-
A magyar postaszervezet kivált az osztrák postából, és Magyar Királyi Posta néven önálló nemzeti közintézmény lett. A kiegyezést deklaráló törvény kimondta: Ausztria és Magyarország postája külön, de egységes elvek szerint irányítandó. A posta hivatalos nyelve a magyar lett. Gervay Mihály fő-postaigazgató elrendelte a magyar nyelvű címertáblák, pecsétnyomók, bélyegzők és a koronás postakürt használatát.
-
-
1869-ben a világon elsőként az osztrák és a magyar posta rendszeresítette az új küldeményfajtát,
a levelezőlapot. -
A magyar postabélyegeket 1871-ig még Bécsben nyomatták (Magyarországon ekkor még nem volt alkalmas nyomda). 1871 május 1-től a budai állami nyomda felállítását követően nyomtatták ki az új, már magyar levéljegyeket.
-
1874-ben Gervay Mihály is aláírója volt Bernben az Egyetemes Postaegyesület alapító okiratának.
-
A Postatakarékpénztár 1886. február 1-én indította meg működését.
-
Baross Gábor, a "Vasminiszter" egyesítette a postát és a távírdát
-
Megnyitják a tisztviselői kar megfelelő szakismeretét biztosító
„Posta és Távírda Tisztképző Tanfolyam”-ot. -
Még a századforduló előtt megindult a posta gépesítése 1895-ben megkezdték próbaútjaikat a levélgyűjtő szolgálat háromkerekű motorkerékpárjai.
-
Az 1908. évi XII. tc kimondta a Magyar Posta teljes függetlenségét, mely szerint: „ A postát, a távírdát és távbeszélőt a két állam mindegyike saját területén önállóan szabályozza
és igazgatja.” -
Megkezdődött az első rádióadás, távközlés. A Magyar Királyi Posta rendkívül rövid idő alatt, mintegy három hónap alatt hozta létre azt a szikratávírót, amely megteremtette a távközlés új korszakát. Nemcsak hadi célokat szolgált, hanem később a szórakoztató rádióadások is tulajdonképpen ezen a rádióadón keresztül indultak meg.
-
A Trianoni békeszerződés következtében a szomszédos államokhoz került a postahelyek 60 %-a és öt postaigazgatóság. A posta mind hálózatának, mind felszerelésének kétharmadát elvesztette.
Ütőképes szervezetté csak a ’20-as évek végére tudott válni. -
Csepelen 1923-ban üzembe helyezik az első 250 wattos rádió-telefon állomást. Az adóállomás eredetileg arra szolgált, hogy az MTI vidéki fiókjainak a napi politikai és gazdasági, tőzsdei híreket leadja. A üres adásidőben kísérletképpen zene és énekszámokat közvetítettek - az első kísérleti műsort 1924. március 15-én közvetítették.
-
További fejlesztések eredményeképpen 1933-ban rendszerbe állították a vidéki közvetítőállomásokat, Lakihegyen átadták az új, 120 kilowatt teljesítményű és 314 m magas nagyadót.
-
A törvényhozás összeállította a magyar postáról szóló 1936. évi 35. törvénycikket, megalkotva ezzel Magyarország első postatörvényét, melynek jelentősége abban állt, hogy az eddig nagyrészt szokásjog alapján álló postajogot törvényileg szabályozta.
-
Állami költségvetési szervként feladatai közé tartozott a postai, távközlési, műsorszórási tevékenység ellátása.
-
Az 1953. évi VI. törvény megszüntette az önálló Postaügyi Minisztériumot, feladatait a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium postafőosztálya vette át.
-
1958 januárjában adták át a Széchenyi-hegyi új televízióadót.
-
1964-ben életbe lép Magyarország II. Postatörvénye (1964. évi II. tv.)
-
Márciusban Magyarországon is megkezdődik a színes televíziós műsorsugárzás.
-
Bevezetésre került az automatikus levélfeldolgozás kialakításához elengedhetetlenül szükséges irányítószám.
-
Az üzembe helyezett Balaton néven regisztrált első magyar űrtávközlési földi állomás új korszakot nyitott a magyar távközlés történetében. Itt valósult meg először Magyarországról interkontinentális televízió közvetítés, valamint közvetlen telefoncsatorna átvitel
-
Megindul az automata levélfeldolgozás, üzembe állítják a Toshiba levélfeldolgozó berendezést. Kezdetét veszi a gépesített csomagfeldolgozás is.
-
-
1989 Derzsi András miniszter, élve az állami vállalatokról szóló (1977. évi. VI. tv.) törvényben biztosított jogával az egységes Magyar Postát 1989 december 31-ével megszüntette.1990 január 1-i hatállyal három utódvállalatot hozott létre:
- Magyar Posta Vállalat
- Magyar Távközlési Vállalat
- Magyar Műsorszóró vállalat -
-
A rendszerváltást követően a törvényi előírás – 1992. évi LIII. tv., valamint a 126/1992. évi kormányrendelet értelmében 1994. január 1-vel megalakult a Magyar Posta Részvénytársaság.
Az egyszemélyes, teljes egészében állami tulajdonú gazdasági társaság alapítója a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter volt. -
Az Európai Parlament és Tanács kibocsátotta a postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a minőség javítására vonatkozó dokumentumát.
Ebben erőteljesebb intézkedésekre sarkallta a tagországokat a postai piac fokozatos és ellenőrzött liberalizálására, de az alapszolgáltatások általános biztosításával egyetemben.
Magyarország még nem volt EU tag, de vállalta, hogy az uniós irányelveket beépíti saját jogrendszerébe, a vonatkozó jogszabályokat a majdani elvárásokhoz igazítja. -
Tért hódított a postai szolgáltatásban is az informatika (Integrált Posta Hálózat bevezetése, 2000-2002).
-
Tért hódított a postai szolgáltatásban is az informatika (Integrált Posta Hálózat bevezetése, 2000-2002).
-
Ennek lényege a fenntartott szolgáltatási kör folyamatos csökkentése, - az akkor még 2009-re prognosztizált - teljes piacnyitásig.
Az új irányelv szerint először:
- 2003 januárjától 100 g alatti és az alaptarifa háromszorosánál nem drágább levélpostai küldemények,
- 2006 elejétől pedig az 50 g-nál nem kisebb tömegű küldemények maradnak a fenntartott szolgáltatási körben. -
Ettől kezdődően, az állam nevében, a minisztert váltó egyedüli részvényesként az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. - 2007-től Zrt. - gyakorolta a tulajdonosi jogokat.
-
A Magyar Posta Zrt. és a Talanx International AG 2002 áprilisában együttműködési megállapodást írt alá, a Posta Biztosító létrehozásáról.
2002. december – Megkapja működési engedélyét a Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.
2003. - Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Biztosító Zrt. megkezdte működését. -
A szállítási-feldolgozási rendszer korszerűsítésére létrejött az Országos Logisztikai Központ Budaörsön, ami azt is jelentette, hogy megszűnt a vasúti szállítás, a postai küldeményeket azóta csak közúton szállítják.
-
A Magyar Posta és az Erste Bank Hungary 2004 végén kötött stratégiai megállapodást, amelynek keretében előbb banki majd befektetési szolgáltatásokat kezdtek értékesíteni a Magyar Posta hálózatában.
-
A Magyar Posta Rt. névhasználata 2006. január 1-jétől Magyar Posta Zrt.-re változott.
-
Az EU eredeti elképzelése szerint 2009. január 1-vel jöjjön létre az egységes és a teljesen liberalizált postai piac, szűnjön meg a fenntartott szolgáltatások köre.
Magyar kezdeményezésre létrejött az u.n. „EPICURE” csoport,
amely az érintett posták eltérő felkészültségére való hivatkozással kérte esetükben a teljes piacnyitás elhalasztását. A III. irányelv végül lehetőséget biztosított az érintett 11 tagország számára, hogy 2012. december 31-ig elhalasszák a postapiacaik teljes megnyitását. -
Megkezdődött a Postapartner Program (kisforgalmú posták üzemeltetésének vállalkozásba adása). A folyamat befejezése 2010-ben várható.
-
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben az országgyűlés úgy rendelkezett, hogy a Magyar Posta Zrt. -ben az addigi 100 %-kal szemben a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke 75 százalék+1 szavazat lehet.
2008. január 1-jétől az állam nevében a tulajdonosi jogokat a mai napig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján gyakorolja. -
A Posta és az FHB közötti együttműködés keretében a postákon megjelentek az FHB termékei, a két cég közösen szerezte meg a Díjbeszedő Csoportot és együtt építették ki a Posta befektetési szolgáltatását.
-
A Posta folyószámlák, megtakarítási termékek, hitelkártya, folyószámlahitel és személyi kölcsön Magyar Posta által történő közvetítésére vonatkozó szerződéseket az Erste Bank Hungary Zrt. felmondta.
