-
Period: to
XV.Lajos uralkodása
Uralkodása alatt Franciaország minden nagyobb európai háborúba beavatkozott. Ez az államadósság növekedését jelentette. -
Period: to
XVI.Lajos uralkodása (forradalom időszaka)
Folytatta elődje fényűző életmódját.Az államadósság nem csökken.
A nép elégedetlensége vezetett a forradalomhoz. -
Period: to
Alkotmányos monarchia
Olyan monarchia, amelyben a tényleges hatalom nagy része – a hadsereg, a pénzügyek, a kormány feletti ellenőrzés – a parlament kezében van. „A király uralkodik, de nem kormányoz”. -
Rendi gyülés
Versaillesben összeül a rendi gyülés. -
Labdaházi eskü
Rendi Gyűlés képviselői esküt tettek arra, hogy „soha el nem válnak egymástól, és mindenütt összegyűlnek, ahol a körülmények azt megkívánják, mindaddig, amíg a királyság alkotmányát meg nem alkotják és szilárd alapokra nem fektetik.” -
A forradalom kitörése
A feldühödött párizsi tömeg elfoglalta Bastille börtönét. -
Csodák éjszakája
Két a királyi udvarban magát mellőzöttnek érző főnemes, Louis-Marie de Noailles őrgróf és Armand d'Aiguillon herceg javaslatára, eltörölték az egyházi és nemesi kiváltságokat, és kiadták az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát. -
Asszonyok menete
Párizsban az éhező nők Versaillesbe vonultak, azt követelve, hogy a király Párizsba költözzön és azonnal oldja meg az élelem-hiányt. XVI. Lajosnak vissza kellett tehát települnie a Tuileriákba és bele kellett törődnie abba, hogy egyre inkább ki van szolgáltatva a forrongó lakosságnak. -
A királyi család szökési kísérlete
Lajos és családja elhatározta, hogy elhagyja Párizst s a hozzá hű csapatokhoz távozik. A szökésre 1791. június 20-21 éjjelén került sor. A királyi család álruhában és titkon szökött, egy hintóban. A menekülést azonban rosszul szervezték meg, így Varennes-né elfogták őket. -
Mars mezei mészárlás
A szökés felerősítette a köztársasági hangokat, a tüntetők a Mars mezőre vonultak ahol a királyi haderő belelőtt a tömegbe. -
Pillnitzi nyilatkozat
A Porosz II. Frigyes Vilmos és Habsburg II. Lipót a közösen kiadott pillnitzi nyilatkozatban háborúval fenyegette meg a franciákat, ha a királynak baja esne. Az uralkodó ki akart provokálni, hogy restaurálhassa hatalmát, ezért szintén a háború pártján álló girondi kormányt nevezett ki. -
Valmyi csata
Az újonnan szerveződött hadesereg megállította az előre nyomuló poroszokat.Innentől kezdve a seregek ellendámodásba kezdtek és megszállták Belgium térségét. -
Hadüzenet
A kormány 1792. április 20-án hadat üzent a Habsburg Birodalomnak. Ezt követően a király érdekeinek megfelelően megvétózott több hadseregfejlesztési javaslatot. -
Király bebörtönzése
Június 20-án és augusztus 10-én betört a nép a Tuileriákba. Heves harcok után a Tuileriák palotáját védő svájci gárdát lemészárolták. az viszont a városi tanács és a tömeg nyomására lemondatta, majd börtönbe záratta az uralkodót, és átalakult Nemzeti Konventté. -
XVI. Lajos elitélése és kivégzése
Mivel a párizsi tömeg a király halálát kívánta, Robespierre és társai is a király halálát követelték, hogy tovább növeljék befolyásukat a girondiak rovására. A gironde kénytelen volt engedni: az újonnan alakuló törvényhozás, a Konvent 387:334 arányban megszavazta kivégzését. -
Period: to
Jakobinus diktatúra
A minden irányból érkező támodás hatására a megrendült girondista kormányt a jakobinusok megbuktatták, diktatúrikus elemekkel kormányoztak, bevezzették a terrort. -
Robespierre és 20 támogatójának kivégzése
Kegyetlenségük és diktatúrájuk bevezetése miatt saját kivégzésükkel kellett szembenézniük, mit már oly sokszor láttak csak nem testközelből. -
Direktórium megalakulása
A girondi szellemiségű Direktórium a hódításokat megtartva békét köt Porosz- és Spanyolországgal. -
Period: to
Napóleon, első konzul
-
A forradalom vége
A brumaire 18–19-i államcsíny révén Napoléon Bonaparte tábornok magához ragadta a hatalmat, és a Köztársaság Első Konzuljává kiáltatta ki magát. Az új alkotmányt 1799 decemberében (részben meghamisított) népszavazás szentesítette. -
Napóleon koronázása
A Szenátus megszavazta számára a császári címet, a koronát a pápa jelenlétében saját fejére helyezte. -
Period: to
Napóleon, a császár
-
Oroszországi hadjárat
I. Napóleon francia császár 1812-es oroszországi hadjárata a napóleoni háborúk fordulópontja volt. Inváziós hadsereget gyűjtött, hogy leszámoljon utolsó kontinentális ellenfelével, az Orosz Birodalommal. A cári csapatok azonban a felperzselt föld taktikáját alkalmazva vonultak vissza, kerülve az ütközeteket. Moszkva előtt az oroszok csatára kényszerültek, és a mindkét fél számára óriási veszteségekkel járó borogyinói csata után a cár feladta a fővárost, de nem kért békét. -
Lipcsei csata
A lipcsei csata vagy a népek csatája 1813. október 16–19. között zajlott le. Ez volt a napóleoni háborúk döntő ütközete. Napóleon súlyos vereséget szenvedett, ami a németországi és lengyelországi francia uralom végét jelentette. -
Első száműzetése
A népek csatájában bekövetkezett veresége után le kellett mondania trónról Bourbon XVIII. Lajos javára. -
Napóleon rövid visszatérése
A császár 1815. február 26-án látta elérkezettnek az időt a cselekvésre. Mintegy 1100 emberével hajóra szállt és a kedvező széltől röpítve, elkerülve a francia és angol hajókat, két nappal később kikötött a francia partokon. Lavinaként növekvő serege komolyabb ellenállásba csak Grenoble környékén ütközött. -
Egész Európa ellensége
Hiába ígért békét, egész Európa ellene támadt. Utolsó csatájában Waterloonál vereséget szenvedett, és 1815. június 22-én másodszor is le kellett mondania a hatalomról. Ezúttal már az Atlanti-óceán közepén minden szárazföldtől távol fekvő, de kies és egészséges éghajlatú Szent Ilona szigetére deportálták. -
Waterlooi csata
Száznapos uralma idején az európai hatalmak egyesített erővel támadtak rá, először a brit Wellington herceg és a porosz Blücher tábornagy seregeivel került szembe.Itt súlyos vereséget szenvedett, ez vezetett másodszori száműzetéséhez. -
Napóleon halála
Napóleon Szent Ilona szigetére lett száműzve. Itt teljesen elhatalmasodott rajta betegsége mely végül halálához vezetett.
