A tortenelem 10 legfurcsabb billentyuzete screenshot 20141106151746 5 original

A számítógép fejlődése

By sdora
  • Period: to

    Nulladik generációs számítógépek

    A nulladik generációba az elektromechanikus (relés) gépek tartoznak.
  • Az első fogaskereket tartalmazó számoló szerkezet

    Az első fogaskereket tartalmazó számoló szerkezet
    Wilhelm Schickard tervezte 1623-ban. A gép az összeadást, kivonást teljesen, a szorzást, osztást részben automatizálta. A készülő gép egy tűzvészben elpusztult, az újbóli elkészítést pedig Schickard halála akadályozta meg.
    A működőképes gépet 1960-ban az eredeti tervek alapján elkészítette az IBM.
  • Az első ránk maradt mechanikus számoló szerkezet

    Az első ránk maradt mechanikus számoló szerkezet
    Az első ránk maradt mechanikus számoló szerkezetet Blaise Pascal (1623–1662) készítette egy óraszerkezet átalakításával. A mutatót mozdulatlanná, a számlapot mozgóvá tette. Pascal gépe nem volt olyan fejlett, mint Schickard gépe, mert csak két alapműveletet tudott, az összeadást és a kivonást. A szerkezet a tízes számrendszerre épült és 8 jegyű számokat tudott maximálisan kezelni.
  • Pascal gépének továbbfejlesztése

    Pascal gépének továbbfejlesztése
    Gottfried Wilhelm Leibnitz (1646–1716) 1671-ben Pascal gépének továbbfejlesztésével olyan gépet alkotott, melynek utódait még az 1950-es években is használták. Leibnitz vetette fel először a kettes számrendszer alkalmazását, valamint megfogalmazta, hogy a számolást lehet automatizálni.
  • Kempelen Farkas beszélőgépe

    Kempelen Farkas beszélőgépe
    Kempelen Farkasról és a beszélőgépről1769-ben a magyar Kempelen Farkas billentyűzetvezérlésű hangszintetizátort kezdett építeni, amit 1782-ben mutatott be először. Ez a gép ugyan nem volt programozható, billentyűkkel és nyílások (csövek) ujjal való befogásával, illetve egyéb mechanikus módokon kézileg lehetett vezérelni, és mechanikus elveken alapult (fabillentyűkből és faházból, fémből álló hangképző „szervekből” és egy bőrből, később gumiból készült légtölcsérből állt), de megmutatta, hogy olyan komplex feladatokat is lehet gépil
  • ’Aritmometer’

    ’Aritmometer’
    Charles Xavier Thomas de Colmar (1785–1870) francia matematikus a francia hadseregben való szolgálata közben megépítette az első kereskedelmi forgalomba került, és széles körben elterjedt mechanikus számológépet. Ez képes volt mind a négy alapművelet elvégzésére. A gép terjesztése jelentős üzleti sikert hozott a forgalmazóinak, és egészen az I. világháborús évekig használták.
  • Lyukkártyás szövőgép

    Lyukkártyás szövőgép
    1820-ban Joseph Marie Jacquard olyan mechanikus szövőgépet épített, mely automatikusan, külső programozás révén szőtt mintákat: a gépet kartonból készült lyukkártya vezérelte, amely a mintákat tárolta. A gép széles körben elterjedt, alkalmazták is a szövőiparban, és létezése olyan tudósokat befolyásolt, mint Neumann János.
  • Babbage programozható számológépei

    Babbage programozható számológépei
    Sok gépet tervezett Charles Babbage (1792–1871) is. 1812-ben rájött a gépek és matematika közötti összhangra. Ő fogalmazta meg először azokat a követelményeket, amelyeknek minden programozható számológépnek meg kell felelnie:
    • ne kelljen mindig beállítani a számokat, meg lehessen adni egyszerre az összes számot és műveletet (ez például a lyukkártya segítségével oldható meg);
    • legyen utasítás (a művelet a lyukkártyán);
    • legyen külső programvezérlés (a lyukkártyákon tárolt utasítássorozat, a pr
  • Lyukkártyák használata

    Lyukkártyák használata
    Herman HollerithHerman Hollerith nagy tömegű adat statisztikai feldolgozására alkalmas gépet épít. A kifejlesztését az tette szükségszerűvé, hogy az USA-ban a népszámlálás (1890) feldolgozása hagyományos módszerekkel mintegy 3 évet (vagy 7 vagy 10 évet) vett (volna) igénybe, a végül szükségesnek bizonyult 6 hét helyett. A gép lyukkártyákat tudott rendezni és szétválogatni, amit mechanikusan tudott megoldani, tűk segítségével. A (papír) lyukkártyák egydolláros nagyságúak voltak.
  • Z1

    Z1
    1938-ban Konrad Zuse szerkesztett először jelfogós számítógépet Z1 néven. A számokat és a műveleti utasításokat binárisan ábrázolta bistabil kapcsolóelemek alkalmazásával: lebegőpontos aritmetikát használt.
  • Z3

    Z3
    1941-ben készült el a világ első, jól működő számítógépe, a Z3, amely kb. 2600 jelfogóból állt. Programja még merev volt, nem tartalmazott feltételes utasításokat, és egy 8 sávos mozifilmszalagra lyukasztották. 15-20 aritmetikai műveletet tudott elvégezni egy másodperc alatt.
  • Period: to

    Első generációs számítógépek

    Az első generációt alkotják azok a gépek, amelyben az aritmetikai és logikai egységében a műveletvégzéshez elektroncsövet használnak fel. A programozás kizárólag gépi nyelven történik. Néhány ezer művelet/mp a teljesítményképesség, nagy az energia-felhasználás, a gyakori hibák miatt magas a karbantartási költség.
  • ENIAC

    ENIAC
    1946 elején elkészült az első elektronikus működésű számítógép, az ENIAC. Ennek alapján dolgozta ki Neumann János a tárolt programú digitális számítógépek felépítésének elveit, melyek lényegében véve ma is érvényesek. Újdonságot jelentett, hogy a programot is a számítógépben tárolják.
  • EDSAC

    EDSAC
    EDSAC1949-ben, Wilkes a Cambridge-i Egyetemen elkészítette a világ első, belső programtervezésű, Neumann elven működő elektronikus számítógépét, az EDSAC-ot. Viszonylag lassan működött, egy összeadást 1,5 ms alatt végzett el.
  • Neumann János - IAS-komputer

    Neumann János - IAS-komputer
    Neumann Jánosról1951-ben Neumann az Institute for Advanced Study (IAS) kutatóintézetnél megépítette az IAS-komputert, amely a nagy amerikai tudományos intézetek digitális elektronikus számítógépeinek mintájául szolgált a következő években.
  • Period: to

    A számítástechnika korszaka

    A számítástechnika korszaka hivatalosan 1951. június 5-én kezdődött, amikor az első UNIVAC-ot (Universal Automatic Computer) leszállították az Egyesült Államok Népszámlálási Hivatala számára. Az UNIVAC már szöveges információt is tudott kezelni. Az UNIVAC volt az első, kereskedelmi forgalomban elérhető számítógép. Az Egyesült Államokban 1955-ben már 46 UNIVAC számítógépet helyeztek üzembe.
  • EDVAC

    EDVAC
    Neumann János irányította az EDVAC megépítését is 1944-ben, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. Ez volt az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is. Ennek a számítógépnek a terve és a továbbfejlesztett Neumann-elvek alapján készülnek a mai számítógépek is.
    A számítógépek nagy része ekkor még hadi célokat szolgált. Az 1950-es évek elejéig a számítógépeket elsősorban a lőpályaelemzésben, a modern haditechnikai eszközök kutatásában használták.
  • Period: to

    Második generációs számítógépek

    1958 – 1965: A második generációs számítógépek már tranzisztorokat tartalmaztak – ami lecsökkentette a méretüket –, valamint ferritgyűrűs tárakkal látták el őket. Ezeknél a gépeknél jelenik meg a megszakítás-rendszer, amelyekkel a hardveres jelzéseket a számítógépek kezelni tudják. Ekkor jelentek meg az operációs rendszerek, valamint a magas szintű programozási nyelvek pl.: FORTRAN. A népszerű gépek közé tartoztak, például az IBM7090, 7070 és 1410. Memóriaként mágnestárat használtak, a háttértár
  • APL, 1311-es hordozható lemez

    1962-ben Ken Iverson megalkotja az APL programnyelvet (A Programming Language). Ugyanebben az évben az IBM piacra dobja az 1311-es hordozható lemezt.
  • Period: to

    Harmadik generációs számítógépek

    A harmadik generációrólA harmadik generációs gépekben nagy integráltságú félvezetőket (integrált áramköröket) használtak, műveletvégzési sebességük 10-15 millió művelet másodpercenként. Ezek a gépek általában félvezető memóriát használnak. Jellemző a szoftver súlyának növekedése, megjelennek a korszerű operációs rendszerek.
  • Mikroprocesszor

    Mikroprocesszor
    Az Intel jelentette be a mikroprocesszor megalkotását, de csak 1972-ben dobják piacra a 8008-at, ’74-ben pedig a 8080-at. 1979-re elkészül a 8086 és a 8088, melyet ’81-ben dobnak piacra, mely az IBM PC-k központi egysége lett. A mikroprocesszorok megjelenése tette lehetővé, hogy a számítógépek a mindennapi életbe is belépjenek.
  • Period: to

    Negyedik generációs számítógépek

    Nincsenek alapvető változások a számítógépek szervezésében, csupán a korábbi megoldásokat tökéletesítik. Ezek már nagy integráltságú integrált áramköröket használnak. Erre a generációra jellemző, hogy a szoftvergyártás óriási méretűvé válik. A szoftverek árai elérik, egyes esetekben meg is haladhatják a hardverét.
    Ezt a generációt már átlagemberek is használták.
  • Commodor 64

    Commodor 64
    A gépről1982 augusztusában került piacra minden idők legnagyobb példányszámban értékesített személyi számítógépe, a korszakos jelentőségű Commodore 64, amely kirobbantotta az otthoni számítógépek forradalmát. A gépet 1994-ig gyártották, több generáció szerezte első számítógépes élményeit rajta, vele.
  • Period: to

    Ötödik generációs számítógépek

    Robbanásszerűen szaporodnak a személyi számítógépek, általánossá válnak a grafikus operációs rendszerek