-
5000 BCE
ÁRUCSERE KORSZAKA
A pénz ezen korszakában a termékeket termékekre cserélték, ennek feltétele a felesleg volt, amelynek köszönhetően végbe mehetett a csere. A probléma az volt, hogy nehéz volt cserepartnert találni, aki az adott áruért cserébe a kívánt árut adta. Ezen kívül nehéz volt egy áru értékét egy másik áruban meghatározni. -
3000 BCE
ÁRUPÉNZ KORSZAKA
Ebben az időben használt pénznek használati értéke és értéke is volt, ilyen például a szarvasmarha, a só, a teve vagy a szőrme. De alkalmazásukkal volt pár probléma. Ezek értékveszteség nélkül nem voltak oszthatóak, kisebb értékű tranzakcióknál nem voltak alkalmazhatóak, némelyiik romlandó volt és magas tárolási és szállítási költségük volt. Ezen kívül nem tudták a pénz felhalmozási funkcióját akadálytalanul betölteni. -
700 BCE
NEMESFÉMPÉNZEK KORSZAKA
Mivel az árupénzek csak korlátozottan tudták betölteni a pénz szerepét, így további ferjlődések mentek végbe. Ilyen nemesfémpénz az arany, az ezüst, a réz, amelyeknek használati értéke nincsen. Két különböző korszakot különböztetünk meg, a bimetalizmust és a monometalizmust. A bimetallizmusnál kétféle fémből készült pénz van a piacon, ilyen az arany és az ezüst. A monometalizmus során az arany tartalékban volt, az ezüst pedig forgalomban volt a piacon. -
PÉNZHELYETTESÍTŐK KORSZAKA
A gazdasági fejlődés során nem volt elég nemesfém a kereskedelemben szükséges pénzszükségletre. Ekkor a kereskedők úgynevezett váltókat akdtak ki, ilyen volt a klasszikus papírpénz és a klasszikus bankjegy, amely a bank önmagára szóló váltója, a pénzhiány következménye. -
MODERNPÉNZ KORSZAKA
Kezdetben aranyfedezet volt, annak érdekében, hogy ne értéktelenedjen el és ne kelljen többet kibocsátani vagy úgy kerüljön forgalomba, hogy ne áruforgalom szükséglete legyen. Ennek forméi a hitelpénz másnéven papíros anyagú pénzés a papírpénz. Ez belső értékkel nem bíró, mesterséges, teremtett pénz, amely a bankrendszeren keresztül került forgalomba.
