-
Az árutermelő gazdaság korszakát megelőző időben pénzszerű funkciókat töltöttek be a primitív pénzek. A kauricsiga ősidőktől fogva az egyik legelterjedtebb primitív pénz volt. Dél-Ázsiától Afrikáig bizonyítottan pénzként használták. 13. századi használatát a délnyugat-kínai Jünan tartományban még Marco Polo is feljegyezte.
-
A pénz nagyon sokáig egy belső értékkel bíró csereeszköz volt, ami önmagában is értéket képviselt. Ez lehetett búza, prém, jószág, só, kagyló, bármi, ami elfogadott volt a csoport tagjai között. Mivel maga is értékkel bírt, ezért hívták árupénznek.
-
A nagy értékeket aranyban fejezték ki, a kisebbeket ezüstben, a kicsiket rézben, vagy bronzban. Ezek egymáshoz viszonyított aránya nem volt állandó, hanem folyamatosan változott, attól függően, melyik fémből mekkora volt a kínálat.
-
A világ első nemzeti pénzrendszere Angliában a 17. század végén, a Bank of England megalakításával jött létre.
-
csak az arany, vagy csak az ezüst használata
-
A fémek kínálata nem tudta követni a gazdaság növekedéséből származó keresletnövekedést, ezért gyakran hiány lépett fel a pénzből. A feltörekvő török birodalom igényei is például teljesen kiszívta a nemesfémeket Európa területéről, sokáig Európában kénytelenek voltak a pénzhiány miatt prémekkel és fűszerekkel fizetni.
-
megjelent a hitelpénz a rendszerben, ahol egy-egy tartozást képviselő papírdarabot pénzként kezdtek használni a kereskedelemben.
-
Az országok egészen az első világháborúig biztosították az aranyra válhatóságot, majd a hadi költségek miatt kibocsátott plusz papírpénzek miatt ezt megtagadták. Addig azonban a valuták mögött lévő aranyfedezet segítette a világgazdaságot, kiszámítható árfolyamokat jelentett a valuták közvetlen aranyra válthatósága. Ezután jött az aranyrúd-standard, a valutaövezetek rendszere
-
Az informatika fejlődésével megjelent az elektronikus pénzforgalom, ahol a pénz legnagyobb része már csak elektronikusan van nyilvántartva és a felhasználása is csak elektronikusan történik, bankkártya, vagy bankközi utalások által.
