-
Az Európai Szén- és Acélközösség megalakulása
Az Európai Szén- és Acélközösség (más néven Montánunió) egy 1951-ben alapított nemzetközi szervezet, amit Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia hozott létre a szén- és acélkészletek kezelésére a hidegháború alatt. Az ESZAK volt az első szupranacionális elven létrehozott szervezet, amely 1952 és 2002 között működött.
Több információ -
A Római Szerződés aláírásával megalakul az Európai Gazdasági Közösség (EGK)
A Római Szerződés (vagy más néven EGK-szerződés) Franciaország, az NSZK, Olaszország és a Benelux-államok által aláírt, és 1958. január 1-jén hatályba léptetett nemzetközi szerződés, amely létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget.
Több információ -
Az Európai Közösségek megalakulása
1967-től 1993-ig az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK), az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) összefoglaló néven Európai Közösségekként illették. Az új intézmény 1965-ben az Egyesítő szerződés alapján jött létre. Az EGK hamarosan a három közösség közül a legfontosabbá vált, ezért a későbbi szerződések kiterjesztették a hatáskörét a gazdaságon túli területekre is.
Több információ -
Nagy-Britannia, Írország és Dánia csatlakozása
A hatok sikere arra ösztönözte Dániát, az Egyesült Királyságot és Írországot, hogy benyújtsák csatlakozási kérelmüket a Közösséghez. Az első bővítésre, mely során a tagállamok száma hatról kilencre nőtt, 1973-ban került sor. Ezzel egy időben a Közösség új feladatokat tűzött ki magának, illetve új politikaként bevezette a szociálpolitikát, valamint a regionális- és a környezetvédelmi politikát is.
Több információ -
Görögország csatlakozása
A dél-európai országok közül elsőként Görögország csatlakozott az Európai Közösségekhez, ezzel 10-re nőtt a nemzetközi szervezet tagállamainak létszáma.
Több információ -
Spanyolország és Portugália csatlakozása
1981-ben Görögország, majd 1986-ban a déli irányú bővítés következő lépéseként Spanyolország és Portugália is csatlakozott az Európai Közösségekhez. Az új tagállamok csatlakozása még inkább szükségessé tette, hogy a gazdasági fejlődés terén a Tizenkettek között tapasztalható különbségek csökkentésére ún. „strukturális programok”-at vezessenek be. Az első ilyen program az integrált mediterrán programok (IMP) volt.
Több információ -
Az Egységes Európai Okmány aláírása
1985-ben, amikor a Jacques Delors által elnökölt Európai Bizottság kiadta az európai egységes piac 1993. január 1-jéig történő kialakításának menetrendjét meghatározó "Fehér Könyvet", új remény született Európában. Az 1986. februárjában aláírt és 1987. július 1-jén hatályba lépett Egységes Európai Okmány ezt a nagyra törő célt erősítette meg.
Több információ -
A Maastrichti Szerződés aláírása
A Maastrichti - vagy más néven az Európai Unióról szóló szerződés - 1993. november 1-jén lépett hatályba. A szerződés értelmében az EGK elnevezése Európai Közösségre (EK) változott, valamint létrehozta az Európai Uniót (EU). A szerződés a monetáris unió megvalósítását, az uniós polgárság intézményének bevezetését, valamint új közösségi politikák bevezetését tartalmazta.
Több információ -
Svédország, Finnország és Ausztria csatlakozása
Az új európai dinamizmus és a változó geopolitikai helyzet arra késztetett három országot, név szerint Ausztriát, Finnországot és Svédországot, hogy 1995. január 1-jén csatlakozzon az Európai Unióhoz. Az immáron 15 tagú Unió megindult az eddigi legnagyobb horderejű cél irányába: megcélozta a nemzeti valuták felváltását az egységes európai pénznemmel: az euróval.
Több információ -
Az euró bevezetése
- január 1-jén az EU 12 országában (az ún. „eurózónában”) bankjegyek és pénzérmék formájában bevezetésre került az euró (Nagy-Britannia, Dánia és Svédország nem vezette be az egységes valutát). Több információ
-
Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Málta és Ciprus csatlakozása
Épphogy felépült a tizenötök Európája, amikor 12 újabb ország kérte csatlakozását az Európai Unióhoz. A tagjelölt országok közül tíz országgal 2002. december 13-án lezárultak a tárgyalások Koppenhágában. A sikeres tárgyalásoknak köszönhetően az
Európai Unió tagállamai 15-ről 2004. május 1-én 25-re nőttek.
Több információ -
Románia és Bulgária csatlakozása
A maradék két állam, Románia és Bulgária csatlakozása 3 évvel később, 2007. január 1-jén valósult meg.
Több információ -
A Lisszaboni Szerződés aláírása
A Lisszaboni Szerződés az Európai Unió működését tette hatékonyabbá az alapszerződések korábbi változatainak módosításával. A szerződés kinyilvánított célja az volt, hogy „lezárják az amszterdami szerződéssel és a nizzai szerződéssel megkezdett folyamatot, amely arra irányul, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes fellépését”.
Több információ -
Horvátország csatlakozása
Horvátország 2003-ban adta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. A kérelmet az Európai Bizottság 2004 elején fogadta el, és ekkor nyilvánította hivatalos tagjelöltnek az országot. A csatlakozási tárgyalások 2005 októberében kezdődtek meg. A folyamatot hátráltatta a lisszaboni szerződést elutasító ír népszavazás, és Szlovénia blokádja a Pirani-öböl hovatartozása miatt.
Több információ
