-
Születése
-
Osztrákok kiszorítása Itáliából
Az itáliai hadjárat (1796–1797) a Bonaparte tábornok által vezetett katonai műveletek sorozata, amelyeket az ún. Itáliai hadsereg élén, az első koalíciós háború során, az első francia köztársaság nevében a többi európai ancien régime monarchiák, különösen a Habsburg Birodalom, a Szárd Királyság, a Német-római Birodalom és a Pápai állam ellen folytatott. -
Anglia elleni fellépés
-
Francia Nemzeti Bank, frank
-
Császárság
A párizsi Notre-Dame-székesegyházban, ünnepélyes ceremónia keretében Bonaparte Napóleon első konzul magát a franciák császárává, feleségét, Joséphine-t pedig császárnévá koronázza. Napóleon parancsára VII. Pius pápa is részt vett a koronázáson, de csak felkenhette, ám nem koronázhatta meg a császárt. A napóleoni politika kiszolgálójává degradált VII. Pius jelenlétére azért volt szükség, hogy az egyház áldásával legitimálja a császárrá koronázást. -
Trafalgari tengeri ütközet
-
Kontinentális zárlat
-
Mária Lujza francia császárné
Ausztriai Mária Lujza a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, I. Napóleon francia császár második feleségeként Franciaország császárnéja 1810-től hitvese 1814-es lemondatásáig. A bécsi kongresszus döntése alapján Parma, Piacenza és Guastalla uralkodó hercegnője 1804-től 1847-es haláláig. II. Ferenc német-római császár (1804-től osztrák császár) és Bourbon–Szicíliai Mária Terézia császárné legidősebb leánya. -
Napóleon bukása Oroszország ellen
-
Lipcsénél vereség
A császár erői osztrák, orosz, porosz, svéd és magyar erőkkel álltak szemben: a koalíciós hadak komoly létszámfölényben voltak, hiszen mintegy 340 ezer főt számláltak Napóleon nem egészen 200 ezres seregeivel szemben. Lipcse után Napóleon bukása törvényszerű és elkerülhetetlen lett, a császár elvesztette befolyását a német és lengyel területeken, és a vereség jelentősen hozzájárult. -
Waterlooi vereség
-
Szent Ilona szigetre száműzték és halála
