-
1919-ben Aberystwythben létrejön az első olyan egyetemi tanszék, mely kifejezetten a "miért lesznek háborúk" kérdéskörnek szenteli kutatásait. Ezt tekintjük a nemzetközi politikai viszonyok tudományterület intézményesülésének első lépésének, és egyben a tudományterület megszületésének is.
A modern liberalizmus születését is ehhez az eseményhez kötjük, mert a tudományterületet ekkor a liberális iskola dominálta. -
A liberalizmus elméletének bírálatát fogalmazta meg Edward Hallett Carr 'The Twenty Years' Crisis, 1919-1939 - An Introduction to the Study of International Realtions' című, 1939-ben megjelent munkájában, melyben a saját felfogását realizmusként határozta meg.
-
Az első nagy vita a liberalizmus és a realizmus irányzata között zajlott, mely ontológiai vita volt.
-
Hans Joachim Morgenthau 'Politics Among Nations: The Struggle for Power and Peace' címet viselő műve 1948-ban jelenik meg, s ehhez kötjük a nemzetközi politikai viszonyok tudományterület "második születését". Morgenthau nagy hatású műve a nemzetközi politikaelmélet alapművévé vált.
-
A második nagy vita a behaviorizmus és a tradicionalizmus között folyt, s ez episztemológiai, vagyis módszertani jellegű vita volt.
-
Immanuel Wallerstein 'The Modern World-System: Capitalist Agriculture and the Origins of the European World-Economy in the Sixteenth Century.1600-1750.' című műve megjelenik 1976-ban.
-
Kenneth Waltz 1979-ben megjelent, 'Theory of International Politics' című könyve a neorealizmus kibontakozásához köthető. A realizmushoz képest újat mutat a műben kifejtett neo-realista iskola abban a tekintetben, hogy az egyes államok szerepét sokkal jobban „beágyazza” a nemzetközi rendszer egészébe.
-
A harmadik nagy vita "szereplői" a neo-liberalizmus, a neo-realizmus és a neo-marxizmus iskolái voltak, s ez az első vitához hasonlóan ontológiai vita volt.
-
Robert Keohane 'After Hegemony: Cooperation and Discord in the World Political Economy' című munkájának 1984-es megjelenéséhez köthető a neo-liberalizmus kialakulása.
-
Alexander Wendt a 'Social Theory of International Politics' címet viselő munkájában a realizmust és a neoliberalizmust egyaránt bíráló irányzatot dolgozott ki, a konstruktivizmust.
-
A negyedik nagy vitát a konstruktivizmus és a racionális (pozitivista) irányzatok közti episztemológiai vita jelenti.
