Segédeszközök a számolásban

By Andor
  • 500 BCE

    Quipu és az Abakusz

    Quipu és az Abakusz
    A primitív népek a
    testrészeiket és
    a környezetükben lévő
    dolgokat használták a
    számoláshoz. (kövek ágak ujjak)
    Majd az Inka birodalom feltalálta a Quipu-t (Kipu) amely egy kötél, rajta külömböző nagyságú csomókkal. A legkisebb csomó egy egyes a kicsit ngyobb csomó a tizes az annál is nagyobb a század, és STB. Abakusz- a mai golyós
    számolágéphez
    hasonló eszközök
    gyűjtőneve.
  • Az első számológép

    Az első számológép
    Az első számológép- Wilhelm Schickard
    • Héber nyelvtanhoz, csillagászati dátumok
    kiszámításához használta a gépeit.
  • Pascal és Pascaline

    Pascal és Pascaline
    Pascaline-1642
    Az első olyan gép, mely tudott összeadni
    és kivonni.
  • Gottfried Wilhelm Leibniz

    Gottfried Wilhelm Leibniz
    Német tudós volt.
    A 17.sz-ban alkotta meg azt a gépet, mely
    már szorozni is tudott az összeadás
    ismétlésével.
  • Joseph Marie Jacquard

    Joseph Marie Jacquard
    Lyukasztott fémlapocskákkal
    megvalósított program
    vezérelte a munkáját
    Ezt a gépet tekintjük az első
    tárolt programmal rendelkező
    automatának.
  • Charles Xavier Thomas

    Charles Xavier Thomas
    1820-körül- az első sikeres mechanikus
    számológép tudott:
    -Összeadni
    -Kivonni
    -Szorozni
    -Osztani
  • Ada Byron

    Ada Byron
    Az első progrmozó(nő)
    Az ő tiszteletére nevezték el később az
    egyik programozási nyelvet- az ADA nevet
    kapta
  • Vannevar Bush

    Vannevar Bush
    Analóg számológép
    Villanymotorral
    működött, mégis
    mechanikus gépnek
    számított
    Katonai célokra
    használták
  • Konrad Zuse

    Konrad Zuse
    Z1( mechanikus), Z2 (elektromechanikus),
    Z3 (programozható elektromechanikus),
    Z4 (az utóbbi javított változata)- a német
    repülőrakéták fejlesztésénél alkalmaztak.
  • Alan Turing

    Alan Turing
    Turing-gép: megold minden olyan
    függvényt, melynek értékei kiszámíthatóak
    1941-ben megtervezte a Colossus
    számítógépet, melyet Neumann készített
    el.
  • Howard Aiken

    Howard Aiken
    A Harvard I gép Műkődése elektromágneses reléken alapult
    Rendelkezett bemeneti, kimeneti egységgel, memóriával, aritmetikai
    és vezárlőszervvel
    1959-ig volt használatban ez a hatalmas gép (17 m hosszú és 2,5 m
    széles)
    Egyszer leállt- egy csótány okozta a hibát- innen ered a bug
    kifejezés (programhibát jelent)
    Javított változatai: Harvard Mark II, Harvard Mark III
  • ENIAC

    ENIAC
    II.világháború idején szükségessé vált az új típusú tüzérségi
    fegyverek ballisztikai táblázatainak az elkészítése
    Ez volt az első sikeres általános használatra alkalmas számítógép.
    A programot nem a központi memóriában tárolták.
    A programozást kábelek és kapcsolók ki-és bekapcsolásával
    oldották meg.
    • 1945-re érte el végleges formáját
    • A háború után időjárás-előrejelzésre használták
  • EDVAC

    EDVAC
    Neumann János ötlete alapján a program
    bekerült a memóriába.
    1949-ben készült el
    Tizedannyi elemből állt, mint az ENIAC és
    százszor akkora lesz a memóriája.
  • 1. Generáció

    1950-es évek
    Vákuumcső használata-sok hőt termeltek, sok áramot
    fogyasztottak
    Az adatok és a programok tárolására
    elkezdenek különböző fajta memóriát használni
    (mágnesszalag és -dob)
    Nem léteztek még programozási nyelvek, csak
    gépi nyelven lehetett programozni a gépeket
    (0,1).
    A gépek sokba kerültek, költséges volt az
    üzemeltetésük is.
    Nagy számítóközpontok, ipar, állami hivatalok,
    magánlaboratóriumok használták.
  • 2. Gen.

    Előnye: olcsóbb, kevesebb hőt termelt,
    kevesebb energiát használt
    Megjelennek az első programozási
    nyelvek: ALGOL, COBOL, FORTRAN,
    LISP
  • 3. Gen

    10000-ről félmillióra nőtt az aktív elemek száma
    Mágneslemez (mágnesszalag helyett)
    Basic prog.nyelv (Tom Kurtz, Kemény János
    György)
  • 4. Gen.

    Mikroprocesszor létrejön (specifikus
    integrált áramkör)
  • PC

    PC
    MITS Altair nevet viselte
    Ed Roberts, Bill Yates- hobbizóknak szánták
    256 KB memória, nincs billentyűzete,
    képernyője, nyomtatója, sem külső memóriája
    Kapcsolók voltak a házon,ezzel programozták
    Kimenet: izzók
  • Apple I-II

    Apple I-II
    Steven Jobs, Stephen Wozniak
    Hobbi szinten foglalkoztak a
    számítógéppel.- keveset adtak el belőle
    (kb.200db)
    Később megjelent az Apple II- már van
    billentűzete, színes grafikája, mágneses
    kazetták helyett lemezegység
  • LISA

    LISA
    Grafikus környezet
    Egér
    Apple cég gépe.
  • Szuperszámítógépek

    Szuperszámítógépek
    Nagyszámú számítási műveletet igénylő
    tudományos-műszaki feladatok megoldására
    szolgálnak
    Meteorológia, szeizmológia, hidrológia, hadiipar
    Kis szériákban gyártják.
  • Commodore 64

    Commodore 64
    Commodore 64-
    processzor, memória,
    billentyűzet, tévékészülék
    kimenet, kazettás
    magnetofont használt a
    programok tárolására, Basic
    nyelven programozták
  • A PC-k további verziói és alketrészei

    • 1983- IBM PC/XT 128 és 256 kB közötti memória, 10MB-os
    merevlemez
    • 1984- IBM AT: Intel 80286-os processzor, memória 512 kB, 20 MBos
    merevlemez, voltak már hajlékonylemez- meghajtók (360 kB, 1,2
    kB)
    • 1986- 80386-os processzoron alapuló PC
    • 1987- IBM bevezette a PS/2 gépcsaládot
    • 1989 – 80486-os processzoros gépek
    • 1990- Windows 3.0 operációs rendszer
    • 1991- megjelentek az első notebookok
    • 1992- Windows 3.1 operációs rendszer
    • 1993- Pentium processzoros gépek