Számítógépek fejlődése

Ókorban

476

Primitív népek az ujjukat használták.
Kipu az egy csomózott kötél volt, amely segítségével a számokat megjegyezték
Abakusz a mai golyós számológépek hasonló eszköz

Számológépek

1600

Első számológép

1623

Wilhelm Schickard alkotta meg 1623-ban, Németországban
Héber nyelvtanra és a csillagászati dátumok kiszámítására használta

Pascaline

1642

Pascal nevéhez fűződik,ő találta fel, éppen ezért ő lett a névadója is.
Ez a gép már tudott összeadni és kivonni.

Gottfried Wilhelm LEIBNIZ

1670

Továbbfejlesztette Pascal gépét.
Ez a gép már tudott szorozni az összeadás ismétlésével, valamint kiegészítő művelet nélkül kivonni.

Automata gépek

1800

Ide tartoznak: Szövőszék, analóg gép, differenciálgép...

Joseph Marie Jacquard

1801

Lyukasztott fémlapocskákkal megvalósított program.
Első tárolt programmal rendelkező analóg gép.

Charles Xavier Thomas

1820

Első sikeres számológép. Tudott: összeadni, kivonni, szorozni, osztani

Charles Babbage - differenciálgép és analitikai gép

1821

DIFFERENCIÁLGÉP - Úgy tervezte, hogy a gép gőzmeghajtású lesz, teljesen automata, fix programmal rendelkezik és képes lesz az eredményeket nyomtatni.
25 ezer alkatrészből állt, 15 tonnát nyomott és 2,5 méter magas volt.
ANALITIKAI GÉP - Egy jobb ötlet miatt készítette el ezt a gépet. A mai korszerű számológépek elődje.
5 logikai elemből épül fel: Memória, malom (processzor), vezérlés, ki- és bemenet.

Ada Byron

1842

Első programozó.
Az ő tiszeletére neveztek el egy programozási nyelvet - ADA
Leírta, hogy a Bernoulli-számokat hogyan lehet kiszámítani az új gép segítségével, sőt egyéb számítási modelleket is fűzött a szöveghez, amik segítettek a gép működési elvében.
Ada módszere, történészek szerint, a világ első számítógépes programja volt, csak akkor ezt ő még nem tudta.

Elektromechanikus számológépek

1934

Konrad Zuse

1934

Z1 (mechanikus)
Z2 (elektromechanikus)
Z3 (programozható elektromechanikus)
Z4 (az utóbbi javított változata)
- Jelfogókkal működtek.
- Német repülőrakéták fejleszésénél alkalmazták.
- Zuse első gépei elpusztultak a háborúban, így nem gyakoroltak nagy hatást a számítástechnika fejlődésére.

Alan Turing – Turing-gép

1936

Ez a gép megold minden olyan függvényt melynek értékei kiszámolhatóak.

Howard Aiken – Mark I

1937

Műkodése elektromágneses reléken alapul.
Volt benne ki- és bemeneti egység, memória...
Az adatokat lyukasztott papírszalaggal vagy kapcsolók állításával lehet bevinni.
Másodpercenként 3 műveletet volt képes elvégezni.
-Egyszer egy csótány belemászott és leállt, innen ered a bug kifejezés, ami rendszerhibát jelent.

ENIAC

1942

• Ez volt az első sikeres használatra alkalmas számológép.
• A programot nem a központ memóriában tárolták.
• Mark l-nél 1000x gyorsabb volt.
• A programozást kábelek és kapcsolók ki- és bekapcsolásával oldották meg.
• A háború után időjárás-előrejelzésre használták.

EDVAC

1949

Neumann János ötlete alapján a program bekerült a memóriába. Ez akkoriban egy nagy újdonság volt és ez az ötlet ma is használatos.
Tizedannyi elemből állt, mint az ENIAC és dupla annyi lett a memóriája

Elsőgenerációs számítógépek

1950

Vákumcsöveket használtak és így nőtt a gépek költsége, mivel ezek a csövek sok áramot fogyasztottak, emellett a helyiségben nagy melegség volt a hőfelszabadulás miatt.
Adatok és programok tárolására kül. memóriákat használtak.(pl. mágnesszalag)
Programozási nyelv nem létezett - gépi nyelven programoztak (0.1)
Számítóközpontok, ipar, állami hivatalok és magánlaboratóriumok használták ezeket a gépeket.

Harmadik generációs számítógépek

1959

• 1. síktranzisztor (1959)
• 1. Integrált áramkör (1961) Egy chipben 4 tranzisztor Megjelent a LSI integrált áramkör (több ezer tranzisztoros chip) Memória: mágnesszalag helyett mágneslemez Programozási nyelvek: Tom Kurtz, Kemény János György) IBM 360

Második generációs számítógépek

1960

Elektroncső helyett tranzisztort használtak. ezért olcsóbb lett (kevesebb energia, kevesebb hő)
Megjelentek az első programozási nyelvek: ALGOL, COBOL, FORTRAN, LISP
Piacvezető cég: IBM (IBM 1401)

Negyedik generációs számítógépek

1971

Nagyfokú integrálás (VLSI)
Megjelent a mikroprocesszor (specifikus integrált áramkör)

Az első PC

1975

MITS Altair nevet viselte
Hobbizóknak készült
256 KB memóriával rendelkezett , billentyűzet, képernyő, nyomtató és külső memória nélkül.
Kapcsolók voltak rajta és ezzel programozták.

Apple l és Apple ll

1976

Steven Jobs és Stephen Wozniak - hobbi szinten foglalkoztak a számítógépekkel.
Apple l - az első
Apple ll - Billentyűzettel, színes grafikával és lemezegységgel rendelkezett

Szuperszámítógépek

1980

Nem Neumann János elvén működik, viszont széleskörű lehetőséggel bíró és nagy sebességű számítógépekről beszélünk.
Számítási műveletet igénylő és tudományos- műszaki feladatok megoldására szolgál meteorológia, hidrológia lés hadiipar terén.
Kis szériában gyártják.
Pl.: CRAY X-MP

Commodore 64

1980

Rendelkezett: processzorral, memóriával, billentyűzettel, tévékészülék kimenettel és kazettás magnetofont használt a programok tárolására
Basic nyelven programozták

Lisa

1983

Apple cég tervezte.
Egérrel rendelkezik.
És grafikus környezete lett.