-
Breznai kiáltvány
"Ismét felszakadnak a híres magyar nemzet sebei, a nemzet megsértett szabadságának annyiszor mostohán kezelt sebesülése" Rákóczi Ferenc ebben a kiáltványban a rendek sérelmeinek orvoslását követeli és a felkelő katonáknak hajdúszabadságot ígér. Így a jobbágyságot és a nemességet egy táborba tarthatt, mindkettőhöz szüksége volt a sikeres felkeléshez. Rendi sérelmek voltak többek között a szabad királyválasztás jogának és II. András Aranybullájának híres ellenállási cikkelyének eltörlése. -
Period: to
Rákóczi-szabadság harc
-
Höchstadti csata
Jelentős francia vereség az osztrák-angol-holland egyesített haderők ellen, egyben a spanyol örökösödési háború fordulópontja. Ezzel XIV. Lajos, azaz a Napkirály támogatása jelentősen megcsappant a magyarországi kuruc felkelők részére.
Bővebben a csatáról -
I. Lipót halála
Az erőskezű I. Lipót halála után trónra emelkedett I.József mindvégig a békekötést tartotta szeme előtt, még a Habsburg-ház trónfosztása után is. Jelentős szerepe volt abban, hogy a kuruc felkelők amnesziát kaphattak. -
Period: to
I József magyar király
-
Szécsényi országgyűlés
Szécsényi országgyűlés emlékérme A Habsburgoktól elnyert és felszabadított területek irányításáról döntenek elsősorban. Lengyel példára rendi szövetséget, azaz konföderációt kötnek és vezérlő fejedelemmé választják Rákóczit. Ellenőrzésére létrehozzák a Szenátust, valamint létre jön a kancellária és Gazdasági Tanács. Utóbbi lesz felelős a hadsereg ellátásáért, fegyverek összehangolásáért és az új rézpénzek (libertások) kibocsátásáért. -
Ónodi országgyűlés
Kimondták a Habsbug-ház trónfosztását, ezzel Rákóczi a nemesség azon rétegét próbálta magához láncolni, amelyik az új uralkodóval, I Józseffel kiakar békülni. Az egyre rosszabbodó pénzügyi helyzet miatt adót vetnek ki a nemesekre. Az ez ellen felszólaló Turóc megyei követek felkoncolását ábrázolja Than Mór festménye. -
Varsói szerződés
I. Péter orosz cár (a képen) és II. Rákóczi Ferenc egyezménye A francia támogatás elvesztése után Rákóczi az orosz nagyhatalomtól várt támogatást ám tényleges segítséget nem kapott. Az orosz cár csak a svédek elleni háborújában akarta felhasználni a kuruc mozgalmat. A már hadban álló I. Péter nem akarta még a Habsburgokat is magára haragítani. -
Trencséni csata
A létszámra kisebb császári seregtől vereséget szenvednek a kuruc főerők. A vesztes csata következménye, hogy szétszéled a kuruc hadsereg. -
Sárospataki országgyűlés
A Rákócziak egyik legjelentősebb birtok központja Sárospatak volt. Itt hívott össze országgyűlés a Trencséni vereség után Rákóczi. A szétszéledt haderőt megpróbálja mozgósítani a hajdúszabadság újabb ígéretével. A háború szenvedései, a kivetett adók valamint a tomboló pestis miatt azonban nem lett sikeres a taktikája. -
Malplaqueti vereség
Ausztria újabb győzelme a franciák felett. Érdekessége, hogy a csatában magyar huszárok is harcoltak egymás ellen. Bővebben a csatáról és a francia-magyar kapcsolatról -
Rákóczi Ferenc elhagyja Magyarországot
II. Rákóczi Ferenc emlékiratai 1739-ben Varsóban jelentek meg elsőként nyomtatásban. -
Szatmári békekötés
A több oldalas békeszerződést kuruc részről Károlyi Sándor, Habsburg részről a császári főparancsnok Pálffy János kötötte meg II. Rákóczi Ferenc távollétében, aki épp I. Péterrel tárgyalt. Az uralkodó biztosította a rendi jogokat és a szabad vallásgyakorlatot, valamint az Újszerzeményi Bizottságot megszüntették. Amnesztiát kaptak mindazok, akik elismerték a Habsburg uralkodót. Azonban az ellenállási záradákot, valamint a szabad királyválasztást nem állítják vissza. -
Majtényi fegyverletétel
A szatmári béke aláírás után a maradék kuruc haderő leteszi fegyvereit és zászlóit a majtényi síkon.
