselték a megpróbáltatásokat. Elhatározták, hogy megmutatják a világnak: ugyanúgy élik tovább életüket, mint korábban.
-
Mindenesetre a "Blitz -nek" nevezett légi-háború - mely igazából csak szeptember 7-én vette kezdetét az angol nagyvárosok ellen - a szigetország végső tűrőképességét feszegette. Szeptember 15-én (egy vasárnapon) a Luftwaffe a legnagyobb támadását indította London ellen (aznap 56 német gép veszett oda), majd következett Coventry (egy közép-angliai kisváros) földig bombázása. Több angol nagyvárosban egész lakónegyedek álltak lángokban.
-
Az ippi mészárlás egy 1940. szeptember 13. - 14. éjjelén történt incidens volt, melynek során a második bécsi döntést követően, a Magyarországnak visszaítélt Ipp szilágysági faluban magyar királyi honvédek lemészárolták a falu 157 román - civil - lakosát. Ez volt a legtöbb halálos áldozattal járó atrocitás, melyre 1940 szeptemberében sor került a frissen visszakerült területen.
-
Óriási légi ütközet Anglia felett. Az angol sikerekben komoly szerepe volt a brit radarok hatékony működésének melyek időben tudták előre jelezni a Messerschmittek érkezését. Szintén komoly mértékben járult hozzá a sikeres angol védekezéshez az úgynevezett katonai léggömbök vagy ballonok alkalmazása. Ezeket a főváros fölé engedték, hogy azok megzavarják a német bombázókat, és magasabbról történő bombakioldásra kényszerítsék őket.
-
Berlinben Németország, Olaszország és Japán aláírják a háromhatalmi egyezményt. A kormányok a tartós béke előfeltételének tekintik, hogy a világ minden nemzete hozzájusson a neki járó térhez. Ezért elhatározták, hogy a nagy kelet-ázsiai térre és az európai területekre vonatkozó törekvéseiket illetően vállvetve együtt fognak működni, legfőbb céljuk az lévén, hogy a dolgoknak olyan rendjét teremtsék meg és tartsák fenn, amely alkalmas az ottani népek fejlődésének és jólétének előmozdítására.
-
A náci Németország, a fasiszta Olaszország és a Japán Birodalom a háromhatalmi egyezményt, melyben a felek egyfelől elismerték egymás birodalomépítő törekvéseit, másfelől pedig segítségnyújtási egyezményt kötöttek arra az esetre, ha egy semleges állam – elsősorban az Amerikai Egyesült Államok – támadást indítana valamelyikük ellen. A háromhatalmi egyezménnyel hivatalosan is megszületett a tengelyhatalmak szövetsége, mely elsősorban Rooseveltet próbálta meg elriasztani a hadba lépéstől.
-
Elérkezett szeptember vége és Hitler kezdte belátni: nem tudja megsemmisíteni az angol légierőt, sőt a Luftwaffe veszteségei már olyan nagyok, hogy ha folytatja a támadásokat, azzal kétségessé teszi a háború folytatását is. Források szerint a Luftwaffe legkevesebb 600 vadászgépet és 400 egyéb repülőt vesztett az angliai csatában. Végül szeptember 17-én hivatalosan is elhalasztották az Oroszlánfóka hadműveletet, noha Anglia bombázása még egy hónapig intenzíven folytatódott.
-
Hitler itt már csak éjszaka bombázta Londont ez már az angliai csata vége volt. Az angliai csata 43 ezer brit életet követelt ugyan, de egységbe kovácsolta az angolokat és megszülte bennük azt az elhatározást, hogy bármi áron legyőzzék Hitlert.
-
