-
Jelen tudomásunk alapján legkorábban megközelítőleg négyezer évvel ezelőtt Asszíriában használtak bélyegzett aranyat.
Ekkor még a pénz rendelkezett belső értékekkel. -
Első jelentős lépésnek azt tekintjük amikor az eddigi egységes cserefolyamat két részre vált.
Így már az árút pénzért cserélték, amelyért újabb (más) árút vásároltak.
Fizetőeszközök fémekből és nemesfémekből készültek, értékükben nem játszott szerepet, hogy milyen anyagból készültek. -
Ekkor már fizetési eszközök kizárólag nemesfémekből készültek.
Érmeverés kezdetben szabályozatlan volt, később az állam kizárólagos joga lett.
Ez a berendezettség addig volt fentartható ameddig az emberek el nem kezdtek különbséget tenni az érmék anyagi mivolta között
(az aranyat felhalmozták és jobbára csak az ezüstöt használták, mint fizetőeszközt). -
Egyetlen fajta nemesfém tölti be a pénz szerepét országonként. -
A nemesfémek végessége és szállítási nehézségei miatt megjelennek a különböző pénzhelyettesítők.
A pénz fokozatosan elveszíti tényleges értékét. Ekkor már a pénzt nem önmagáért, hanem az érte vásárolható árucikkekért igénylik. -
I. Világháborút követően megnő az igény a kisebb aranyfelhasználású fizetőeszközökre.
Kezdetben a bankjegyek és a nemesfémek is funkcionálnak fizetőeszközként, egészen 1796-ig amikor már bankjegyet nem lehetett közvetlenül aranyra váltani. -
Bankrendszer szükséges hozzá, formáját tekintve lehet készpénz vagy számlapénz.
A Jegybank e kettő közül bármelyiket kiadhatja, ellenben más kereskedelmi bankok csak számlapénz bocsájthatnak ki amely csak adott bank ügyfélkörén belül használható fel -
Pénztermelés a Jegybank és egyéb kereskedelmi bankok által hitelnyújtással vagy devizavásárlással történik.
Pénz megsemmisülésének módja a hiteltörlesztés vagy devizaeladás.
Közvetlen hitelnyújtás esetén váltóleszámítolás jellemző.
