Múzeumpedagógia

  • Az első nyilvános nemzeti múzeum megnyitása (British Museum)

    Az első nyilvános nemzeti múzeum megnyitása (British Museum)
    A British Museum 1759-ben nyitotta meg kapuit Londonban. Ez volt az első állami, nyilvános múzeum, amely a nagyközönség számára is hozzáférhető volt, megalapozva a múzeumok közművelődési szerepét.
  • A Louvre megnyitása a nagyközönség előtt

    A Louvre megnyitása a nagyközönség előtt
    A francia forradalom alatt megnyílt a párizsi Louvre, mint központi művészeti
    múzeum. Ez volt az első múzeum, ahol feliratokkal ellátott tárgyakat, olcsó katalógusokat biztosítottak, és a jobb megértés érdekében kronologikus sorrendben rendezték a kiállítást . A Louvre-t állami oktatási intézményként működtették – kapuja mindenki előtt nyitva állt, a hét utolsó két napján ingyenes volt a
    belépés.
  • A South Kensington Múzeum (későbbi Victoria and Albert Museum) megnyitása

    A South Kensington Múzeum (későbbi Victoria and Albert Museum) megnyitása
    Viktória királynő nyitotta meg Londonban a South Kensington Múzeumot (a mai Victoria and Albert Museum elődjét). A múzeum úttörő módon gázvilágítást alkalmazott, és 1858-tól heti két alkalommal este 10-ig nyitva tartott, hogy a munkásosztály tagjai munkaidő után is látogathassák.
  • Az első gyerekmúzeum létrejötte (Brooklyn Children’s Museum)

    Az első gyerekmúzeum létrejötte (Brooklyn Children’s Museum)
    New Yorkban megalapították a világ első kifejezetten gyermekeknek szánt múzeumát, a Brooklyn Children’s Museumot. A múzeum célja a gyerekek élményszerű oktatása volt interaktív bemutatókkal és gyűjteményi tárgyakkal.
  • A „múzeumpedagógia” fogalom első használata

    Adolf Reichwein német pedagógus használta először a “múzeumpedagógia” kifejezést “Museum
    und Schule” című írásában a múzeumi nevelési tevékenység jelölésére. Ez a fogalom akkoriban még újnak számított, a szakmai köztudatba csak mintegy harminc évvel később, a 1960-as években került be.
  • A múzeumok közösségi és oktatási szerepének egyértelmű kinyilvánítása (Santiago-i konferencia)

    UNESCO és az ICOM által rendezett santiago de chile-i kerekasztal konferencia mérföldkőnek bizonyult a múzeumok szemléletének átalakításában. A tanácskozáson kiemelték a múzeumok közösségi, szociális és oktatási szerepét, és lefektették az ún. “új múzeológia” alapjait.
  • Múzeumpedagógiai Központ alakul Münchenben

    Németországban megalapították a Müncheni Múzeumpedagógiai Központot, amely az első ilyen önálló intézmény volt Európában. Úttörő szerepet játszott abban, hogy a múzeumok kiállításaikhoz kapcsolódóan szervezett foglalkozásokkal, iskolai együttműködésekkel szólítsák meg a különböző korosztályokat.
  • A múzeumok nevelési küldetésének nemzetközi elismerése

    Az ICOM (Nemzetközi Múzeumi Tanács) general konferenciája a múzeumok legfőbb küldetéseként
    hivatalosan is megfogalmazta a szolgáltató és nevelő szerepet.
    “a múzeum… a társadalom és fejlődése szolgálatában álló… állandó intézmény, amely az emberek és környezetük tárgyi és szellemi bizonyítékait gyűjti, megőrzi, kutatja, közvetíti és kiállítja tudományos,
    közművelődési és nevelési céllal”
  • A múzeumpedagógia első hivatalos meghatározása

    1988-ban az ICOM Múzeumi Nevelési és Kulturális Akció Bizottsága (CECA) – elsősorban német tagjai – először adtak hivatalos definíciót a “múzeumpedagógia” fogalmára . Ebben a meghatározásban a
    múzeumpedagógiát a kultúraközvetítő pedagógia egy formájaként írják le, amelynek feladata a kulturális és természettudományos örökség közvetítése a közönség felé.
  • A múzeumi törvény és a múzeumpedagógia intézményesülése Magyarországon

    Az 1997. évi CXL. törvény (a muzeális intézményekről és a kulturális örökség védelméről) hazai szinten is
    megerősítette a múzeumok nevelési szerepét. A törvény előírja, hogy a múzeumoknak feladata “a kulturális javak múzeumpedagógiai célú feldolgozása” és folyamatosan megújuló múzeumpedagógiai programkínálat
    biztosítása.
  • Múzeumok Mindenkinek Program és a MOKK megalakulása

    2006 a múzeumpedagógia új korszakát hozta Magyarországon. Ebben az évben jött létre a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre) keretében az országos hatókörű Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK), valamint elindult a “Múzeumok Mindenkinek” program.