A Francia forradalom és Napóleon

  • Period: 1815 BCE to

    Napóleon számüzetése

    Visszatérését Franciaországba és 100 napos uralmát követően a Szent Ilona- szigetre véglegesen száműzték.(ott is hal meg távol családjától néhány szolgáló társaságában.)
  • XVI. Lajos kivégzése

    A királyt és családját az augusztusi napokban a Temple börtönébe zárták. Lajos sorsa egyértelműen politikai kérdéssé vált, amely a kormányon lévő gironde és a jakobinusok küzdelmének részét képezte. Mivel a párizsi tömeg a király halálát kívánta, Robespierre és társai is a király halálát követelték, hogy tovább növeljék befolyásukat a girondiak rovására.
  • A jakobinus diktatúra kezdete

    A francia forradalomban a kispolgárok és a városi szegények érdekeit képviselő politikai csoport. Gyűléseiket a volt Szent Jakab-kolostor épületében tartották. Innen származik a jakobinus elnevezés. Robespierre mellett a jakobinusok híres vezetői Danton, Marat és Saint-Just voltak.
    A jakobinusok diktatórikus módon láttak hozzá a gazdasági nehézségek megoldásához is.
  • Louvre megnyitása

    A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta Párizs legnagyobb múzeuma.
    Az európai képzőművészetek gyűjteménye mellett egyiptomi, iszlám, keleti, görög, római és etruszk emlékek is megtekinthetők.
  • Forradalmi naptár

    A francia forradalmi naptár, más néven: köztársasági naptár az 1789. évi francia forradalmat követően, 1793. november 24-étől volt használatos 1805. szeptember 9-éig.
    A forradalmi naptárat Franciák naptára néven is emlegetik.
  • Jakobinus vezetők kivégzése

    Kivégzik Robespierre-ét és társait.
  • Bezárják a Jakobinus klubot

    A Jakobinus klub volt a francia forradalom leghíresebb klubja. A klub angol minta nyomán honosodott meg Franciaországban a politikai csoportosulások elnevezésére.[1] Jakobinus klubban készítették elő a forradalmat és valamennyi nagy horderejű eseményt.
  • Franciaországban bevezetik a metrikus rendszert

    A metrikus idő az idő mérésének egyik módszere, amely a metrikus mértékegységrendszert veszi alapul. A metrikus idő alapegysége a másodperc, ehhez a metrikus rendszer szerinti előtagokat (kilo, milli stb.) illesztenek. A metrikus időmérésben nem ismerik a napot, hetet, mivel ezeket nem lehet a metrikus mértékegységek alapján levezetni. A hagyományos időmérési egységeket, mint a perc, óra, nap, a metrikus rendszer ismeri, de annak nem részei.
  • A Francia direktórium létrejötte

    A francia direktórium egy politikai rendszer és egy történelmi korszak neve, amely lezárta az 1789-ben kezdődött francia forradalom első, erőszakosabb szakaszát (1789–1791. aug. 10.), és konszolidálta az új rendszert. Az elnevezés eredetileg a végrehajtó hatalom élén álló, öttagú igazgatótanácsra vonatkozott.
  • Napóleon házassága

    Romantikus kapcsolatba kezdett a kivégzett Alexandre de Beauharnais Vikomt özvegyével, Barras volt szeretőjével, Josephine de Beauharnais-vel. Bonaparte tábornok sietve felbontotta eljegyzését Désirée Claryval, és 1796. március 9-én feleségül vette Joséphine-t, akinek néhai hitvesétől már volt két gyermeke
  • Napóleon legyőzi az osztrákokat

    Bonaparte tábornok 1796-ban vette át a Habsburg Birodalom ellen Itáliában harcoló, lerongyolódott francia seregek irányítását. Gyors sikerei nyomán tekintélye egyre nőtt. II. Ferenc császár (Ferenc magyar király) haderejét békére kényszerítette.
    (1796. ápr. 12. montenotti csata.)
  • Napóleon legyőzi az osztrákokat

    A Lodi csatában Napóleon legyőzi az osztrákokat.
  • Velence elfoglalása

    Velencébe vonult és megadásra kényszerítette a várost, végét vetve a Velencei Köztársaság ezeréves függetlenségének
  • Ligur Köztársaság

    Észak-Olaszország közigazgatási egysége, régiója.
    Napóleon alapította.
  • A pápai állam francia megszállása

  • Genf elfoglalása

  • Partraszállás Egyiptomban

    Bonaparte következő hadjárata súlyos kudarccal végződött. Seregével Egyiptom ellen vonult, hogy a briteket elvágja Indiától. Málta elfoglalása (1798. június 10.) után Alexandrián keresztül Kairóba vonult, és 1798. július 21-én a „piramisok csatájában” legyőzte a mamlúkok hadseregét. A Horatio Nelson admirális vezette brit flotta azonban augusztus 1-jén a nílusi csatában legyőzte a francia flottát, így Napóleont elvágta Franciaországtól.
  • Napóleon elfoglalja Jaffát

    létrejött a második francia-ellenes koalíció, amelynek hadereje 1799 tavaszán visszaszorította az itáliai hadsereget. Emiatt Franciaországban zavargások kezdődtek a Direktórium ellen. Bonaparte tábornok – seregét Egyiptomban hátrahagyva, a rá vadászó brit flotta éberségét kijátszva – néhány hívének kíséretében visszatért Párizsba.
  • Államcsíny

    A direktor tárgyalásokat kezdett Bonapartéval a kormányzat megdöntéséről. Bonapartét bízták meg a fővárost védelmező seregek parancsnokságával Másnapra a képviselők rájöttek hogy államcsínnyel állnak szemben, és követelni kezdték hogy Bonapartét fosszák meg a hatalmától, aki válaszul a katonáival feloszlatta az Ötszázak illetve a Vének Tanácsát. Néhány képviselőt visszatereltek a kastélyba, ahol utasításra határozatot fogadtak el egy ideiglenes, háromtagú konzulátus felállításáról.
  • Napóleon császárrá koronázza magát

    1. május 28-án kikiáltották a császárságot. 1804. december 2-án a párizsi Notre-Dame-székesegyházban VII. Piusz pápa jelenlétében Napóleon megkoronázta magát. A „franciák császára” családtagjainak (Lucien öccse kivételével) császári hercegi címet adományozott, legkiválóbb tábornokait Franciaország marsalljaivá léptette elő (1804)
  • Trafalgari vereség

    1. október 21-én Nelson a trafalgari csatában megsemmisítő vereséget mért a francia–spanyol hajóhadra, így Napóleon terve a szigetország meghódítására meghiúsult.
  • Napóleon bevonul Bécsbe

    Napóleon terve a szigetország meghódítására meghiúsult. 1805-ben Nagy-Britannia, Oroszország és Ausztria létrehozta a harmadik koalíciót, melyhez 1806-ban Poroszország is csatlakozott, létrehozva a negyedik koalíciót.
    Napóleon megtámadta az oroszokat és az osztrákokat, és győzelmet aratott Ulmnál, majd Austerlitznél (1805).
  • Az Orosz határ átlépése

    Megromlott a kapcsolat Franciaország és Oroszország között. Néhány sikertelen megegyezési kísérlet után 1812. június 24-én Napóleon hadjáratot indított Oroszország ellen. Napóleon a francia hadsereg zömét elvitte és támogatásul szinte Európa minden sarkából gyűjtött csapatokat.
  • Napóleon seregével bevonul Moszkvába

  • Period: to

    A Népek csatája Lipcse mellett

    Napóleon vereségével zárul.
  • Számüzetés Elba szigetén

    1. május 4-én érkezett meg Elba szigetére. Azt nyilatkozta ugyan, hogy a világtól visszavonultan akar élni, de valójában nem nyugodott bele hatalma elvesztésébe. Figyelemmel kísérte az európai eseményeket.
  • Period: to

    Újságcímek változása a volt császár közeledtére

    -feb. 28. "Az Emberevő elhagyta barlangját"
    -márc.9. "A tigris megérkezett Gapba"
    -márc. 11."A Szörnyeteg Grenabléban van"
    -márc. 17. "A Bitorló a fővárostól 60 mérföldre van"
    -márc. 19." Napóleon holnap falaink alá érkezik"
    -márc. 20. "A Császár megérkezett Fontainebleau-ba"
    -márc. 21. "Őcsászári és királyi felsége tegnap este hű alatvalói körében bevonult Tuileirákba"
  • Visszatérése

    1. március 1-jén szállt partra testőrségével Golfe-Juan településnél, Cannes és Antibes között. Miközben átkelt az Alpokon, a republikánus érzelmű parasztok felsorakoztak mellette. Grenoble közelében akarták feltartóztatni. A volt császár előrement és szétnyitotta kabátját, majd a következőt mondta: „Ha van bárki köztetek, aki megölné a császárát, itt állok!” Rövid csend után az 5. ezred katonái kiabálva éltették őt. Március 20-án már Párizsban volt.