-
A második világégés következményei
Az európai integrációévszázadok óta sok gondolkodó álma volt. A terv csak a második világháború utáni időszakra vált reális célkitűzéssé, hiszen ekkor Európa már nem a világgazdasági központja. A háború után a kontinen kettészakadt és az erősödő szovjet fenyegetés egyre sürgősebbé tette egy egységes Európa megteremtését. -
A Marshall terv
Az európai integráció az 1940-es évek végétől gazdasági és politikai téren egyidejűleg indult meg. Az Egyesült Államok által meghirdetett Marshall-terv megteremtette a nyugat-európai országok háború utáni gazdasági helyreállítási esélyét. Ehhez szükség volt a nemrég még egymás ellen garcoló felek (franciák-németek) megbékélésére is. Ezt a Marshall-terv segítette, hiszen a források megszerzése együttműködést nem pedig vetálkedést kívánt a felektől. -
Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEC)
A Marshall-segélyt elfogadó országok közös tevékenységére alakult meg az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OEC) A politikai együttműködést szolgálta az 1949-ben létrejött Európai Tanács -
Montánunió
Az integrációs folyamat következő állomása a Szén-és Acélközösség (más néven Montánunió) megalapítása volt. E szervezet célja az volt, hogy a szén és acél kereskedelme közös piacon valósuljon meg. Hat ország közösen végezte a nyersanyagok és késztermékek ellenőrzését, döntött a készletek kiaknázásáról és a termelés mennyiségéről. A megállapodás nyomán első alkalommal került ki a nemzetállami keretekből egy fontos gazdasági ágazat a szén és acél feletti rendelkezés. (francia-német megbékélés) -
Európai Gazdasági Közösség
1957-ben Rómában jött létre a korábban Montánuniót létrehozó hat nyugat-európai állam részvételével (Franciaország, NSZK, Olaszország és Benelux államok) az Európai Gazdasági Közösség más néven a közös piac. A szerződés aláírói tervbe vették a vámok kölcsönös leépítését, a munkaerő a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását. -
A közös piactól az Európai Unióig
A francia-német együttműködés tovább erősödött a hatvanas években. Ehhez kellett két olyan politikus mint Konrad Adenauer német kancellár és de Gaulle francia elnök. A vámok leépítése és a tőke szabad mozgásának a biztosítása 10 év alatt megvalósult. A politikai és gazdasági tényezők egyre vonzóbbá tették a közös piacot. 1973-ban csatlakozott Dánia, Írország, Egyesült Királyság, 1981-ben Görögország, 1986-ban pedig Portugália és Spanyolország is az EGK tagja lett. -
A schengeni megállapodás
A luxemburgi Schengenben Az Európai Gazdasági Közösség öt tagja Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság által a aláírt megállapodás mindössze a részt vevő államok közötti közös határaikon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szólt. A megállapodás még csak egyszerűsítette a határátlépés formaságait, de már kilátásba helyezte a határok teljes lebontását is. Később ehhez a legtöbb uniós ország csatlakozott. -
Maastrichti szerződés
A közösség kibővülésével majd Németország újraegyesítésével megerősödtek a a szorosabb politikai és gazdasági integráció támogatói. 1992-ben a maastrichti szerződés aláírásával megalakult az Európai Unió. A szerződésben a tagállamok elkötelezték magukat a teljes gazdasági és pénzügyi Unió megteremtése és az összehangolt európai kül és belpolitika melett. Döntöttek az uniós állampolgárség bevezetése mellett, továbbá az Európai Parlament Jogkörének a növeléséről. -
Euroövezet
2002-ben az akkori 15 tagállamból 12-ben a mindennapi forgalomban bevezették az egységes európai valutát az eurót. ( Nagy-Britannia, Dánia, Svédország egyelőre megőrizte a nemzeti valutáját) Az integrációs megállapodások aláírása óhatatlanul fölvetette azt a kérdést, hogy mennyiben csorbult a tagországok önállósága, hiszen ami eddig tagállami szinten kezelt ügy volt az most egy közös üggyá vált.
