Segédeszközök a számolásban(Szűcs Vivien 1/4)

Kipu

500 BCE

Kipu, más néven csomóírás vagy zsinórírás egy tízes számrendszerbeli információtárolási rendszer. Ezzel helyettesítették az írást, számolásra használták.

Az első számológép

1642

Paszkalin vagyis Pascal gépe, volt az első számológép, amelyen összeadás és kivonás volt.

Leibniz gépe

1642

Gottfried Wilhelm Leibniz -német tudós, jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus volt. Az ő számológépében, már nem csak összeadás és kivonás volt, hanem szorzás. Természetfelettinek tartották, így nem terjedt el annyira.

Jacquard autómatagépe

1801

Joseph Marie Jacquard-francia feltaláló, a szövőszék fejlesztője. A találmánya, a bonyolult, nagy mintaelemű szövés mintavezérlésének automatizálása, forradalmasította a szövésnek ezt a részét. Munkáját lyukasztott fémlapocskákkal vezérelte.

Charles Xavier Thomas számológépe

1820

Charles Xavier Thomas- francia feltaláló volt, a tervezésért volt ismert. Ő találta fel a mechanikus számológépet. Az ő szerkezete már osztani is tudott.

Charles Babbage autómata gépe

1822

Charle Babbage - differenciálgép, úgy tervezte, hogy nyomtató képes legyen, képek, gőzmeghajtású és fix programa legyen. Ebből a gépből jött eg új ötlete, amelynek a neve az analóg gép, ami ezekből áll: kimenet, bemenet, memória, malom(processzor), vezérlésből.

Zuse elektromechanikus számológépe

1934

Konrad Zuse- Németország, Z1, Z2, Z3, Z4- repülőrakéták szerkeztésénél alkalmazták.

Turing gépe

1936

Alan Turing gépe- olyan függvényeket képes kiszámolni, amelyek értékei kiszámíthatóak

Aiken gépe

1937

Howard Aiken - Harvard egyetemre járt, A gépe rendelkezett bementi, kimeneti egységgel, memóriával, artimetikával, vezérlőszervvel. 17 méter hosszú és 2,5 méter széles. Bug- egy csótány belemászott a gépe és ez okozott egy problémát.(Mark I)

Elektronikus digitális számológépek

1942

ENIAC(USA)- nem a központi memóriában tárolták a progamokat. A háború után időjárás-előrejelzéshez használták. A Mark I-nél 1000x gyoorsabb. 10x20méter, 30 tonna volt.

EDVAC

1949

Neumann Janos ötlete volt, hogy a program bekerüljön a memóriába. Nagyobb memóriával rendelkezett, mint a ENIAC.

1. generáció

1950

Vakuumcső használata, rengeteg hőt termelt, és sok áramot fogyasztottak. Drágák voltak, és költséges volt az üzemeltetésük. Magán laborokat használtak, gépi nyelven programozták.

Kereskedelmi gyártás kezdetei

1951

UNIVAC(16 darab készült belőle)-népszámlálás adatainak feldolgozására használták. Az első számológép, amely mágnesszalagot használt.

2. generáció

1960

Tranzisztor volt ezekben a gépekben. Olcsóbb volt, kevesebb hőt termelt. IBM cég. Az első programozási nyelvek: ALGOL, COBOL, FORTAN, LISP.

3.generáció

1961

Chipeket használtak(4-5 tranzisztor),és BASIC programozási nyelve volt. Itt már mágneslemezt használtak a mágnesesszalag helyett.

4.generáció

1971

Mikrochippek voltak már a gépekben. Nagyfokú intergrálás volt.

Az első PC

1975

MITS Altair neve. Ed Robert, Bill Yates találta fel. Főleg hobbizóknak, mivel nem volt összeszerelve, amikor megvette valaki. Kimenet: izzók. 256 KB memória, nincs képernyő, billenytűzet sem egér vagy nyomtató.

Apple

1976

Steve Jobs, Stephen Wozniak volt a feltalója ezeknek.
Apple I- 1975-ben készült el, 1976-ban kezdték árúsítani. 200 darab készült belőle.
Apple II- ennek már volt színes grafikája, billenytyűzete, lemezegysége.
Lisa- az első gép amelynek volt egere, grafikus környezete. Lisáról egy kép---≥

Szuperszámítógépek

1978

Nem Neumann elvein müködtek. Párhuzamos architektúrával épült, széles körű lehetőségekkel. Nagy sebességű számítógépek. Kis szériákban gyártották. Hadiipar, meterológia, szeizmológia, hidrológia.

Commodore 64

1980

Ennek a gépnek volt már processzora, memóriája, Tv készüléke, kimenet, kazettás magnetofon használták a programok tárolására. Programozási nyelv: BASIC.

Windows 3

1990

Operációs rendszer.