Alternatív történelem - A Bizánci Birodalom harmadik aranykora (1067-1214.)

X. Konstantin

Period: 1067 to Feb 23, 1068

A Paghini csatában esik el az Alp Arszlánnal vívott harcban.

1. Szeldzsuk háború

Period: 1067 to 1071

Bizánc vereséget szenved, és majdnem egész Örményországot elveszti.

I. Theodórosz

Period: Feb 24, 1068 to 1072

Ő fejezi be az első bizánci-szeldzsuk háborút. 1072 májusában meggyilkolják.

2. Szebasztiai csata

Aug 14, 1069

Alexiosz armeniakoni sztratégosz Gregóriosszal, a király unokatestvérével az oldalán 12.000 fős seregével győzelmet arat Malik Shah 15-18.000 fő köré tehető szeldzsuk serege ellen Szebaszteia városa mellett. 2.400-2.800 bizánci és 3.5-4.000 szeldzsuk vitéz veszett oda a négy órás csatában.

Anazarboszi csata

Jul 30, 1071

Andronikosz herceg 8-9.000-es erői győzelmet aratnak az Alp Arszlán vezette 10.000-es sereg felett. A győzelem után három héttel ugyanitt ülnek össze, annak érdekében, hogy megkössék az első szeldzsuk háborút lezáró szerződést.

I. (Gazdag) Andronikosz

Period: 1072 to 1083

Korábban Opszikion sztratégosza. 1074-ben hadat üzen a szeldzsukoknak, de néhány hónap alatt elveszti Örményország maradékát is. Uralkodása alatt Kontstantinápoly virágzásnak indult. Halálának pontos dátumaismeretlen.

2. Szeldzsuk háború

Period: 1074 to 1075

Bizánc ismét legyőzetik, de a szeldzsukok a grúz problémák miatt csak Örményország maradékát veszik el.

2. Manzikerti csata

Mar 21, 1075

1075-ben Alp Arszlán erői betörtek Arméniába, és elfoglalták Romanoupoliszt és Arszamozátát. Ekkor észlelték, hogy Andronikosz erői már mögöttük vannak. a szeldzsukok megfordultak, és Manzikert városa mellett vereséget mértek Andronikosz erőire. Majd 7.000 katona veszett oda összesen a három és fél órás mészárlás során. A csata után AAndronikosz visszavonult, majd néhány hónappal rá békét köt Arszlánnal.

VII. Mihály

Period: 1083 to Jul 4, 1085

Az egyik legjelentősebb nemesként választatta meg magát császárnak, de az idős uralkodó két évvel később, 1085. július 4-én meghalt egy sérülést követően.

II. Andronikosz

Period: Jul 4, 1085 to May 20, 1091

A trapezunti sztratégosz VII. Mihály halála után 3 évvel összetűzésbe került Alp Arszlánnal, ennek okán halt meg 1091. május 20-án az Arszamoszátánál öccsével, Theodórosszal és második fiával, Konstantin nal együtt.

3. Szeldzsuk háború

Period: Apr 11, 1087 to Dec 3, 1091

Bizánc óriási vereséget szenved Arszamoszáta mellet, majd egész Anatóliát elveszti gyakorlatilag.

3. Arszamoszátai csata

May 20, 1091

1091-ben II. Andronikosz fiaival, Gregóriosszal és Konstantinnal és II. György grúz királlyal, illetve a szerb és lombard szoldosokkal az oldalán egy összesen 18.000 fő köré tehető haddal megostromolta Arszamoszátát, mikor az Alp Arszlán és al-Halil Hamadid emír vezette 25-28 ezres szeldzsuk seregek bekerítették és lemészárolták őket. Az ütközetben 10-13 ezer bizánci esett el, vagy esett fogságba, míg a szeldzsuk sereg veszteségei 5-8 ezer környékére tehetőek.

I. Gregóriosz

Period: May 20, 1091 to Sep 24, 1099

Atyja halála után a megmaradt bizánci erőkkel visszavonult először Caesareába, majd Nikaiába, majd végül egész Konstantinápolyba. Ezt követően Malaginától nem messze kötött békét a szeldzsukokkal, aminek értelmében majd egész Anatóliát elvesztette. Végül ezt követően harcot vív a bolgárokkal (1093.), a grúzokkal (194-1095.) és a szerb III. Valdimirrel (1098.). 1099-ben, Szmürnában halt meg rákban.

III. Nikephorosz Armeniakon

Period: Sep 24, 1099 to May 7, 1132

1099-ben kerül a trónra, és nagyon hamar elkezdi újjáépíteni a romokban heverő államot. Szövetséget köt Magyarországgal, Grúziával és az új Antiokheiával, illetve segít II. Istvánnak meghódítani Olténiát, 1103 és 1106 között III. Valdimirnek a horvátok ellen, illetve II. Radoszlávnak a testvére, Mihály ellen 1112-ben, 1113-ban és 1117-ben is. Visszahódítja Abüdoszt, Szinópét és Hérakleiát. Kulturálisan szárnyal alatta Bizánc, felújítja a Hagia Sophiát és a falakat is. 1132-ben hal meg Bizáncban.

Lisszoszi csata

Mar 20, 1114

1114-ben III. Vladimir szerb király úgy döntött, hogy kiáll Puggio Accardo velencei dózse Dürrakhiónra támasztott igénye mellett. 1114 február végén 12.000-es szerb-velencei sereg indult támadásra. Március 20-án végül Lisszosznál ütközött meg az Alberto Dandolo és III. Vladimir vezette erők a Gregóriosz Komnénosz által irányított 10 ezres bizánci sereggel. Az ütközetben Komnénosz 3-5.000 fős veszteséggel visszavonulásra kényszerítette az ellenséges erőket, 4.000 embernyi halottal.

Khalkedóni egyezmény

Jun 7, 1121

1121-ben III. Nikephorosz Khalkedónban találkozott II. Radoszláv szerb királlyal és II. István magyar királlyal. Az egyezmény értelmében Radoszláv fia, Konstantin elvette Nikephorosz lányát, míg Nikephorosz fia, Theodórosz meg elvette István unokahúgát, Erzsébetet. Ezenkívül pénzelfogadási, kereskedelmi, illetve katonai áthaladási egyezmény is született Bizánc és Szerbia közt, míg csak áthaladási és kereskedelmi, illetve 12 éves tűzszüneti egyezmény Magyaroszág és Bizánc között.

II. Gregóriosz

Period: Sep 5, 1132 to Jan 3, 1140

1132-ben, atyja halála után száműzi fivérét, Theodóroszt. Harcol II. Radoszláv szerb királlyal 1133 és 1136 közt Ráskáért. 1138-ban Theodórosz magyar segítséggel visszatér, és 1140 január 3-án lemondatja II. Gregórioszt. Gregóriosz 1141-ben visszavonul egy epiroszi monostorba, mint szerzetes. Nem tudjuk, hogy mikor és hogyan halt meg.

Hadrianopoliszi csata

Dec 21, 1139

1139-ben, 3 év háború után a száműzött Theodórosz herceg szerb segítséggel Adrianopolisznál ütközött meg, és 14 és 16 ezer fő közé tehető serege megsemmisítő vereséget mért Gregóriosz 13.000 embert számláló erőire. A kétórás harcban mindkét oldal körülbelül 5-8 ezer embert veszített.

II. Theodórosz

Period: Jan 3, 1140 to Dec 19, 1159

Lemondatja fivérét, majd önmagát koronázza császárrá. Eseménytelen uralkodása alatt a szerbekkel ápolt jó kapcsolatot, és több háborút vívott a magyarokkal Havaselvéért, Horvátországért és Belgrádért. 1159 decemberében halt meg egy összeesküvés áldozataként.

II. (Hódító) Ióannész

Period: Dec 19, 1159 to Aug 10, 1173

Hatalomra kerülése után gyors ütemben kezdi meg háborúit a szerbek és a szeldzsukok ellen. 1162 és 1165 között elfoglalja az anatóliai partokat, illetve egész Opszikiont, Amoriont és Buszelláriát. 1167-ben meghódítja Krétát és Ráskát. 1169-ben bevazallizálja, és exarchává teszi a szerb királyt, I. Vukant. 1172-ben győzelmet arat I. Géza felett, és elfoglalja Horvátországot. 1173. augusztus 10-én egy vadászbaleseten halt meg Thesszaloniké mellett.

Sztranokephalóni csata

Nov 21, 1164

1164 áprilisában, az előző évi vereségből okulva II. Ióannész erői Baszilaion felé vonulva folyamatosan felderítettéka környező területet, nehogy az ellenség elvághatja utánpótlási vonalaikat. Végül Sztranokephalón dombján, a Szangariosz egyik mellékágánál, Laganiától kb. 25 km-re ütköztek meg az erők. II. Ióannész nehézpáncélos kataphraktoi lovassága eltiporta a felkészületlen török lovasságot. Körülbelül 3.000-3.400 bizánci és 5-9.000 szeldzsuk vesztette éltét a csatában.

Szirmioni csata

Jun 2, 1172

1172-ben I. Géza erői ostrom alá vették Singidont. Ám mindez idő alatt a bizánci csapatok a hátukba kerültek. Géza ezért visszafordult, és Ióannészre támadt. A bizánci csapatok a folyó adta előnyt használták ki, és győzelmet arattak Géza erői felett.

III. Andronikosz

Period: Aug 20, 1173 to Sep 13, 1180

II. Theodórosz unokatestvére. Ióannész halála után őt választották meg örököséül, és hamar bebizonyította, hogy nagyon könnyelmű és naiv uralkodó. A főként diplomáciában jártas uralkodó vereséget szenvedett a magyarok ellen, de csak Nándorfehérvárat kellett átadnia. Végül hat év uralkodás után örökös híján halt meg 1180-ban. Trónja unokaöccsére, Mihályra szállt.

VIII. (Khrüszosztomosz) Mihály

Period: Sep 13, 1180 to Jul 28, 1214

III. Andronikosz húgának, Zoénak a fia. 1180-ban megválasztották császárnak, és hamar bizonyította alkalmasságát. Kiépítette a fekete-tengeri kereskedelmet, és jó kapcsolatot ápolt Magyarországgal. Támogatta a görög kultúra fejlődését, és alatta virágzott a főváros is. Mihálynak négy felesége volt: Árpádházi Mária (1177-1183.), Mara Vojislavjevic (1184-1185.), Árpádházi Erzsébet (1185-1192.) és Aba Margit (1196-1203.), ám egyiktől sem született felnőttkort megélt fia, mindössze egy lánya: Irén.

Rasđorovói csata

Jun 15, 1181

1181-ben III. Radoszláv dukljai exarcha II. Géza magyar király segítségével úgy döntött, megütközik a bizánci VIII. Mihállyal, és kivívja a szerbek függetlenségét Bizánctól. 1181 június 10-én végül megütköznek néhány km-re mindössze Shkodrától. Öt nappal később újra megütköznek: kb. 90 km-rel északra, Rasđorovónál. A bizánciak 16.000-es serege végül legyőzi a szerb-magyar 15-17.000 fős hadat, annak ellenére, hogy gyalogságuk megfut a magyar lovasság rohama elől. Össz. 5.000 ember vesztette éltét

V. Keresztes Hadjárat

Period: 1203 to 1205

A keresztes hadjáratot III. Jenő pápa hirdette meg 1202. jún. 20-án a Trieri zsinaton (1201-1202.). A keresztes hadjárat eredeti célja Egyiptom felszabadítása volt a Karaszida Kaliphátus alól, de végül a keresztesek Bizánc ellen vonultak. 1203 decemberében betörtek a Birodalom területére. 1204. júl. 14-én Arkhadiopolisznál vereséget szenvedtek, majd 1205. március 4-én ismét, ezúttal Philippoupolisz ostrománál. A vereség után III. Jenő elismerte a keresztes hadjárat istentelenségét 1205 végén.

Arkhadiopoliszi csata

Jul 14, 1204

1203 végén a 35-40.000 fős keresztes seregek betörtek Bonóniába. 1204 júniusának végén ostrom alá vették Hadrianopoliszt, majd végül úgy döntöttek, mégis előre törnek Konstantinápoly felé. Ennek érdekében Arkhadiopoliszt tervezték ostrom alá venni, viszont ekkor tudták meg, hogy VIII. Mihály csapatai már a vár alatt vannak. A Monthléry Raynald és Rodrigo d'Astorga vezette 22.000-es keresztes sereg rohama megtört a bizánciakon, és végül erőik végzetes vereséget szenvedtek Zimiszkész Konstantintól

I. Gregóriosz szentté avatása

Sep 26, 1211

1211 szeptember 26-án VIII. Mihály bizánci császár a Hagia Sophiában szentté avatta I. Gregóriosz bizánci császárt (1052-1099.), Opszikioni Szent Teodósziosz sztratégoszt (945-970 k.), Thesszáliai Szent Andronikoszt (930 k.-980 k.) és Trák Szent Konstantint, II. Baszileosz unokaöccsét (998-1041.)