Napóleon

Napóleon

  • Születése

    1. augusztus 15-én született Napulione Buonaparte néven a korzikai Ajaccio városában, egy nyolcgyermekes család második fiúgyermekeként.
  • Tiszti vizsga

    Tiszti vizsga
    Miután 1784-ben befejezte a brienne-i iskolát, tüzér hadapródként a párizsi École Royale Militaire katonai iskola diákja lett. 1785 szeptemberében Laplace előtt tette le a tiszti vizsgát, és hadnaggyá (egyes források szerint alhadnaggyá) nevezték ki.
  • Katonai szolgálatai

    Katonai szolgálatai
    1786 januárjában lépett szolgálatba. A velence-i és az auxonne-i helyőrségekben szolgált 1789-ig, a forradalom kitöréséig. Ekkor sem hagyta abba a tanulást; sokat olvasott, elsősorban hadászati, harcászati és történelmi tárgyú műveket.
  • Katonai kinevezései, a forradalom időszaka

    Katonai kinevezései, a forradalom időszaka
    Fokozatosan haladt előre, először 1792-ben századossá léptették elő, majd Toulont ostromló francia hadsereg tüzérségi osztagának vezetésével. később, pontosan 1794 elején az itáliai francia hadsereg tüzérparancsnoka lett. Robespierre bukása után Bonapartét hazaárulás vádjával 1794. augusztus 6-án bebörtönözték. 1795 áprilisában Napóleon, ekkor még csupán „névtelen” tábornok, eljegyezte Julie húgát, Désirée-t.
  • Első hadjáratok

    Első hadjáratok
    1. március 27-én sikeres hadjáratot indított Észak-Itáliában az osztrák és szárd–piemonti erők ellen, 1797-ben Bonaparte már Ausztria ellen vezette seregeit és 1798. július 21-én a „piramisok csatájában” legyőzte a mamlúkok hadseregét. Eközben létrejött a második franciaellenes koalíció, amelynek hadereje 1799 tavaszán visszaszorította az itáliai hadsereget. Emiatt Franciaországban zavargások kezdődtek a Direktórium ellen. Bonaparte tábornok néhány hívének kíséretében visszatért Párizsba.
  • Az első konzul

    Az első konzul
    1800 februárban az államcsínyt Napoleon és köre népszavazással próbálta legitimálni. Az 5 millió választópolgárnak kb. 46,26%-a, kb. 2 313 000 polgár szavazott, közülük 1 550 000 szavazta meg az alkotmánymódosítást.
  • Napóleon, mint császár

    Napóleon, mint császár
    Az 1804-es Cadoudal–Pichegru-féle royalista összeesküvés véres megtorlását és Enghien hercegének kivégeztetését követően a Szenátus felajánlotta Bonaparte tábornoknak a császári címet, és 1804. május 28-án kikiáltották a császárságot.
  • Spanyol és Portugál hadjárat

    1809-ben lerohanta Spanyolországot és Portugáliát (félszigeti háború), ez azonban a lakosság ellenállása miatt véres és elhúzódó partizánháborúba torkollott, ám mindkettő győzelemmel végződött a Francia császár oldaláról, az osztrákok által kovácsolt ötödik koalíció újabb támadást indított ellene, viszont ezt a küzdelmet Ausztria elbukta
  • Az osrosz hadjárat

    A két ország közötti kapcsolat megromlása miatt 1812. június 24-én Napóleon egy elképesztően nagy hadsereggel háborút indított Oroszország ellen. A hadjáratba, szinte egész Európa becsatlakozott, mintegy 6-7000 fős csapattal, más néven a Grande Armée- vel indult neki a hadjáratnak. Az oroszok visszavonulásos taktikát alkalmaztak és ezzel a Francia császár egészen messzire el tudott jutni, a falvak/ városok leégetésével, ám a vérfagyasztó hideg miatt november végén visszavonulásra kényszerült.
  • Napóleon ellenes koalíció

    Napóleon ellenes koalíció
    1813-ban minden addiginál szélesebb keretekben létrejön a Napóleon-ellenes hatodik koalíció. Hatalomra kerülése óta a legnagyobb kudarc Lipcsénél, a „népek csatájában” érte, ahol a Grande Armée megsemmisítő vereséget szenvedett az egyesült orosz-német-angol-svéd haderőktől. 1814-ben a koalíció csapatai már elérték Franciaország határát. Kihirdették, hogy nem a francia nép ellen, hanem a császár ellen harcolnak. Márciusban elfoglalták Párizst.
  • Elba

    Elba
    A fontainebleau-i szerződés értelmében megtarthatta császári címét, saját királyságként megkapta Elba szigetét, a francia állam évi 2 millió frankot biztosított számára, és magával vihetett 400 főnyi testőrséget. 1814. május 4-én érkezett meg Elba szigetére.
  • Napóleon bukása

    1. április 6-án marsalljai követelésére Napóleon császár Fontainebleau-ban lemondott a trónról fia, Napoléon François Joseph herceg javára.
  • Halála

    Halála
    1821-ben, még az akkori orvostudomány által nem ismert betegségben elhunyt. Napóleon elhunytához hozzájárult, hogy az utolsó évben az orvosaitól kapott gyógyszeres kezelés miatt a szervezetében levő arzén olyan anyagokkal keveredett, amelyek sietették halálát.