-
Demokritosz elméletét veszi elő, és mondja ki saját elméletét. Tőle származik a vegyület fogalma, amiben atomok egész számú többszörösét fedezi fel.
-
Angström svéd fizikus izzó hidrogénfelhőt vizsgálva 4 diszkrét hullámhosszon való sugárzást talál, ezek a színképvonalak. A vonalak hullámhosszai közötti összefüggésre Balmer, majd később Rydberg talál matematikai összefüggést. A vonalak okát még nem ismerik.
-
Thomson kondenzátorlemezek között vezeti át a katód-sugarat, és rájön töltése van. Ez jelenti az elektron felfedezését, viszont csak fajlagos töltését tudja megállapítani.
-
Méréseiből Thomson megalkotja atommodelljét, az utólag elkeresztelt mazsolás puding modellt.
-
A szóráskísérlet kimutatta, hogy a Thomson-féle atommodell nem működőképes, nem magyarázza a részecskék eltérülését.
-
Rutherford felállította az atommagot megjelenítő atomelméletet, ami magyarázza a szóráskísérletet is.
-
Az eddigi összes atomi jelenséggel kapcsolatos problémára a Bohr adott választ. Psztulátumai csupán teoretikusak, később nyernek igazolást.
-
Az olajcsepp-kísérlet segítségével Millikan meg tudta határozni az elektron töltését, ezzel tömegét is (a fajlagos töltés felhasználásával).
videó -
A kísérlet során Compton sokak korábbi munkáját felhasználva egyértelműsíti a foton(videó), mint részecske létezését. A kibocsátott energia foton formájában távozik az atomtól.
-
Sokáig rejtély volt, hogy az elektron hogyan tud keringeni pályáján energiaveszteség nélkül. A választ de Broglie adta meg, feltételezve azt, hogy az elektron (majd az egész anyag) hullámtermészetet is fel tud venni.
-
Az atomfizikában kimutatott határozatlansági tulajdonság a diszkrét elektronpályák fogalmát elektronfelhővé alakítja. Megszületik a kvantummechanikai atommodell.
-
Mivel az atomban az össztöltés 0 volt, viszont a proton és az elektron tömege nem egyenlítette ki egymást, újabb, semleges összetevőt sejtettek az atomban. Végül Chadwick fedezte fel a neutront, amely a protonokkal együl alkotja az atommagot.
