Uniós zászló

Az Európai Unió kialakulásának lépései, Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz

  • Period: to

    Az Európai Unio kialakulásának lépései

    Az Európai Unió nem csupán egy politikai-gazdasági társulás, hanem érték- és életközösség is. Alappillérként jelennek meg benne a demokratikus elvek (emberi jogok, szolidaritás, demokratizmus), és polgárainak igyekszik békét, biztonságot és stabilitást nyújtani. Az EU célja: a nemzetek feletti Európa megteremtése – közös jövőt épít, esélyt ad a közös jólétre.
  • Európai Egyesült Államok gondolata

     Európai Egyesült Államok gondolata
    Az európai egyesülés eszméjét 1946 szeptemberében Winston Churchill fogalmazta meg a Zürichi Egyetemen, amikor a francia-német kibékülésen és szövetségen alapuló Európai Egyesült Államok megteremtésére szólította fel az európai népeket és kormányokat.
  • Brüsszeli szerződés

    Brüsszeli szerződés
    Az 1948-as brüsszeli szerződést az Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg közötti megállapodás gazdasági, szociális és kulturális együttműködésről, valamint kollektív önvédelemről. A szerződés fő célja a tagállamok kölcsönös védelme egy esetleges német agresszióval, illetve a Szovjetunió fenyegetésével szemben. A szerződést 50 évre kötötték.
  • Észak-atlanti Szerződés

    Észak-atlanti Szerződés
    1. ápr. 4. Washingtonban 12 ország képviselői aláírják az Észak-atlanti Szerződést (NATO), amely az amerikai haderő európai jelenlétével biztosítja Nyugat-Európa védelmét az estleges szovjet terjeszkedéssel szemben.
  • Európa Tanács megalakulása

    Európa Tanács megalakulása
    Állam- és kormányfők tanácsa.
    - Évente háromszor ülésezik
    - Stratégiai döntéseket hoz, irányelveket határoz meg
    - Döntéseinek jelentős politikai súlya van, mivel a tagországok akaratát fejezik ki, de jogi érvényük nincs
  • Nyugat-európai Unió

    Nyugat-európai Unió
    A Nyugat-európai Unió (röviden NYEU) nemzetközi szervezet volt, amit a brüsszeli szerződés 1954. október 23-án aláírt módosításával hoztak létre. A hidegháború idején létrejött szervezet az Amerikai Egyesült Államokkal szövetséges nyugat-európai államok közös védelmét szolgálta, miután az egységes hadsereg létrehozását tartalmazó Európai Védelmi Közösség terve elbukott.
  • Római Szerződés

    Római Szerződés
    1. március 25-én Belgium, Luxemburg, Hollandia, Franciaország, Norvégia aláírta a Római Szerződést, mely az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom létrehozásáról döntött. Ez 1958. január 1-jén lépett életbe.
  • Az Európai közösség

    A Brüsszeli Szerződés alapján megalakult az Európai Közösség (EK): a Montánunió, az Euratom és az EGK hármasából. Célja a gazdasági, pénzügyi, védelmi valamint a teljes politikai integráció, határok nélküli állam, vagyis az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása.
  • első Európai Bizottság

    első Európai Bizottság
    Az Európai Unió döntés-előkészítő, végrehajtó, döntéshozó, ellenőrző és képviseleti szerve. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa mellett egyike az EU három fő kormányzati intézményének. Legfőbb feladata a jogszabályok kezdeményezése, valamint az uniós szerződések őreként tevékenykedik, amik az EU jogalapját jelentik. Tevékenysége nagyon sok párhuzamot mutat a nemzeti kormányok végrehajtó testületével, de csak korlátozottan rendelkezik végrehajtó és döntéshozó feladatokkal.
  • Vámunió

    Vámunió
    A vámunió jelentése, hogy nincs vámfizetési kötelezettség az Európai Unió tagállamai közötti belső határok átlépésekor,
    közös vámtarifa van hatályban az Unión kívülről érkező termékekre,
    a tagállamok közös származási szabályokat alkalmaznak az Unión kívülről érkező termékekre, továbbá, hogy a vámérték meghatározása közösségi szinten történik.
    A fenti pontok teljesülését biztosító előírásokat végül egyetlen jogszabályba foglalták. Ez az 1992-ben elfogadott Közösségi Vámkódex.
  • Egységes Európai Okmány

    Egységes Európai Okmány
    Az Egységes Európai Okmány az 1957-es Római Szerződés első fontos átdolgozását jelentette. Az Okmány az Európai Közösség számára célként állapította meg az egységes piac bevezetését 1992. december 31-ig, valamint törvénybe iktatta az Európai Politikai Együttműködést, a Közös Kül-és Biztonságpolitika előfutárát. Kilenc tagállam Luxemburgban írta alá, majd őket követte Dánia, Olaszország és Görögország. Az Okmány 1987. július 1-jén lépett hatályba, a Delors-bizottság működése idején.
  • Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU)

    Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU)
    Az Európai Gazdasági és Monetáris Unió vagy egyszerűbben Gazdasági és Monetáris Unió (magyar rövidítése EGMU vagy GMU, angol rövidítése EEMU vagy EMU) az Európai Unió tagállamainak a monetáris együttműködés elmélyítésére irányuló tevékenységeinek összessége, és mint ilyen, önálló szervezettel nem rendelkezik. Az EU minden tagállama egyben tagja a EGMU-nak is. Fő intézményének az Európai Központi Bank tekinthető.
  • A Maastrichti szerződés

    A Maastrichti szerződés
    A maastrichti szerződést (hivatalosan Szerződés az Európai Unióról) 1992. február 7-én írták alá Maastrichtben az Európai Közösség (EK) tagjai és 1993. november 1-jén lépett hatályba, a Delors-bizottság idején. Az Európai Unió megalakulásához vezetett, a pénzügyi és politikai unióról szóló különböző tárgyalások eredménye volt. A szerződés tartalmazta az euró bevezetésének körülményeit, és itt jelenik meg az Unió három pilléres szerkezete.
  • Schengeni egyezmény

    Schengeni egyezmény
    1995 -Életbe lép az útlevél- és határellenőrzéseket megszüntető schengeni egyezmény
    A schengeni egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti. Az egyezménynek nem minden unióbeli ország a tagja, és vannak nem EU-beli tagjai is. Az egyezményt nem minden aláíró tagország alkalmazza.
  • Az Európai Bizottság

    Az Európai Bizottság
    1. jan. 23. Megkezdi működését az Európai Bizottság.
  • Európai Központi Bank

    Európai Központi Bank
    Az Európai Központi Bank (EKB) az eurózóna közös valutájának, az eurónak a központi bankja, de alaptőkéjét az Európai Unió (EU) tagállamai adják össze. Az EKB székhelye a németországi Frankfurt am Main, a végleges épület elkészültéig az Eurotower épülete. Az EKB az EU-tagállamok központi bankjaival együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). A KBER és az EKB fő célja az árstabilitás fenntartása és ezáltal az euró vásárlóerejének megőrzése az eurózónában.
  • Európai Alapjogok Chartája

    Európai Alapjogok Chartája
    Az Európai Unió Alapjogi Chartáját egy Konvent dolgozta ki, melynek részvevői a nemzeti kormányok és az Európai Bizottság egy-egy tagja és az Európai Parlament tagjai voltak. A polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége védelmezi. Az ügynökség további célja az, hogy az európai polgárokat megismertesse az őket megillető jogokkal, emellett összefogja az emberi jogok védelmében tevékenykedő szervezeteket.
  • Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése

    Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése
    Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén megszavazza a tíz új tagország, köztük Magyarország csatlakozását támogató határozatot. Az EU 626 tagú képviselőtestületében a képviselők külön szavaznak az egyes országokról is, Magyarország csatlakozását 522 képviselő támogatja, 23-an ellenzik, 23-an tartózkodnak.
  • Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz

    Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz
    2003 áprilisában a magyar miniszterelnök aláírta Athénban a csatlakozási szerződést, mellyel 2004. május 1-én Magyarország – 9 másik országgal együtt - az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. 2007 decemberében pedig megvalósult a személyek valódi mozgásszabadsága, hazánk csatlakozott a schengeni-térséghez.