Budapest portal pénz3

A pénz története

  • 100 BCE

    Árucsere

    Árucsere
    Sokkal hatékonyabban működött a termelés, egyre jobb, a szükségleteket egyre nagyobb mértékben kielégítő termékeket készítettek (például aki a földművelésben volt jártas, több búzát tudott termelni a földjén, a szandálkészítő pedig időtállóbb lábbelit készített stb.) – a fejlettebb termékek előállítása pedig nagyobb szaktudást is igényelt, ami tovább erősítette a folyamatot. Az így megtörtént gazdasági munkamegosztásból elengedhetetlenül következett az áruk cseréje.
  • 800

    Árupénz

    Árupénz
    A pénz, a cserék közvetítője, először árupénz formájában jelent meg, amikor a feleslegek közül kitüntetett szerepet kapott egy különleges áru, amit könnyebb volt tovább cserélni, mint más árut, mert az adott közösségben valamiért nagy népszerűségnek örvendett, ezért szívesen fogyasztották, vagy őrizték meg azt. Ez a tárgy sok cserében vett részt, általános csereeszköz lett, mert az eladni kívánt terméket először erre a különleges árura, majd ezt a tényleg szükséges termékre cserélték.
  • 1300

    Fémpénz

    Fémpénz
    Károly Róbert-aranyforint
    A Károly Róbert-féle aranyokra Keresztelő Szent János képe volt vésve, Karolus rex körirattal. A firenzei mintájú aranyforintokat a magyar király példáját követve Európa majdnem összes uralkodója bevezette. A magyar aranyforint azonban továbbra is keresett pénznek számított, amit főleg annak köszönhetett, hogy minőségét monetáris zavarok esetén se rontották le. A Buda-Bécs-Antwerpen vonaltól északra még hamisították is.
  • Pénzhelyettesítők

    Pénzhelyettesítők
    Az ipari forradalom hatásaként a XVIII – XIX. században a termelés tömegméretűvé vált, így új megoldások váltak szükségessé. Mivel az áruk cseréjét ekkor még döntően a nemesfémek (elsősorban az arany) közvetítették, de az arany, illetve az ezüst kitermelése, azaz a pénzteremtés fizikai korlátokba ütközött, így előállt olyan helyzet is, amikor nem volt elég nemesfém (aranypénz) a cserék lebonyolításához.
  • Modern pénz

    Modern pénz
    Maastrichti szerződés (1992):
    -A tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát
    -Az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3%-ánál
    -Az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60%-ánál
    -A valuta árfolyamának 2 éves periódusban stabilnak kell lennie

    -A hosszú távú kamatszint 2 százalékpontnál jobban nem haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország kamatszintjeinek átlagát