-
Ady Lőrinc és Pásztor Mária gyermekeként Érmindszenten megszületett Ady Endre.
-
Ady Endre az érmindszenti református iskolában kezdte meg tanulmáynait.
-
Elemi iskolai tanulmányait a katolikus népiskolában folytatta, ugyanis szülei később gimnáziumba szánták.
-
Szülei kívánságának megfelelően a nagykárolyi piarista gimnáziumban folytatta tanulmányait. Saját bevallása szerint ebben az intézményben töltötte legszörnyűbb diákéveit.
-
Gimnáziumi tanulmányait a zilahi református kollégiumban folytatta. Bár itt kevesebbet tanult, mint a piaristáknál, jeles eredményeket ért el. Az iskolához való ragaszkodását vallja meg például Üzenet egykori iskolámba című versében.
Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba -
Kiváló eredménnyel érettségizett, matematikából, görög nyelv és irodalomból, valamint mértani rajzokból jó, az összes többi tárgyból pedig jeles érdemjegyet kapott.
-
Ady édaspja a leendő szolgabírót látta fiában, ezért érettségi után beiratkozott a debreceni jogakadémiára. A város nem nyerte el tetszését, ennélfogva a következő évben már Pesten tanult. Csapongásainak eredményeként, illetve az apai akarat okán folytatott tanulmányok kényszeredettsége miatt végül nem fejezte be jogi tanulmányait.
(A képen Ady 1897-es idebreceni ndexképe látható.) -
1899-ben a Debreczeni Hírlap, majd a függetlenséfi párti Debreczen folyóirat munkatársa lett.
-
Ady 1891 és 1899 között keletkezett versei 1899-ben láttak kötetbe rendezve napvilágot.
-
Nagyváradon először a kormánypárti Szabadságnak lett a belső munkatársa, mely ekkor Nagyvárad legtekintélyesebb és anyagilag legerősebb lapja volt. Közölte cikkét a Friss Újság is, illetve május 23-ától a Nagyváradi Napló kötelékébe lépett. Jó újságíróvá vált, magyar prózai stílusa itt fejlődött ki.
-
1903-ban Diósy Ödönné Brüll Adél, aki Léda néven vált Ady híres múzsájává, azzal a céllal tért haza Párizsból Nagyváradra, hogy kiemelje a fiatal költőt a vidéki városból. A nagyváradi származású férjes asszony a Nagyváradi Napló hozá (Párizsba) eljutott számaiból szerzett tudomást Adyról.
-
Ady második kötete a Még egyszer címet viseli, azonban - az első kötethez hasonlóan - ez is komolyabb visszhang nélkül maradt.
-
Ady Új versek kötetét számítják az első "igazi" Ady-kötetnek, egyben a modern magyar költészet fémjelzőjének tartják.
-
Ady negyedik kötetével vívta ki a kritikusok igazi elismerését.
-
- január 1-jén (valójában - a címlapon szereplő dátumtól eltérően - 1907 karácsonyán) megjelenik a Nyugat első száma, mely közli Ady egy hosszabb cikkét és egy versét. A folyóiratnak 1908-as indulásától élete végéig munkatársa, 1912-től szerkesztője volt. A Nyugat első számának digitalizált verziója
-
-
-
-
-
A viharos kapcsolatnak Ady Elbocsátó szép üzenet című versével vetett véget, melyet a Nyugat 1912. március 16-i számában közölt a költő. A kíméletlen vers Lédát asszonyi mivoltában is megalázta, ennek ellenére a nő megkísérelte megmenteni kapcsolatukat, levelt írt a gyilkosan gőgös vers szerzőjének.
Ady Endre: Elbocsátó, szép üzenet -
-
- november 21-én a hűvösvölgyi Park Penzióban Balázs Béla mutatta be neki Dénes Zsófiát („Zsuka”), a Párizsban élő fiatal újságírónőt, akivel gyorsan megkedvelték egymást, és akit a költő saját neve után Andreának nevezett el. A gyorsan kibontakozó szerelem hatására esküvőt fontolgattak, azonban Dénes Zsófia anyjának heves tiltakozása miatt a kézfogó elmaradt. A Becéző, simogató kezed és az Élet helyett órák című költmények őrzik e kapcsolat emlékét.
-
-
Ady 1914-ben találkozott az akkor 20 éves Boncza Bertával, akivel 1911 óta levelezett. Berta első levelét egy svájci intézetből írta Adynak. 1915. március 27-én a lány apjának beleegyezése nélkül összeházasodtak. Verseiben Csinszkának nevezte Bertát. Esküvői tanúik Vészi József és Ignotus-Veigelsberg Hugó voltak.
-
Ady az első világháború kitörését nemzeti tragédiaként élte meg; ez idő alatt nem közölt írásokat. Négy év hallgatás után, 1918-ban jelent meg újabb verseskötete A halottak élén címmel.
-
Hosszas betegsge után (ősszel komolyra fordult állapota, szélütést kapott, majd december elején tüdőgyulladás támadta meg) 1919. január 27-én egy szanatóriumban örökre megpihent.
-
Ady Endrét 1919. január 29-én a nemzet halottjaként kísérték utolsó földi útjára. A gyászmenet a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokából indult a Kerepesi temetőbe.
-
