-
Született
Kiskőrösön. 1823-ban Petrovics néven. Édesanyja Hrúz Mária, édesapja Petrovics István. -
Period: to
Munkássága
Rövid élete során számtalan művet költött és írt. 26 évesen halt meg, de ezalatt a kúrta idő alatt közel 850 költeményt vetett papírra. -
Munkássága
Pályája, műfaji sokfélesége, legismertebb költeményei: Népies költemények: A borozó (1842), Ez a világ amilyen nagy… (1844), Szeget szeggel (1843), Távolból (1843), Anyám tyúkja (1848)
Családi költemények: Egy estém otthon (1844), Füstbement terv (1844), István öcsémhez (1844)
Elbeszélő költemények: A helység kalapácsa (1844), János vitéz (1845), Bolond Istók (1847), Az apostol (1848) -
Vándorszínész lesz
Felhagy a tanítással és vándorszínésznek áll. Nagy sikeresség övezte és Székesfehérváron több darabban is szerepet kapott. Ekkor írta "Első szerepem" című költeményét. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/ifjukori-koltemenyek-DFB7/elso-szerepem-E17C/ -
Megnősült...
Szendrey Júliával kerültek szenvedélyes kapcsolatba, melyből házasságra léptek egymással. Júlia édesapja ellenezte a frigyet, ezért választás elé állította a lányát, ő Petőfit választotta. -
Petőfi Zoltán
Petőfi Sándornak és Szendrey Júliának egy gyermekük született Petőfi Zoltán. Szeretetben nevelték. https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_Zolt%C3%A1n#%C3%89letp%C3%A1ly%C3%A1ja -
Munkássága
Pályája, műfaji sokfélesége, legismertebb költeményei II. Tájköltemények: Az alföld (1844), A Tisza (1847), A Kiskunság (1848)
Szerelmi költemények: Fa leszek, ha… (1845), Reszket a bokor, mert… (1846),Szeptember végén (1847), Minek nevezzelek? (1848)
Forradalmi látomásköltészet: Egy gondolat bánt engemet… (1846), Nemzeti dal (1848), Föltámadott a tenger… (1848)
A szabadságharc versei: Csatadal (1848), A vén zászlótartó (1848), Európa csendes, újra csendes… (1849) -
Elhunyt
Fehéregyháza, 1849. A segesvári csatában halt meg ismeretlen körülmények közt. Állítólag egy tömegsírban temették el.
