Orlai petőfi dolgozószobájában

Petőfi Sándor életútja

By Nyoger
  • Petőfi Sándor születése

    Petőfi Sándor születése
    Petőfi Sándor a magyarul egészen jól beszélő Petrovics István mészárosmester és a férjhezmenetele előtt cselédlányként, mosónőként dolgozó, szlovák anyanyelvű Hrúz Mária gyermekeként lát napvilágot Kiskőrös községben.
  • Period: to

    Petőfi Sándor életútja

  • Költözés Kiskunfélegyházára

    Költözés Kiskunfélegyházára
    Petrovics István új mészárszéket bérel, így a család Kiskőrösről Kiskunfélegyházára költözik. Petőfi később nem akarta, hogy kiskőrösi tótnak tartsák, így az akkor még szlovákok lakta település helyett Kiskunfélegyházát jelöli majd meg születésének helyeként. Bizonyos följegyzések alapján ráadásul Szabadszállás (ahol a szülők esküvőjük után éltek egy ideig) szintén saját szülöttjének tartotta a költőt.
  • A pesti diákévek

    A pesti diákévek
    Petőfi iskolai pályafutását Kiskőrösön kezdte el, majd Félegyházán, Kecskeméten, Szabadszálláson és Sárszentlőrincen folytatta. 1833–34-ben előbb a pesti evangélikus, majd a pesti piarista gimnázium növendéke.
  • Három iskolai év Aszódon

    Három iskolai év Aszódon
    Petrovics István szívesen áldozott fia tanulmányaira, igyekezett őt minél színvonalasabb helyre járatni, így aztán a család javuló anyagi helyzetéből adódóan az ifjú Petőfi meglehetősen gyakran váltott iskolát. Kecskemét, Szentlőrinc, majd Pest után 1835 őszétől kezdve Petőfi három iskolai évet töltött Aszódon, ahol az evangélikus algimnázium tanára, Koren István ösztönzőleg hatott rá: megtanult latinul, németül, és sikeresen bontakoztatta költői tehetségét is.
  • Súlyos anyagi veszteségek

    Súlyos anyagi veszteségek
    Az 1838-as dunai árvíz nagy károkat okoz a család vagyonában. Ráadásul egyik rokonuk is, akiért Petrovics István kezességet vállalt, csődbe jut. Így aztán az apa, aki eddig sikeres mészárosként, kocsmárosként, állattenyésztőként, földbérlőként megtehette, hogy színvonalasabbnál színvonalasabb iskolákba járassa fiát, most tönkremegy, a tizenöt éves Petőfi pedig kénytelen megismerkedni a nélkülözéssel és a nyomorral.
  • Kalandos évek

    Kalandos évek
    Tizenhat éves, amikor otthagyja a selmecbányai evangélikus líceumot, és megkezdődnek kalandos évei. Először színházi mindenes lesz a Nemzeti Színháznál (bútordarabokat hord fel a színpadra, ételért-italért szaladgál), aztán beáll katonának a Sopronban állomásozó gyalogezredbe, de 1841-ben több hónapnyi betegeskedése után, mint szolgálatra alkalmatlan közlegényt, elbocsátják a katonaság kötelékéből.
  • „No csak hitvány egy élet / Az a komédia!”

    „No csak hitvány egy élet / Az a komédia!”
    A nyári szünidő után visszatér ugyan Pápára, de szülői támogatás és bármiféle mellékkereset híján tanulmányait már nem folytathatja. 1842 novemberében egy vándorszínész-társulathoz szegődik. Nem szívesen léptetik fel, gyenge színésznek tartják, a rendező szemében alakja is jelentéktelen, ezért aztán többnyire alsórendű szerepeket (nótárius, vőfély, inas) osztanak csak rá.
  • Az első jelentősebb irodalmi siker

    Az első jelentősebb irodalmi siker
    Pápai diákként 1842. május 5-én felküldi verseit Pestre a kor legjelesebb szépirodalmi és tudományos folyóiratának szerkesztőjéhez, Bajza Józsefhez, aki május 22-én még Petrovics Sándor név alatt meg is jelenteti A borozó című Petőfi-költeményt.
  • Petőfi mint segédszerkesztő

    Petőfi mint segédszerkesztő
    1844 februárjában Petőfi Debrecenből gyalog indul Pestre, hogy egy füzetbe írt mintegy hetven-nyolcvan költeményének kiadót keressen. Vörösmarty Mihály és Bajza József közbenjárására Vahot Imre a megújuló Regélő Pesti Divatlap szerkesztője maga mellé veszi a költőt segédszerkesztőnek. Petőfi végleg búcsút mond a színészetnek, és július 1-jén elfoglalja állását a lapnál.
  • Szendrey Júlia

    Szendrey Júlia
    Petőfi nagykárolyi megyei bálon megismerkedik Károlyi gróf erdődi jószágigazgatójának lányával, Szendrey Júliával, majd egy küzdelmekkel teli év után (a lány tehetős szülei ugyanis ellenezték a házasságot) 1847. szeptember 8-án (megismerkedésük évfordulóján) a költő feleségül is veszi Júliát.
  • Barátsága Arany Jánossal

    Barátsága Arany Jánossal
    Arany és Petőfi barátságából a magyar irodalom legszebb költői levelezése születik. Petőfi "a második levelében már tegezi Aranyt. Mint a szélvész csap be a nyugalomkedvelő nótárius házába és érzelemvilágába. Fesztelenségével a gyógyíthatatlan bizalmatlankodót, az örök tétovázót bizalmasságra, forradalmi állásfoglalásra és harcra serkenti"-olvashatjuk Illyés Gyula Petőfi című írásában.
  • Petőfi napja

    Petőfi napja
    Petőfit nem érte váratlanul a magyar földet is elérő forradalmi hullám, a tudatosan vállalt prófétaszerep következtében kortársaihoz képest felkészülten várta a forradalmat, amely tulajdonképpen pályájának igazolását jelentette. A forradalmi látomásverseiben is megjelenő szerepnek megfelelően egy népmozgalom élére került: a márciusi ifjak vezéreként az események egyik főszereplőjévé vált, Nemzeti dal című költeménye pedig (a 12 pont mellett) a népakarat legfontosabb kifejezője lett.
  • "Ott essem el én, / A harc mezején"

    "Ott essem el én, / A harc mezején"
    1848 szeptemberében kezdődő katonai szolgálatát az év végén kénytelen felfüggeszteni, ugyanis fia születik, Petőfi Zoltán. Távollétét ellenségei gyávasággal magyarázzák. 1849 januárjától áthelyezteti magát Bem József erdélyi hadseregéhez. A forradalmár költő és a forradalmi hadvezér közt bensőséges, csaknem apa-fia kapcsolat alakul ki. Bem tábornok csapatainak oldalán 1849. július 31-én életét áldozza a Segesvár melletti fehéregyházi csatában.