-
A párt élére Nyers Rezső elnökletével 25 tagú országos elnökség került. A kongresszus egyúttal megerősítette, hogy az MSZP köztársasági elnökjelöltje Pozsgay Imre. 1989. október 23-án az új nemzeti ünnepen kikiáltották Magyarország új államformáját, a köztársaságot. Az 1989. november 23-ai úgynevezett négy igenes népszavazás után három héttel Németh Miklós miniszterelnök visszavonult az MSZP elnökségéből, sőt, néhány hónappal később a választásokon már független jelöltként indult.
-
- október 7-én alakult jogelődje, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) XIV., egyben a Magyar Szocialista Párt I. kongresszusán, ahol többek között döntöttek a párt nevében addig szereplő „Munkás” szó elhagyásáról is.
-
A Magyar Szocialista Párt elnöke Nyers Rezső 1989. okt. 9. és 1990. május 27. között.
-
Az 1990-es választási ciklusban 33 mandátumot szerzett, ezzel az ellenzékbe szorult a Magyar Szocialista Párt.
-
A Magyar Szocialista Párt elnöke Horn Gyula 1990. május 27. és 1998 szept. 5. között.
-
Politikai célzattal kibocsátott írás, a jobbra tolódás megakadályozása érdekében, a demokrácia értékeinek védelmében.
-
Az elemzők szerint a megnyert választásban döntő szerepe volt a Demokratikus Charta kezdeményezésnek, melynek egyik fő képviselője az MSZP politikusa, Vitányi Iván volt.
-
Az 1994-es választási ciklusban 209 mandátumot szerzett, ezzel kormányt alakított a Magyar Szocialista Párt.
-
-
Az új kormány megalakítására Göncz Árpád Horn Gyulát, az MSZP elnökét kérte föl, aki többhetes tárgyalások után 1994. június 24-én koalíciós megállapodást írt alá a választáson 70 képviselőjével második helyezett SZDSZ vezetőségével. Az új Parlament így a szociálliberális koalíció 72 százalékos többsége mellett kezdhette meg működését.
-
- március 12-én nyilvánosságra került a Bokros-csomag, amelynek megszorító intézkedései évtizedes alapelvek elvetését jelentették a hazai gazdaságpolitikában.
-
Az 1998-as választási ciklusban 134 mandátumot szerzett, ezzel az ellenzékbe szorult a Magyar Szocialista Párt.
-
A Magyar Szocialista Párt elnöke Kovács László 1998. szept. 5. és 2004. okt. 16. között.
-
-
Az 2002-es választási ciklusban 178 mandátumot szerzett, ezzel kormányt alakított a Magyar Szocialista Párt.
-
-
A Magyar Szocialista Párt elnöke Hiller István 2004. okt. 16. és 2007. febr. 24. között.
-
Az 2006-os választási ciklusban 190 mandátumot szerzett, ezzel kormányt alakított a Magyar Szocialista Párt.
-
-
- szeptember 17-én nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc akkori MSZP-s miniszterelnök „Őszödi beszédként” elhíresült beszéde, amit 2006. május 26-án, egy hónappal a választási győzelem után az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott, amelyben a bevezetendő reformok mellett érvelt a szocialista frakció tagjai előtt. A trágár szófordulatokat is tartalmazó beszéd nagy felzúdulást okozott a politikában és a közéletben egyaránt.
-
Az MSZP 2007-ben új székházat vásárolt a Jókai utca 6. szám alatt, mely épület korábban a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének (KPDSZ) székháza volt.
-
A Magyar Szocialista Párt elnöke Gyurcsány Ferenc 2007. febr. 24. és 2009. ápr. 5. között.
-
Az ellenzék kezdeményezte az MSZP gyengítése érdekében, ennek hatására Gyurcsány menesztette Horváth Ágnes SZDSZ-es egészségügyi miniszterasszonyt, ez pedig a koalíció felbomlását eredményezte
-
Ekkor bontották fel a koalíciót Horváth Ágnes menesztése miatt, innentől az MSZP kisebbségi kormányzásra kényszerült.
-
- március 21.-én Gyurcsány Ferenc bejelenti, hogy nem kíván többé miniszterelnök lenni.
-
A Magyar Szocialista Párt elnöke Lendvai Ildikó 2009. ápr. 5. és 2010. júl.10. között.
-
Az 2010-es választási ciklusban 59 mandátumot szerzett, ezzel az ellenzékbe szorult a Magyar Szocialista Párt.
-
A Magyar Szocialista Párt elnöke Mesterházy Attila 2010. júl. 10. és 2014. máj. 31. között.
-
Szili Katalin, az MSZP egyik prominens politikusa, miután próbálkozása az MSZP politikai irányvonalának megváltoztatására sikertelennek bizonyult (ezen cél miatt még az Országgyűlési elnöki pozíciójáról is lemondott 2009 nyarán) 2010. október 4-én kilépett a pártból és annak frakciójából is, emellett saját pártot alapított Szociális Unió néven.
-
- október 22-én több hónapon át húzódó belső vita lezárásaként a Demokratikus Koalíció Platform Gyurcsány Ferenc vezetésével kivált a pártból és Demokratikus Koalíció néven új pártot alapított a néhány hónappal korábban pár Gyurcsány- és szakadáspárti (korábbi) szocialista aktivista által bejegyzett Demokrata Párt átalakításával.
-
Az 2014-es választási ciklusban 29 mandátumot szerzett, ezzel az ellenzékbe szorult a Magyar Szocialista Párt.
-
- január 14-én több más szervezettel együtt az Összefogás nevű pártszövetség tagja lett, melynek neve március 6-tól „Kormányváltás” lett a hasonló nevű Összefogás Párt miatt. A szövetség célja a 2014-es magyarországi országgyűlési választáson a Fidesz leváltása volt, ez azonban nem sikerült.
-
A Magyar Szocialista Párt ideiglenes elnöke Botka László 2014. máj. 31. és 2014. júl. 19. között.
-
A Magyar Szocialista Párt elnöke Tóbiás József 2014. júl. 19. és 2016. jún. 25. között.
-
A Magyar Szocialista Párt jelenleg is hivatalban lévő elnöke Molnár Gyula, aki 2016. június 25.-e óta tölti be tisztségét.
