-
Az emberek az őskor vége fele, az ókor elején cserekereskedelem formájában tudták beszerezni a szükséges jószágokat, azaz többlet termékeiket cserélték el egymással. A ritka, felosztható és nem romlandó tételek voltak a legnépszerűbbek. -
Mivel az árucsere során bonyolult volt az értékek meghatározása, az emberek elkezdtek árupénzzel fizetni. Ez a mai értelembe vett pénznek a legősibb megnyilvánulása. Ezek a termékek továbbra is áruk voltak, azonban értékállóak, oszthatóak és egyneműek. Ilyen volt például a só, szarvasmarha vagy éppen a kauri kagyló. -
Később az általános csereszköz szerepét az arany- és ezüstpénzek vették át. Ezek is értékálló és egynemű termékek, ezért voltak helytállóak szerepükben. -
Idővel haladva az arany- és ezüstpénzek iránti érdeklődés nagyon megnövekedett, azonban nem volt elég mindenkinek. Ennek megoldásaként jelentek meg a helyettesítőeszközök, mint például a váltó. -
A bankok elkezdték saját váltóikat kibocsátani, melyek lettek a bankjegyek. -
A ma is használatos pénz mögött már nincsen aranyfedezet, azaz nincsen belsőértéke sem. Előfutárai a váltó és a bankjegy. A pénzteremtés a bankrendszer segítségével történik, jellemzően valamilyen hitelkibocsátás formájában, ezért nevezzük a mai pénzt hitelpénznek is.