A tavaszi hadjárat

  • ÁPRILIS 2 - HATVAN

    A tavaszi hadjárat nyitányaként egy magyar különítmény március 25-én kikergette Losoncról az osztrák helyőrséget. Április 2-án Hatvannál került sor az első komoly összecsapásra, mely magyar győzelemmel zárult.
  • ÁPRILIS 4 - TÁPIÓBICSKE

    Április 4-én Klapka csapatai Tápióbicskénél ütköztek bele Jellačić utóvédjébe. Klapka csapatai megfutottak, ám a helyszínre érkező Görgei helyreállította a rendet.
  • ÁPRILIS 6 - ISASZEG

    Jellasic április 6-án Isaszegnél a magyar fősereggel került szembe, mindössze csapatainak felét mozgósíthatta. A császári sereg így is komoly ellenfélnek bizonyult. Klapka ingadozó csapatait megint Görgeinek kellett megállítania, s csak Damjanich honvédeinek kitartásán és Aulich Lajos öntevékeny fellépésén múlt, hogy a csata magyar győzelmet hozott.
  • ÁPRILIS 7 - GÖDÖLLŐ

    Gödöllőn a magyar hadvezetés újabb megkerülő hadművelet tervét dolgozta ki április 7-én. Ennek lényege az volt, hogy a főváros előtt hátrahagyják Aulich Lajos II. hadtestét és a 12. hadosztályt.
  • ÁPRILIS 10 - VÁC

    A támadás második szakaszában a főváros előtt álló magyar csapatok Aulich Lajos vezetésével ismét megtévesztették az ellenséges fősereget, amely tíz napig nem tudta, hol vannak a magyar főerők. Ezalatt a Görgei vezette magyar főoszlop észak felé tartott. Április 10-én Damjanich katonái bevették Vácot. Az ütközetben maga az ellenséges parancsnok, Götz tábornok is elesett.
  • ÁPRILIS 19 - NAGYSALLÓ

    Április 19-én Nagysallónál a magyarok egy újonnan szervezett császári hadtesttel találták szemben magukat. A győzelem ízét már többször megízlelő honvédek előtt azonban nem volt akadály, az ellenséget szinte szétzúzták. A Windisch-Grätz utódjául kinevezett Welden táborszernagy kénytelen volt kiüríteni a fővárost, csupán a budai várban hagyott őrséget. Jellačić hadtestét leküldte a Délvidékre, ő maga pedig a főerővel a nyugati határszélre vonult vissza.
  • ÁPRILIS 26 - KOMÁROM

    Közben a magyar fősereg elérte Komáromot. Az erődöt 1849 januárjában körülzárták, március óta pedig ostromolták és bombázták a császári csapatok. Görgei csapatai előbb a Duna balparti osztrák állásokat számolták fel, majd április 26-án egy frissen eszkábált tutajhídon átkeltek a jobb partra. A hajnali órákban elfoglalták az osztrákok sáncait, majd megütköztek a visszavonuló császári fősereggel. A csata eldöntetlen maradt, Welden csapatai Győr felé vonultak vissza, Komárom viszont felszabadult.
  • Period: to

    BUDA BEVÉTELE

    Görgei tehát Buda alá vonult. Május 4-én megadásra szólította fel a várat védő, svájci származású, de debreceni születésű Heinrich Hentzi tábornokot. Hentzi elutasította az ajánlatot, sőt, az elkövetkező napokban többször is indokolatlanul lövette Pestet, pedig Görgei csapatai onnan nem intéztek támadást a vár ellen. Május 21-én hajnalban indult a döntő roham, s reggel 6-kor már magyar zászló lobogott a pesti oldalon. A vár bevétele egyike volt a szabadságharc egyik legsikeresebb hadműveletének.