-
Napóleon születése
Bonaparte Napulione néven Ajaccio-n, Korzika szigetén született a Bonaparte uralkodóház nyolcgyermekes családjának második fiúgyermekeként. A napóleon nevet később vette fel.
Édesapja ügyvéd (egy időben Korzika képviselője) volt.
Anyja a családdal volt, nevelte a gyerekeket. -
Napóleon megkeresztelése
Napóleont az Ajjaccio-i katedrálisban keresztelték meg.
Itt részletes információk találhatóak a katedrálisról [https://en.wikipedia.org/wiki/Ajaccio_Cathedral] -
Első útja Franciaországba
Még 10. életévét sem töltötte be, de apja már magával vitte fiát, hogy az autuni kollégiumban megkezdhesse tanulmányait -
Brienne-le-Château-i királyi katonai nevelőintéze
Itt kezdte meg a tanulmányait.
Több információ a városról: [https://en.wikipedia.org/wiki/Brienne-le-Ch%C3%A2teau] -
Period: to
Főbb tanulmányainak kezdete
Napóleont pár hónappal később átíratták a a Brienne-le-Château-i királyi katonai nevelőintézetbe. Itt 5 évet töltött el, de már fiatalkorában felfigyeltek kiemelkedő teljesítményére, hiszen osztályelső volt számos tantárgyban (matematika, történelem, földrajz), viszont kevés nyelvérzékkel rendelkezett és írása szinte olvashatatlan volt. -
Tiszti vizsga letétele
A tiszti vizsgát Pierre-Simon de Laplace előtt tette le, ezután hadnaggyá választották. (Bizonyos források szerint csak alhadnagyi rangot kapott) -
Katonai szolgálat kezdete
Szolgálatát valence-i és az auxonne-i helyőrségeknél végezte -
Period: to
Katonai szolgálat
A helyőrségekben egészen a forradalom kitöréséig szolgált, és ez alatt az idő alatt sem hagyott fel a tanulással, főképp hadászati, harcászati és történelmi tárgyú műveket olvasott. -
Előléptetik századossá
A forradalom alatt fokozatosan haladt előre a ranglétrán és így jutott el a 1792-ben a századosi rangig -
Menekülés Korzikáról
Korzikán hármas küzdelem alakult ki az ottani nacionalisták, a royalisták és a forradalmárok között. Ezt követően a családnak menekülnie kellett mivel szembekerültek a korikai szabadsághőssel Pasquale Paoli-val (ő szerepel a képen). -
Toulon ostroma
Napóleont megbízták a Toulont ostromló francia hadsereg tüzérségi osztagának vezetésével. A lázadás elfolytására egy sikeres tervet készített, majd menekülésre kényszerítették a partra szállt brit seregeket. Napóleonnak köszönhetően visszafoglalták a várost és előléptették Dandártábornokká Bonaparte-t. -
Dandártábornoki előléptetés
1794 elején az itáliai francia hadsereg tüzérparancsnoka lett. -
Robespierre bukása, bebörtönzés
Kítűnő tervei miatt a Közbiztonsági Bizottság is felfigyelt rá. Augustin de Robespierre-rel, a forradalmár Maximilien de Robespierre közösen együttműködve dolgozott.
Robespierre bukása után Bonapartét hazaárulás vádjával 1794. augusztus 6-án bebörtönözték az antibes-i várba, de két hét után szabadon engedték. -
Royalisták hatalomátvétele
A teljhatalommal felruházott Barras Bonapartét nevezte ki szárnysegédjévé és megbízta a Tuileriák védelmével. Joachim Murat segítségével megtisztította az utcákat a támadóktól. Győzelmei gazdagsághoz és hírnévhez vezették, és megszerezte a Direktórium támogatását is, főképp Barras, a Direktórium elnöke vált Bonaparte lekötelezettjévé. Kinevezték a honi hadsereg parancsnokává, így közvetlen rálátása nyílt a francia politikai élet fejleményeire. Ezután élete gyökeresen megváltozott -
Eljegyzések, házasságok
A hatalomátvételt követően romantikus kapcsolatba keveredett a kivégzett Alexandre de Beauharnais vikomt özvegyével, (Barras volt szeretőjével) Josephine de Beauharnais-vel. Bonaparte tábornok felbontotta eljegyzését Désirée Claryval, és 1796. március 9-én feleségül vette Joséphine-t, akinek néhai hitvesétől már volt két gyermeke: Eugène és Hortense.
A tábornok beköltözött feleségének kastélyába, a Párizs melletti Malmaisonban. -
Első hadjáratainak kezdete
Két nappal házasságkötése után Bonaparte Nizzában átvette a francia „Itáliai Hadsereg” vezetését, és 1796. március 27-én sikeres hadjáratot indított Észak-Itáliában az osztrák és szárd–piemonti erők ellen.
Győzelmek sorozatát követően elfoglalta Milánót.
Katonái Lodinál ekkor adták neki „A kis káplár” becenevet. Kiszorította az osztrákokat Lombardiából, és legyőzte a pápai állam hadseregét is. -
Ausztria ellen
Ekkor már Bonaparte Ausztria ellen vezette seregeit, majd tárgyalásra kényszerítette Ferenc osztrák uralkodó főherceget. -
Ciszalpin Köztársaságban
Napóleon a békeszerződést követően Velence 1000 éves függetlenségének vetett véget majd az általa elfoglalt észak- és közép-itáliai területek jelentős részét a fent említett köztársaságban egyesítette.
Részletesebb információk a Ciszalpin köztársaságról: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Ciszalpin_K%C3%B6zt%C3%A1rsas%C3%A1g] -
Politikai befolyás megnövekedése
Sikereinek köszönhetően jelentősen megnövekedett befolyása a politika terén. A kettő már ekkor megjelent folyóirata mellett májusban kiadta harmadik újságát is „Le Journal de Bonaparte et des hommes vertueux” címmel. -
1797-es évi választások
Ebben az évben megnőtt a royalista párt hatalma és elkezdték Napóleont támadni az Olaszországban történt fosztogatásai miatt. Ez egy úgynevezett vészjelzés volt Napóleon és a Direktóriumnak.
(A képen: Paul Barras) -
A pápai állam történései
Francia Köztársaság annektálta a Pápai Állam bizonyos részeit. Bonaparte figyelmen kívül hagyta a Direktórium utasítását, hogy vonuljon Róma ellen, és fossza meg a pápát hatalmától. Mellesleg egy évvel később Berthier tábornok elfoglalta az „örök várost”, és február 20-án VI. Piuszt börtönbe záratta, aki a fogva tartása alatt meghalt. -
Államcsíny
Bonaparte Augerau tábornokot küldte Párizsba, hogy államcsínnyel vegye át a hatalmat, és tisztítsa meg várost a royalistáktól.
A hatalom Barras és republikánusai kezébe került.
Bonaparte decemberben győzelmes hódítóként tért vissza a fővárosba.
Népszerűsége messze felülmúlta a Direktórium tagjaiét. A Direktórium ekkor, kinevezte őt az Egyiptom ellen készülő hadsereg parancsnokává, mivel tartottak az egyre növekvő befolyásától. -
A Campo Formió-i békeszerződés
Ez a szerződés magában foglalta, hogy a Francia köztársaság Észak-Itália területének nagy részét uralma alá rendelte, beleértve a Németalföldet és a Rajna melletti területeket is. -
Egyiptomi hadjárat
A hadjárata hatalmas kudarccal végződött. Seregével Egyiptom ellen vonult. A célja az volt, hogy a briteket elvágja Indiától. -
Málta elfoglalása
Miután Máltát elfoglalta Kairóba indult Alexandrián keresztül. -
Piramisok csatája
A piramisok csatája az egyiptomi mamelukok és török, valamint a francia haderőnek a Nílus folyó nyugati partján vívott ütközete. Ebből az ütközetből a mamelukokat legyőzve Napóleon került ki győztesen. -
A nílusi csata
Horatio Nelson admirális vezette brit flotta legyőzte a francia flottát, ezzel elvágta Napóleont Franciaországtól. Az Egyiptomban rekedt hadvezér az ország közigazgatásának átszervezésével foglalatoskodott, a kíséretében lévő tudósok pedig az ókori egyiptomi kultúrát tanulmányozták. -
Az Oszmán Birodalom hadüzenete
A hadüzenetet követően Bonaparte bevonult Szíriába, viszont Akko városánál visszavonulásra kényszerült a brit parancsnokság által vezetett törökök miatt -
Második franciaellenes koalíció megalakulása
A koalíció hadereje 1799 tavaszán visszaszorította az itáliai francia hadsereget. Ennek következményében a Direktórium ellen zavargások törtek ki Franciaországban. Ekkor hátrahagyva egyiptomi seregét visszaszökött Franciaországba.
(A képen a marengói csata látható, a második koalícióval vívott egyik legnagyobb csatája) -
Period: to
Második koalíciós háború
A második koalíciós háborúban egy több államból álló koalíció támadta meg a Francia Köztársaságot, azonban francia győzelemmel ért véget a háború -
A második államcsíny
Hazatérése után Talleyrand segítségével Sieyès direktor tárgyalásokat kezdett Bonapartéval a kormányzat megdöntéséről.
(Az államcsíny szervezői között volt Napóleon öccse is)
A képviselők rájöttek hogy államcsínnyel állnak szemben, és követelték hogy Bonapartét fosszák meg a hatalmától, aki válaszul a katonáival feloszlatta az Ötszázak illetve a Vének Tanácsát. Ezután elfogadtattak egy ideiglenes háromtagú konzus felállítását. Ennek tagjai Sieyès, Roger Ducos és Bonaparte lettek. -
Átkelés az alpokon
Az út Itáliába vezetett, ahonnan az osztrákok csaknem teljesen kiűzték a franciákat, amíg ő Egyiptomban volt. A hadjárat első szakasza stratégiai hibák sorozatával kezdődött, emellett egyik tábornoka, André Masséna haderejét ostromzár alá vették Genovában.
(A képen Masséna tábornok látható) -
Period: to
Az első konzul
Az államcsínyt követően legitimálni próbálták, viszont ez csak választási csalással sikerült. Napóleon első konzulként szinte katonai diktatúrát hozott létre.
Óriási hatalom volt a kezében: ő nevezte ki a minisztereket, a tábornokokat, a köztisztviselőket, emellett a bírákat és az Államtanács tagjait.
1802-ben kinevezték örökös konzullá. -
Lunéville-i béke
A béketárgyalásokon a bátyja, Joseph állt a francia delegáció élén. Az osztrákok nem akarák elismerni Franciaország által szerzett területeit, ezért Bonaparte parancsot adott Moreau tábornoknak, hogy mérjen ismételt csapást Ausztriára. A Hohenlindennél elszenvedett vereség után az osztrákok végül meghátráltak és aláírták a békeszerződést.
Részletesebben a békéről: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Lun%C3%A9ville-i_b%C3%A9ke] -
Amiens-i béke
A napóleoni háborúk során ez volt az egyetlen béke az angolok és franciák között. A megállapodásokat egyik fél sem tartotta be, ami egy évvel később újabb háborúhoz vezetett.
Részletek a megkötött szerződésről: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Amiens-i_b%C3%A9ke] -
Az örökös konzul
A békeszerződések megkötése után Bonaparte Napóleon-t (manipulált) választásokon örökös konzullá választották meg -
A császárság kikiáltása
A Cadoudal–Pichegru-féle royalista összeesküvés véres megtorlását és Enghien hercegének kivégeztetését követően a Szenátus felajánlotta Bonaparte tábornoknak a császári címet, és kikiáltották a császárságot. -
Period: to
Császárság
-
A császár megkoronázása
A koronázás a párizsi Notre-Dame-székesegyházban VII. Piusz pápa jelenlétében történt, Napóleon megkoronázta magát. A „franciák császára” családtagjainak (Lucien öccse kivételével) császári hercegi címet adományozott, legjobb tábornokait Franciaország marsalljaivá léptette elő, és híveinek új, császári nemességet hozott létre. -
Period: to
Negyedik koalíció létrejötte
Ausztria legyőzése után Napóleon császár tovább folytatta a harcot az Orosz Birodalom és az Egyesült Királyság ellen. A negyedik koalíció 1806 szeptemberében alakult meg, miután a Porosz Királyság belépett. -
Itália királya
Napóleont a milánói székesegyházban Lombardia ősi vaskoronájával ünnepélyesen Itália királyává koronázták. -
Ulmi csata
Az ulmi csata 1805. október 16. és október 19. között zajlott le, amikor kisebb csaták sorozatát követően Napóleon császár, a Karl Mack von Leiberich parancsnoksága alatt álló teljes osztrák hadsereget kényszerítette megadásra Ulm városa mellett. -
Trafalgari csata
Lord Horatio Nelson altengernagy megsemmisítő vereséget szenvedett a francia–spanyol hajóhad, így Napóleon terve a szigetország meghódítására meghiúsult.Ez csata volt a napóleoni háborúk legfontosabb tengeri ütközete. -
Austerlitzi csata
Az austerlitzi csata vagy más néven a három császár csatája a harmadik koalíciós háború ütközete, Napóleon legfényesebb győzelmeinek egyike volt. Napóleon a csatában legyőzte a névlegesen Kutuzov tábornok vezette orosz–osztrák hadsereget. -
Jénai csata
A jénai csata, más néven jéna-auerstedti ütközet katonai összecsapás a francia-itáliai és porosz-szász csapatok között. -
Auerstädti csata
A csata egyidőben zajlott a jénai csatával. Davout marsall csapatai türingiai Auerstedt városa mellett ütköztek meg a porosz fősereggel. -
Friedlandi csata
A friedlandi csata Napóleon császár győztes csatája, amely kárpótolta őt az Eylaunál elszenvedett kudarcért. -
Tilsiti béke
A tilsiti béke a napóleoni háborúk idején Oroszország és Franciaország, valamint Poroszország és Franciaország közötti béke, amely lezárta a negyedik koalíciós háborúkat. A kelet-poroszországi Tilsitben (ma Szovjetszk, Oroszország) folyó béketárgyalások eredményeként írták alá.
(A képen a két császár találkozása látható.) -
Period: to
Félszigeti háború
A félszigeti háború a napóleoni háborúk egyik (mellék)hadszíntere volt, ahol spanyol, portugál és brit seregek küzdöttek Bonaparte Napóleon hadai ellen az Ibériai-félszigeten. A hadviselés miatt „Kalapács és üllő”-hadjáratként szokás jellemezni. Franciaország vereséget szenvedett -
Ötödik franciaellenes koalíció megalakulása
Az ötödik franciaellenes koalíció létrehozásának a fő kezdeményezője a Habsburg Birodalom volt. Ez a háború Ausztria számára más volt, mint az előző koalíciós háborúk, ugyanis fokozódott az osztrák császári hadsereg harci szelleme és győzni akarása. -
Wagrami csata (1809. július 5–6)
A wagrami csata a francia-lengyel-olasz-német és osztrák csapatok között lezajlott összecsapás. Ez a csata az ötödik koalíciós háború döntő ütközete volt. A csatát követően az osztrákok fegyverszünet megkötésére kényszerültek, ami októberben a schönbrunni békeszerződés megkötéséhez vezetett.
Napóleon elfoglalta Bécset -
Asperni csata
Az asperni csata a francia és az osztrák csapatok között lezajlott összecsapás. Napóleon császár Aspern–Essling mellett szenvedte el első komolyabb vereségét. -
Győri csata
A győri csata Kismegyeren zajlott, ez volt a napóleoni háborúk egyetlen a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, egyben az utolsó olyan összecsapás, amelyben a magyar nemesi felkelés hadai vettek részt. A csatát az osztrák vezetés sorozatos tévedései kísérték végig, és a francia minőségi és számbeli fölény végül a Habsburg sereg vereségéhez vezettek. -
A hatalom csúcsa
Kisebb-nagyobb kudarcok ellenére Napóleon az uralkodása csúcsára ért és ezt saját dinasztia létrehozásával legitimálta volna Európa többi uralkodójával szemben. A csatlós királyságok rendszerében rokonai voltak a trónon.
Ezek mellett szeretett volna egy fiú örököst, így ennek érdekében elvált Joséphine-től, aki nem tudott neki gyermeket szülni, és feleségül vette Mária Lujza osztrák főhercegnőt. -
Megszületett a trónörökös
A friss házasságot követően megszületett a trónörökös, Napoléon François Joseph Charles Bonaparte, akit azonnal Róma királyává nevezett ki. -
Elkezdődött az Orosz hadjárat
Időközben megromlott a kapcsolat Franciaország és Oroszország között. Néhány sikertelen megegyezési kísérlet után 1812. június 24-én Napóleon hadjáratot indított Oroszország ellen. A mintegy 453 000, más források szerint akár 6-700 ezer fős Grande Armée átkelt a Nyeman határfolyón. -
Period: to
Orosz hadjárat
A francia megszállás alatt Moszkva porig égett, az utánpótlásból teljesen kifogyott napóleoni hadsereg pedig megkezdte gyötrelmes visszavonulását a kemény orosz télben. A hadjárat során Napóleon seregének legalább ötszázezer katonája meghalt, eltűnt, vagy fogságba esett és csak kb. 20 000 ember tért haza. A Grande Armée ezzel gyakorlatilag megsemmisült.
Részletes leírás a hadjáratról: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Oroszorsz%C3%A1gi_hadj%C3%A1rat_(1812)] -
Borogyinói csata
Az oroszok egy ideig csak visszavonultak és a felperzselt föld taktikáját alkalmazták. Mihail Kutuzov, az orosz hadsereg főparancsnoka végül Borogyinónál felvette a harcot Napóleonnal, ami a hadjárat legvéresebb ütközete volt. -
Napóleon bevonul Moszkvába
Napóleon elfoglalta az égő Moszkvát, de a tél közeledte miatt visszavonulásra kényszerült. November végén a Berezina folyón való átkelésnél a Grande Armée maradványa is kis híján megsemmisült. -
Berezinai csata
A berezinai csata (vagy Beresina) 1812. november 26. – november 29. között zajlott le a visszavonuló Napóleon francia–lengyel hadserege (nagyrészt harcképtelen) valamint a Mihail Illarionovics Kutuzov vezette orosz seregek között. A csata az oroszok győzelmét hozta. A franciák katasztrofális veszteségeket szenvedtek. Azóta a francia nyelvben a „bérézina” szó a „katasztrófa” szó szinonímájaként szerepel. -
Period: to
Berezinai csata
-
"Napóleon-ellenes" Hatodik koalíció
Napóleon számára az oroszországi hadjárat kudarccal végződött, mivel a Grande Armée jelentős része megsemmisült, és a vereség morálisan is rendkívül megrendítette a francia sereget.
(A képen a lipcsei csata tekinthető meg.) -
Lützeni csata
A lützeni csatában Napóleon császár az oroszországi hadjárat utáni újjászervezett francia–lengyel seregével csapdába csalta a hatodik koalíció nehézkesen mozgó orosz és porosz erőit.
Egy napi kemény csata után az egyesített porosz és orosz erők meghátráltak, de lovasság nélkül a franciák sem tudták üldözni őket. -
Bautzeni csata
A bautzeni csatában két napon át tartó véres csatában Napóleon császár megállította a támadó az orosz–porosz seregeket.
Azonban a szövetségesek megszöktek a teljes megsemmisülés elől, emellett kerülték a nyílt csatákat a császárral -
Period: to
Bautzeni csata
-
Lipcsei csata
Ez volt a napóleoni háborúk döntő ütközete. A császár súlyos vereséget szenvedett, ami a németországi és lengyelországi francia uralom végét és egyben Napóleon bukását jelentette. Megsemmisítő vereséget szenvedett az egyesült orosz-német-angol-svéd haderőktől, de emellett szász csapatok egy része is átállt. -
Period: to
Lipcsei csata
-
A koalíció Franciaországban
Márciusban a Napóleon-ellenes koalíció elérte A császár országának határait, sőt nemsokkkal később bevonultak Párizsba.
(A képen Napóleont búcsőztatja katonai vezetősége.) -
Lemond Bonaparte
A helyzetet realizálása után marsalljai követelésére Napóleon császár Fontainebleau-ban lemondott a trónról fia, Napoléon François Joseph herceg javára. -
Period: to
Napóleon Elba szigetén
-
Napóleon megérkezik Elba szigetére
A fontainebleau-i szerződés értelmében megtarthatta császári címét, saját királyságként megkapta Elba szigetét, a francia állam évi 2 millió frankot biztosított számára, és magával vihetett 400 főnyi testőrséget.
Azt nyilatkozta ugyan, hogy a világtól visszavonultan akar élni, de valójában nem nyugodott bele hatalma elvesztésébe. Figyelemmel kísérte az európai eseményeket, és úgy döntött, visszatér Franciaországba. -
Visszatér a Császár
Golfe-Juan településnél, Cannes és Antibes között ért partot, majd átkelt az alpokon. Útja során sok paraszt felsorakozott mellé, majd Grenoble városánál fel akarták tartóztatni, ehelyett a katonák is mellé szegődtek. -
Újra Párizsban
Visszatérését követően a nép lelkesedése hamar alábbhagyott, illetve egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a visszatérés kudarcba fog fulladni.
Napóleon sem volt már a régi: a súlyos katasztrófával végződött oroszországi hadjárat nagyon megviselte, hisz egyrészt akkor tulajdon szemével láthatta katonái méltatlan halálát a hidegben és a nélkülözések között, másrészt már sokkal hamarabb kimerült és fogékonyabb lett a betegségekre. -
Period: to
Második uralkodása
-
Belgiumi győzelem
Hogy megakadályozza a szövetséges csapatok találkozását, seregével villámgyorsan Belgiumba vonult, ahol győzedelmeskedett a poroszok felett -
Waterlooi csata
Ez a csata Bonaparte Napoléon utolsó összecsapása volt.
Elbai száműzetéséből nemrégen hazatért Napóleon ismét elfoglalta Franciaország császári trónját. Száznapos uralma idején az európai hatalmak egyesített erővel támadtak rá, először a brit Wellington herceg és a porosz Blücher tábornagy seregeivel került szembe. -
Végleges lemondás
Párizsban a törvényhozás lemondásra kényszerítette a császárt. Napóleon a brit kormánytól kért védelmet, azonban ők nem engedték angol földre, hanem az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona-szigetre száműzték. -
Bonaparte elindult számüzetésébe
Napóleon a HMS Bellerophon hadihajó fedélzetén indult el Szent Ilona-szigetére, ahova 1815. október 15-én érkezett meg kis számú kíséretével.
Számüzetése alatt a Longwood házban élt egészen haláláig. -
Napóleon halála
Halálával kapcsolatban Sten Forshufvud svéd fogász és mérgezésszakértő bizonyította az arzénmérgezést. Megmaradt haj- és szőrszálakból Forshufvudnak sikerült kimutatni nagy mennyiségű arzént, amely idült mérgezésre vall.
