-
Polgárháború Angliában (1642-1653)
A Stuart uralkodócsaládból származó I. Károly kísérletet tett az abszolutizmus bevezetésére és erőszakot alkalmazott a parlamentre, melynek következtében kitört a polgárháború. Oliver Cromwell állt a polgárok élére, majd megszavaztatta, hogy fejezzék le a királyt. -
Oliver Cromwell diktatúrája (1653-1658)
Miután vége lett a polgárháborúnak Cromwell pedig jelentős személy lett, az őt támogató rétegekre támaszkodva diktatórikusan kezdett el uralkodni. Lordprotektornak, azaz védelmező úrnak nevezte magát. -
Jognyilatkozat kiadása
A Jognyilatkozat biztosította a polgári szabadságjogokat, és kimondta, hogy a kormányt a parlament fogja ellenőrizni. Így született meg az alkotmányos monarchia, melynek a lényege, hogy a király uralkodik, de nem kormányoz. -
Brit-francia gyarmati háború (1756-1763)
Brit-francia gyarmati háború, vagy másnéven hétéves háború az Észak-Amerika területén található gyarmataikon folyott. A britek győztek, ezzel megszerezve Kanadát. -
A bostoni teadélután
A bostoni teadélutánon a radikális függetlenségpártiak indiánnak öltözve a tengerbe dobálták egy brit hajó tearakományát. Sokan ehhez kötik az amerikai függetlenségi háború kezdetét. -
A Függetlenségi nyilatkozat elfogadása
A gyarmatok kongresszusa 1776. július 4-én elfogadta a Függetlenségi nyilatkozatot, melyben a függetlenség mellett az emberi szabadságjogokat és a képviseleti kormányzatot is megfogalmazták. -
Bastille ostroma
1789-ben a lakosság már a felvilágosult eszmék szerint gondolkodott. Már nem bíztak az uralkodóban, a harmadik rend követelte, hogy több képviselőt küldhessen a parlamentbe, amit a XVI. Lajos nem engedett, ezért ők saját magukat Nemzetgyűléssé nyilvánították. A párizsi tömeg forrongott, mire a király megnövelte a hadseregének létszámát, amit később sem csökkentett így a nép is fegyvert fogott és megostromolta Bastille várát. -
Jakobinus diktatúra (1793-1794)
A franciaellenes koalícióval folyatatott háború miatt a jakobinusok (élükön Robespierrel) diktatúrájuk alatt bevezették az általános hadkötelezettséget, maximálták az árakat és elfogták a girondiakat. Ezek az intézkedések a vidéki parasztság felkelését váltották ki. A jakobinus diktatúrára ezek után a véres terror és tízezrek kivégzése volt jellemző, egészen addig, amíg a képviselők össze nem fogtak a párt ellen és ki nem végezték a vezetőit. -
Napóleon magához ragadja a hatalmat
Napóleon a koalíció elleni háborúkban nagy sikereket aratott, ezért nőtt a szerepe és a tekintélye. Hadseregére támaszkodva megszerezte a hatalmat, és kiadott egy új alkotmányt, amely teljhatalmat biztosított számára. -
Napóleon császári hatalma (1804-1815)
Napóleon hadi sikerei császár évei alatt alább hagytak: három csatában is vereséget szenvedett. Oroszországban a Berezina folyónál (1812), Lipcsénél a "népek csatájában" (1813) és Waterloonál 1815-ben. Az utolsó csata következtében száműzték véglegesen is Szent-Ilona szigetére. -
Lipcsei "népek csatája"
A koalíciós erőkkel vívott lipcsei csatában, több mint százezer katonát elvesztve Napóleon seregei vereséget szenvedtek. -
waterlooi csata
Franciaország döntő vereséget szenvedett a koalíciós erőktől ( Habsburgoktól, poroszoktól és az angoloktól). Napóleont ezt követően végleg száműzték Szent-Ilona szigetére.