-
4500 BCE
Önellátó gazdálkodás
Az egyszerű gazdálkodási rendszerükben (halászó-vadászó-gyűjtögetőtől az egyszerűbb őskori mezőgazdasági és kezdetleges „ipari” munkákig) képesek voltak a teljes önellátásra. A szükségleteket kielégítő javak előállítása a technológiai szint alacsony volta miatt nem igényelt specializálódott szaktudást, így kereskedelmet sem. -
Period: 4500 BCE to 4 BCE
Őskor
A történettudomány szerinti őskor az ember történetének első, leghosszabb korszaka, amely a földtörténeti harmadidőszak utolsó szakaszával (pliocén) és a földtörténeti negyedidőszakkal (pleisztocén és holocén) esik egybe. -
4000 BCE
Ókor
A gazdasági munkamegosztásból elengedhetetlenül következett az áruk cseréje. Például az iparosok gyártmányaikat élelmiszerekre cserélték.A cserekereskedelem hátrányainak kiküszöbölésére kialakultak az általánosan elfogadott közbülső csereeszközök. Ezek a csereeszközök szintén áruk voltak, viszont olyan áruk amelyek a legalkalmasabbak voltak más árukra történő cserékre.Példák az árupénzre: só, szarvasmarha, sivatagos területek pedig gyakran teve, trópusi társadalmakban kagyló, bálnafog, kövek. -
Period: 700 BCE to May 29, 1453
Antik pénzverés
-
560 BCE
Az első érmék
A világ legrégebbi egységes méretű és súlyú pénzérméit a kis-ázsiai Lüdia területén öntötték feltehetőleg az i. e. 7. század elejétől kezdve. A legrégibb fennmaradt pénzérmék Kroiszosz (régiesen „Krőzus”) lüdiai király idejéből származnak, i. e. 560 körülről. A lüdiai pénzérmék egységes mérete és súlya, valamint az állami garanciavállalás gyakorlatilag azonnal kiváltott minden addigi, meglehetősen változatos pénzformát (gyöngyöt, kagylót, bronzöntvényt, aranyrögöt stb.) -
Period: 7 BCE to 269 BCE
Fémpénz terjedése - görögök, rómaiak
A lüdiai találmányt hamar átvették a görögök is. Az első görög pénzérméket az i. e. 7. században készítették rézből, majd vasból (ezekből készítették fegyvereiket is). A görögöktől i. e. 269-ben a rómaiak is átvették a pénz használatát, majd a Római Birodalom hódításai révén egész Európában meghonosították. -
68
A világ első inflációja
A világ feljegyzett első inflációja Nero császár nevéhez fűződik, aki az állam kiadásait úgy próbálta fedezni, hogy bevonta az összes érmét Rómában, azokat beolvasztatta és 15%-kal kisebb formában újra verette. Az így nyert ezüstből aztán magának is tudott pénzt veretni, amivel fedezte a kiadásokat. -
Apr 6, 781
Dénár-periódus
A 12. században zajlott le az első ezüst dénár infláció. A királyi jövedelmek növelésére a pénz Európa szerte romlott, súlya és finomsága csökkent. Az évenkénti pénzújítás az adófizetés eszköze volt, amikor is az előző évi pénzt bevonták és új éremképpel bíró pénzt adtak ki, cserébe kisebb mennyiségben. Ez az adónem (a kamara haszna) hazánkban Hunyadi Mátyás pénzreformjáig állt fenn. -
Jul 16, 1342
Garas-periódus
Elsőként az itáliai kereskedő városok 1252-ben Firenzében arany pénzt veretettek, példájukat több itáliai város is követte, majd Franciaország, Anglia és 1325 körül Károly Róbert magyar és János cseh király. Károly Róbert aranypénzeit firenzei mintára verette. Hunyadi Mátyás pénzreformja 1467-ben új adót vezetett be, és állandósította a garas verést. -
Period: Aug 3, 1492 to
Közép- és újkori pénzverés
-
Jul 25, 1564
Tallér-periódus
A XV. század végén a tiroli ezüstbányákra alapozva megkezdődött a súlyos ezüstpénzek verése, melyeket guldinernek, vagy gulden grosennek neveztek, a tallér Csehország egyik verdéjéről, Joachimtall-ról kapta nevét. Magyarországon először II. Ulászló veretett guldinert. Ezen a pénzen szerepelt először évszám – 1499, de ez nem forgalmi pénz volt. Forgalmi pénzként I. Ferdinánd verette, 1553-54-ben. A tallérnak voltak hányadosai (1/2, 1/4) illetve többszörösei (2, 3, 4, néha 5) -
Korona
A koronaértéket Ausztriában az 1892. évi augusztus 2-i törvény[1] Magyarországon az 1892. évi XVII. törvény[2] vezette be. Ez a törvény hivatalossá tette az aranyvalutát, egy korona értékét fél forintban szabta meg, a forint forgalmát azonban nem kötötte határidőhöz, hanem továbbra is megtartotta törvényes fizetőeszköznek. 1900-tól kezdve a korona volt az egyetlen hivatalos pénznem a monarchiában. -
Pengő
A pengő egykori magyar pénznem. 1927. január 1-jén vezették be a magyar korona helyett, s mintegy húsz évig, 1946. július 31-éig volt törvényes fizetőeszköz. Váltópénze a fillér volt (1 pengő = 100 fillér). -
Forint
A II. világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945-1946 évi hiperinflációt követően a pengő helyett ismét a forintot. Ez a forint még arany alapú pénz volt a kibocsátáskor. 1 Ft = 0,0757575 gramm arannyal.[3] 1 kg arany = 13 210 Ft-tal. 8.700/1946 (VII.29) M.E. rendelet. A forint váltópénze a fillér, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból.
