-
Abszolutisztikus uralkodó, nem hívja össze a rendi országgyűlést. Államadósság növekszik a kiadások miatt
-
Államadósság nem oldódik meg. Pénzügyminiszterei reformokat adnak ki. Az uralodó nem alkalmas az állam irányítására.
-
A három rend külön ülésezik. A harmadik rendnek nincs elég politikai ereje, pedig nagyon fontos szerepet tölt be a társadalomban. 16. Lajos bezáratja a gyűlést. A tömeg a labdaházba vonul, ahol nemzetgyűléssé nyilvánítják magukat.
-
Új államforma, a király abszolutista hatalma ezzel megszűnik. Viszont vétó jogát rendszeresen érvényesíti, a törvényeket lemondatja.
-
Vezető: La Fayette.
Az erődben politikai foglyokat őriztek (a régi elnyomás szimbóluma) akiket a rombolás által kiszabadítottak. A forradalom kezdete. -
A fővárosban történtek hírére vidéken erőszakhullám söpört végig: a nemesek bosszújától rettegve az ún. „nagy félelem” keretében udvarházakat dúltak fel, és nemeseket öltek meg a tömegek. A városokban többnyire vértelen hatalomátvétel történt.
-
Közteher viselés.
A királyi udvarban magát mellőzöttnek érző főnemes, Louis-Marie de Noailles őrgróf és Armand d'Aiguillon herceg javaslatára, eltörölték az egyházi és nemesi kiváltságokat -
Egyik legfontosabb nyilatkozat. Az emberi jokgok nem korlátozhatóak. A születési jogok egyenlővé tesznek, a társadalmi hasznosság dönti el a rangot. A jobbágyság rendszere megszünik. Polgári szólásszabadság.
-
1789.nyara rossz termésű nyár. Éhínség. Az asszonyok a királytól kenyeret kérnek mire a királyné válasza az hogy süssenek kalácsot.
A nép betör a palotába és az uralkodót Párizsba a Tüllériai palotába kényszerítik. A király így sokkal ellenőrizhetőbb mint a Versailles-i palotában. -
A hatalmi ágak szétválasztása megtörténik. Független végrehajtó és bírói szervek jönnek létre, melyek tagjait az uralkodó nevezi ki.
Törvények: Szentesítési jog, Halasztó vétó jog, Népfelség elve, Vagyoni census -
- Lajos és megpróbálja elhagyni Párizst, álruhába bújnak de a Francia határnál megismerik.A nép felháborodik, visszaviszik a palotába.
-
Mars-mező, királyellenes tüntetés
Nagy verekedés tör ki, a tömegbe lőnek -
A pillnitzi nyilatkozatban a Ausztria és Poroszország nyíltan szembefordultak a forradalmi Franciaországgal, amikor szavatolták XVI. Lajos sérthetetlenségét. A nyilatkozatot II. Lipót és II. Frigyes Vilmos írták alá, 1791. augusztus 27-én, a Drezda melletti Pillnitz kastélyában. Az egyezmény felhívást intézett az európai hatalmakhoz, hogy avatkozzanak be a franciaországi eseményekbe és segítsék XVI. Lajost hatalma gyakorlásában.
-
XVI. Lajost elfogják és börtönbe zárják
-
Franciaország hadat üzen a Habsburg birodalom és Poroszország ellen. Az uralkodó reméli hogy a háború segít visszanyerni hatalmát. Valmy csata, Jemappes
-
Bíróság elé állítják, kivégzik.
-
A Jakobinusok diktatúrát alkalmaznak Franciaország irányítására. Terror bevezetése, mindenkit elítélnek akit gyanúsnak tartanak. Sok politikai elitéltet kivégeznek. A félelem keltése fő eszközük. Bevezetik az általános hadkötelezettséget.
-
- április 5-én végezték ki a Forradalmi Törvényszék ítélete alapján Georges-Jacques Danton párizsi ügyvédet, a francia forradalom egyik vezető alakját, a Hegypárt korábbi képviselőjét. Danton megjósolta Robespierre-nek, hogy követni fogja őt.
-
Danton jóslata bekövetkezik.
Letartóztatják a jakobinusokat és köztük Robespierre-t is.
Kivégzik őket. -
Direktórium időszaka
1794 július 27 - 1799 Brumme 18
Naptár reform. Új állami berendezkedés jön létre. A törvényhozó szervet a konvent alkotja. A végrehajtó hatalom a direktórium, amely 5 tagból áll össze. Fontos tagjai Talleyrand és Fouchè aki a titkos rendőrség vezetője. A hadsereg szerepe megnő. -
1798-99
Napóleon hadjárata
Egyiptomban támadja meg Anglia gabona ellátásért felelős területeit. Legyőzi Mameruk szultán seregeit. Rosette kő megtalálása. -
Már Napóleon uralkodása, pozitív időszak.
Az állam élén egy 3 konzulból álló testület van, Napóleon az első konzul. Ez pozitív időszak, Code Civil kiadása: a polgárság törvénykönyve, tulajdonjog.
közigazgatás: prefektúták -
VII: Piusz császárrá koronázza Napóleont, de nem ő teszi fejére a koronát hanem maga Napóleon, ezzel azt jelzi amit elért magának köszönheti.
-
A csata a dél-spanyolországi Trafalgar-foktól nyugatra zajlott le. Pierre de Villeneuve francia altengernagy vezette 33 hajóból álló francia–spanyol flotta harcolt a 27 hajóból álló brit flotta ellen, melynek Horatio Nelson altengernagy volt a parancsnoka. Habár Nelson elesett a csatában, de flottája döntő győzelmet aratott és elhárította Nagy-Britannia lehetséges francia invázióját
-
1805
Három császár csatája.
Napóleon Austerlitz-i győzelme Angia ellen
Koalíciók jönnek létre Napóleon ellen a Habsburg birodalom, Oroszország és Poroszország összefogásával. -
Ulmi és Jenai csata, porosz vereség
A Német Római császárság felbomlik, helyette létrejön az osztrák császárság és a rajnai szövetség.
Napóleon létrehozza a Balsói hercegaséget
Napóleon kontinentális zárlatot rendel, ezzel elzárva Angliát a kereskedelemtől. -
Napóleon legyőzi az oroszokat és Tiltzitben aláírják a békét.
Jó kapcsolatnak nézhet elébe I.Sándorral.(Sándor csodálta Napóleont) -
Napóleon szembekerül I.Sándorral ugyanis az ország gabonát exportált Angliába de a zárlat miatt nem tudott.
Napóleon számára ez fontos csata volt ugyanis a felesége nem tudott neki gyereket szülni, így elvált tőle és egy Európai feleséget keres magának. A Habsburg házban találja meg új feleségét Mária Lujzát aki szül is neki egy fiú gyermeket, Sas fiók.
1809 volt Napóleon csúcspontja és innentől leszálló ágba kerül. -
1812-ben az Oroszok ellen indít hadjáratot.
Orosz csapatok vezetője: Kutuzov aki nem ütközik meg Napóleonnal hanem a fölégetett föld taktikával harcol. -
Kutuzoval csatát vív ahol Kutuzov veszít és Napóleon végső célja moszkva elfoglalása lenne hogy megadják magukat.
-
Mikor Napóleon ide ért az égő fővárossal kellett találkoznia, inkább felégették a fővárost minthogy megadják magukat.
-
Napóleon a maradék emberével vissza indul Francia országba és sajnos ugyan azon az útvonalon kell haladniuk (ami már felégetett rész) mert Kutuzov erre az útra kényszeríti őket
-
Népek csatája.
Ez volt a napóleoni háborúk döntő ütközete. Napóleon súlyos vereséget szenvedett, ami a németországi és lengyelországi francia uralom végét jelentette. -
Napóleon lemond a hatalmáról fia javára és Elba szigetére száműzik
-
Napóleon lemondása után az uralkodók újra a Burbonok lesznek, Francia országba elégedetlenség tör ki és Napóleon vissza indul Francia országba.
Félelem van az országba attól, hogy Napóleon sereget gyűjt.
Maréknyi emberrel érkezik a partra de lesz hadserege mire Párizsba ér.
Következik Napóleon dicsőséges 100 napja. -
Az 1815. június 18-án lezajlott waterlooi csata Bonaparte Napoléon utolsó összecsapása volt. Elbai száműzetéséből nemrégen hazatért Napóleon ismét elfoglalta Franciaország császári trónját.
Napóleon vereséget szenved és végső száműzetésben lesz része Szent Ilona szigetére. -
- május 5-én hunyt el Szent Ilona szigetén a száműzött Bonaparte Napóleon francia császár, a történelem egyik legnagyobb katonai géniusza. Napóleon pályája csúcsán szinte egész Európát uralma alá hajtotta.
