-
Jobboldali Ifjúsági Közösség megalakulása
A Jobbik elődszervezetének a Jobboldali Ifjúsági Közösség tekinthető, melyet 1999-ben egyetemisták és főiskolai tanulók alapítottak. -
A Jobbik párttá szerveződése
A Jobboldali Ifjúsági Közösség 2003. október 24-én a Jobbik Magyarországért Mozgalom néven párttá szerveződött. -
A Jobbik nem indul a 2004-es Európa Parlamenti választáson, tiltakozva az elhamarkodott EU-s tagság ellen
A 2004-es EP választáson a Jobbik nem indult, tiltakozva a szerintük elhamarkodott EU-csatlakozás ellen. Nyilatkozatuk szerint támogatják a gazdasági együttműködést az európai országok között, de ellenzik a globalista politikát, amely veszélyeztetheti az önállóságot és a nemzeti kultúrát. -
A jobbik első országgyűlési képviselője
Körömi Attila korábbi Fidesz-képviselőként kilépett a párt frakciójából, és a Jobbikhoz csatlakozott. Független képviselőként tevékenykedett tovább, és ezzel ő lett a Jobbik első országgyűlési képviselője. -
A Jobbik első pártújságjának, a Magyar Mércének a megjelenése
A Jobbik 2006 augusztusában elindította a Magyar Mércét, a párt saját újságját. emasa.hu -
Az Árpád-sávos zászló jelképként való használata
A Jobbik Magyarországért Mozgalom demonstrációkat szervezett az Árpád-sávos zászló védelmében. A Jobbik megelégelte az Árpád-sávos zászlót ért támadásokat. A párt felvilágosító kampányt indított a zászló védelmében és a párt hivatalos színné választotta a piros-fehér sávokat.
jobbik.hu webarchive -
Vona Gábort a Jobbik elnöke lett
Kovács Dávid visszautasította az elnöki pozíciójának meghosszabbítását, a 2006 novemberi tisztújítás után Vona Gábor lett az elnök. -
A MIÉP-pel közös választási indulás
A Jobbik 2006-ban a MIÉP-pel közösen a Harmadik Út nevű választási szövetségben indult az Országgyűlési választáson, viszont nem érték el a bejutási küszöböt, így ez a szövetség felbomlott. -
Bethlen Gábor program
A program azt tartalmazza, hogy államosítani kell a stratégiai fontosságú ágazatokat, felülvizsgálni a privatizációt, megállítani a "társadalmi asszimilációra nem alkalmas csoportok tömeges bevándorlását", bevezetni az egyházi esküvők állami anyakönyveztetését, kötelezővé tenni az erkölcs- vagy hittanoktatást az iskolákban, az árpádsávos zászlót az össznemzeti jelképpé nyilváníthatja, valamint szeretne létrehozni egy rendőrségi szervezeti egységet a "cigánybűnözés" megállítására. -
A Magyar Gárda megalakulása
Vona Gábor, a párt támogatásával megalapította és bejegyeztette egyesületként a Magyar Gárda nevű szervezetet, amely a Bethlen Gábor-program részeként nemzetőrségként kívánt működni, szociális és karitatív missziókat támogatva, katasztrófaelhárítással és polgárvédelemmel foglalkozva, valamint az nemzeti önvédelem erősítésére és rendvédelmi feladatok ellátására koncentrálva. -
15% az EP választáson
A Jobbik 15%-os eredményével 3 képviselőt küldhetett 2009-ben az EP-be, ezzel a 3. legjobb lista volt a választáson. -
Megalakul a párt Országos választmánya
Szabó Gábor választmányi elnök vezetésével megalakul a Jobbik Országos Választmánya, ezzel a párt belső intézményrendszere teljesen kiépült. -
47-en a parlamentben
A Jobbik a 2010 Országgyűlési választásokon 16,67%-ot elérve 47 képviselői helyet szerzett -
Radikális Változást!
A pártok közül elsőként a Jobbik mutatja be programját, mely a "Radikális Változást" nevet viseli. -
Megalakul a Jobbik ifjúsági tagozata
-
EU ellenes tüntetés
2012 januárjában a Jobbik EU ellenes tüntetést szervezett, ugyanis úgy gondolták, hogy a "3 törvénymódosítást követelő brüsszeli ultimátum" súlyos beleszólás a magyar szuverenitásba. Ezen a tüntetésen EU zászlót is égettek. -
Magyar Tavasz Mozgalom megalakulása
Vona Gábor évértékelő beszédében jelentette be a Magyar Tavasz Mozgalom megalakulását, melynek célja a nemzeti érzelmű fiatal értelmiség összefogása. -
20% az országgyűlési választásokon
2014-ben a párt a szavazatok 20,3%-át szerezte meg, ez 23 képviselői helyre volt elegendő -
Újra 15% az EP választáson
A párt Kovács Béla kémkedési ügyének ellenére is 15%-ot szerzett az EP választásokon, így 3 képviselői helyet kapott. -
24-en az Országgyűlésben
2015 áprilisában Rig Lajos, a Jobbik jelöltje megnyerte a tapolcai időközi országgyűlési választást, ezzel a párt megszerezte első egyéni mandátumát a magyar Országgyűlésben, és képviselőinek száma 24-re emelkedett. -
Valódi Nemzeti Konzultáció
A Jobbik 2016. januárjában elindította a Valódi Nemzeti Konzultációt. Ennek főbb témái az egészségügy, a korrupció és az oktatás voltak. Továbbá Vona Gábor bejelentette, hogy országjárásba kezd. -
Nagyszabású plakátkampány
2017-ben a Jobbik nagy kormány- és Fidesz-ellenes plakátkampányt indított, amelynek részeként Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cégektől bérelt hirdetési helyeket, egyes állítások szerint olcsóbb áron. Ezzel kapcsolatban felmerült a tiltott pártfinanszírozás kérdése. -
Választási vereség és Vona Gábor lemondása
A 2018-as OGY választásokon a párt 19,06%-ot szerzett, ezzel 26 képviselőt juttatott a parlamentbe. Vona Gábor a választások előtt megígérte, hogy vereség esetén lemond, amit meg is tett. -
Torockai László és Dúró Dóra kizárása
A párt új politikai irányt követve kizárta szélsőségesebbnek mondható képviselőit Torockai Lászlót és Dúró Dórát. Ennek, és alapszervezetek megszűnésének köszönhetően 132 önkormányzati képviselő és 10 polgármester hagyta el a pártot. -
Volner János kizárása
2018 őszén Volner János alelnököt kizárták a Jobbik parlamenti frakciójából a párt belügyeinek kiszivárogtatásának vádjával. -
2019 márciusáig 4 képviselő elhagyja a Jobbikot
Szávay István, Staudt Gábor, Hegedűs Lorántné és Lokody Levente is kilépett a Jobbikból -
1 képviselő az EP-ben
A 2019-es EP választásokon 6,34%-ot ért el a párt, így 1 képviselőt küldhetett. -
Időközi győzelem
2020 februárjában az összellenzéki támogatású, jobbikos Kálló Gergely nyerte a dunaújvárosi időközi országgyűlési képviselő-választást. -
Jakab Péter a Jobbik élén
2020 januárjában a Jobbik párt tisztújító kongresszust tartott, ahol a delegáltak döntő többsége, 87,8%-a Jakab Pétert választotta a párt elnökévé. Jakab elnökké választása után kijelentette, hogy a Jobbik új lendületet kap, és továbbra is egy érdemelvű pártként működik majd. -
2 távozó
Bencsik János és Bana Tibor is kilépett a frakcióból és a pártból is. Távozásukat Jakabbal és Gyöngyösivel kapcsolatos elégedetlenségükkel okolták -
Frakció nem, mandátum igen
Sneider Tamás, Varga-Damm Andrea és Farkas Gergely lépett ki a párt parlamenti frakciójából, mandátumukat nem adták vissza. Ők is a vezetéssel való elégedetlenségük miatt távoztak. -
Fogjunk össze!
- augusztus 11-én a Jobbik országos elnökségének nyilatkozta kimondja, hogy a párt azt szeretné, ha minden választókerületben egy ellenzéki jelölt álljon szembe a Fidesz jelöltjével, valamint azt is szorgalmazzák, hogy közös miniszterelnökjelöltjük legyen az ellenzéki pártoknak. Azt javasolják, hogy a képviselőjelöltek és a miniszterelnökjelölt személyéről a nép döntsön előválasztáson.
-
2022-es választási kudarc
A 2022-es választáson a Jobbik közös listán indult az LMP-vel, az MSZP-vel, a Párbeszéddel, a Momentummal valamint a DK-val. Miniszterelnökjelöltjük Márki-Zay Péter volt. A lista összesen 57 mandátumot szerzett, amiből 10 jutott a Jobbiknak.
Jakab Péter az eredmények megjelenése után nem sokkal erős kritikákkal illette a közös jelöltet egy facebookra feltöltött videóban. -
Jakab Péter lemond, Gyöngyösi Márton lesz az elnök
- június 8-án Jakab Péter lemondott a Jobbik elnökségéről. Július 2.-án Gyöngyösi Márton a tisztújításon a szavazatok 68 százalékát megszerezve a Jobbik elnöke lett.
-
A Jobbik kilép az ellenzéki összefogásból
- június 6-án a Jobbik kilépett az ellenzéki összefogásból.