II. Rákóczi Ferenc élete

II. Rákóczi Ferenc születése

Mar 27, 1676

I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona gyermekeként Borsiban megszületik II. Rákóczi Ferenc.

Zrínyi Ilona feladja Munkács várát

Jan 17, 1688

Zrínyi Ilona három évig védte Antonio Caraffa generális csapatai ellenében Munkács várát. 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy a vár védői amnesztiát kaptak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekei nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle.

II. Rákóczi Ferenc házasságkötése

Sep 26, 1694

Az alig tizenöt esztendős Sarolta Amália hercegnőt szülei házasították ki a kor szokásainak megfelelően. Az esküvőt 1694. szeptember 26-án tartották a kölni székesegyházban.

II. Rákóczi Ferenc elfogása

Apr 18, 1701

Solari császári tábornok 1701. április 18-án éjjel felsőbb parancsra elfogta, és előbb Eperjesre, majd Kassán, Miskolcon, Budán és Mosonmagyaróváron át Bécsújhelyre szállították.

II. Rákóczi Ferenc megszöktetése

Nov 7, 1701

Felesége Rákóczi elfogatása után azonnal Bécsbe ment, ahol a külföldi követek az ő közbenjárására utasítást kaptak Rákóczi támogatására; még a jezsuiták is, francia érdekből kifolyólag támogatták Rákóczi ügyét. Megnyerték a börtönparancsnokot, Gottfried Lehmann dragonyos kapitányt, aki Rákóczit dragonyos közlegényi ruhában megszöktette. A fiatal főúr egyik apródja, Berzeviczy Ádám kíséretében Lengyelországba menekült.

Brezáni kiáltvány kiadása

May 6, 1703

A brezáni kiáltványban a Habsburg kormányzat törvénysértéseire hivatkozva hadba szólította az ország „nemes és nemtelen” lakóit. A Lengyelországból küldött pátens hatására május 21-én, Tarpán kibontották a kuruc felkelés zászlóit, melynek lángja a dolhai vereség ellenére utóbb egész Magyarországot elborította.

Erdélyi fejedelemmé választják

Jul 6, 1704

Amikor a francia-bajor seregek hochstädti veresége megfosztotta Rákóczit a közvetlen nyugati segítség elérésétől, a gyulafehérvári országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta.

Vezérlő fejedelemmé választják

Sep 17, 1705

A szécsényi országgyűlésen a szabadságharc vezetőjét szeptember 17-én vezérlő fejedelemmé választották, egyúttal pedig kezébe adták az államfői jogokat és a kuruc fennhatóság alatt álló összes kincstári birtokot.

A Habsburg-ház trónfosztása

Jun 13, 1707

Az Ónod mezőváros közelében, a körömi mezőn megtartott kuruc országgyűlésen kimondták a Habsburg-ház trónfosztását.

Romhányi csata

Jan 22, 1710

1. január 22-én vívták Sickingen labanc altábornagy és II. Rákóczi Ferenc fejedelem seregei a romhányi csatát, melyben a császáriak súlyos veszteségeik ellenére végül megfutamították a kuruc hadakat. Ez volt a Rákóczi-szabadságharc utolsó jelentős ütközete, melynek eredményétől függetlenül a Habsburg-ellenes háború végső stádiumába lépett.

II. Rákóczi Ferenc elhagyja Magyarországot

Feb 21, 1711

1. február 21-én, Zavadkánál lépte át Magyarország határát II. Rákóczi Ferenc fejedelem, aki ezután már soha többé nem tért vissza szülőhazájába.

II. Rákóczi Ferenc halála

Apr 8, 1735

Rodostóban elhunyt II. Rákóczi Ferenc. Holttestét hű kamarása, Mikes Kelemen a porta engedélyének megérkezte után, 1735. július 6-án Konstantinápolyba vitte, és az ottani galatai, akkor a jezsuiták kezén lévő St. Benoît-, azaz Szent Benedek-templomban helyezte el - végakaratának megfelelően édesanyja, Zrínyi Ilona mellé.