-
1514
Dózsa-féle parasztháború
A magyar történelem legnagyobb paraszfelkelése. A parasztok fellázadtak a nemesek ellen, mert a nemesek elnyomták és kihasználták őket. A felkelést Dózsa György vezette. Kezdetben sikeres volt, és a parasztok elfoglalták a városokat és megtámadták a nemesek birtokait. Azonban a felkelést a nemesek leverték, és nagyon megbüntették a parasztokat. Dózsa György is meghalt a felkelés során. -
1526
Mohácsi vész
A török hadsereg legyőzte a magyar királyi sereget a mohácsi csatában. A magyar király, II. Lajos életét vesztette, és ez a vereség hosszútávú következményekkel járt. A győzelem révén a törökök hosszú ideig uralmuk alá vonták Magyarországot, ami jelentős változásokat eredményezett a történelemben és az ország sorsában. -
1541
Buda eleste
A törökök évekig ostromolták a várost, amíg végül 1541-ben elfoglalták. Az ostrom alatt a védőknek sikerült elűzniük a török sereget, de a törökök hamarosan visszatértek, és végül sikerült elfoglalniuk a várost. A török hódoltság körülbelül 150 évig tartott. -
1552
Eger védelme
A törökök nagy sereggel vonultak Eger városa felé, amelyet csak néhány száz védő tartott. Az ostrom hosszú hónapokig tartott, és a védőknek nagyon nehéz körülmények között kellett élniük. A védőknek sikerült megvédeniük a falakat, és a törökök elvonultak. Kiemelkedett közülük a vár kapitánya, Dobó István, aki nélkül mindez nem sikerülhetett volna. -
1566
Szigetvár ostroma
A török hadsereg ostrom alá vette Szigetvár várát. Zrínyi Miklós és a magyar védők hősiesen ellenálltak, de végül a vár elesett. Az ostrom súlyos veszteségeket okozott a törököknek, és megakadályozta további előrenyomulásukat Európában. -
1568
A tordai határozat
Ez a határozat hivatalosan elismerte a magyarországi református vallást, valamint az unitárius és a lutheránus vallási közösségeket. Az Erdélyi Fejedelemség ezzel az első olyan állam lett Európában, amely hivatalosan elfogadta a protestáns vallásokat. A tordai határozat megalapozta a vallásszabadság és a tolerancia elvét, amely jelentőséggel bírt az európai vallási történelemben, és elősegítette a protestáns vallási közösségek fejlődését Magyarországon. -
Period: to
Tizenöt éves háború
Ez a háború a Habsburg Birodalom és az Oszmán Birodalom között zajlott. Ez a konfliktus a két hatalmas birodalom közötti területi és politikai rivalizálás miatt robbant ki. A háború során a Habsburgok és az oszmánok több ütközetet vívtak egymással, és a harcok terjedtek az egész közép-európai régióra. A háború végső soron Habsburg győzelemmel zárult, és a zsitvatoroki békeszerződés lezárta a konfliktust. -
Period: to
Bocskai-felkelés
A felkelés a Habsburg birodalom ellen indult, amit Bocskai István, az erdélyi fejedelem vezetett, aki a magyar nemesek és a protestánsok támogatásával harcolt a Habsburg uralom ellen. A felkelés sikeres volt, és Bocskai megszerezte a Habsburgoktól a függetlenségét elismerő Zsitvatoroki békeszerződést. -
Zrínyi téli hadjárata és a vasvári béke
A Habsburg Birodalom hadseregei támadást indítottak az Oszmán Birodalom ellen. Zrínyi Miklós, a horvát bán, a magyar hadvezér és költő, a hadjárat során sikeresen elfoglalta a török ellenőrzés alatt lévő várakat és területeket, nagyban hozzájárulva a Habsburgok helyzetének erősítéséhez Közép-Európában. A hadjáratot a vasvári béke zárta le, amelyben az Oszmán Birodalom elfogadta a Habsburgok megerősített pozícióját és területi igényeit a térségben. -
Buda felszabadítása
A Habsburgok vezetése alatt álló szövetséges hadsereg sikeres ostromot indított Buda várának visszafoglalására a töröktől, akik azelőtt több mint 150 éven át uralmuk alatt tartották a várost. Az ostrom hosszú és heves volt, de végül a Habsburgok győztek, és Buda visszakerült a Habsburg uralom alá. -
Karlócai béke
Ez a béke lezárta a hosszú ideig tartó Habsburg-Oszmán háborút. A szerződés értelmében az Oszmán Birodalom területet veszített a Habsburgoknak, és elfogadta a Habsburgok uralmát a Balkánon és a Közép-Európai régióban. -
Szatmári béke
Ez a béke lezárta a Rákóczi-szabadságharcot, amelyet a magyarok a Habsburgok ellen vívtak. A szerződés értelmében az Oszmán Birodalom elismerte a Habsburgok uralkodását Magyarországon, és garantálta a magyar nemesek jogait. -
Period: to
Országgyűlés (Pragmatica Sanctio)
A magyar rendek elfogadták III. Károly nőági örökösödésének rendeletét, cserében pedig megerősítették rendi jogaikat és Magyarország különállását a birodalmon belül. Megállapodtak a közös védelmen és a két birodalomfél együttes öröklődésén. -
Kettős vámhatár bevezetése
A kettős vámhatár értelmében az áruknak két vámellenőrzésen kellett átmenni, ami jelentős bürokratikus terhet jelentett az árukereskedelem számára. A rendelet célja, hogy a birodalom belső piacát védelmezzék az olcsóbb külföldi árukkal szemben, és növeljék a birodalom gazdasági önállóságát. -
Ratio Educationis
Mária Terézia tanügyi rendelete, mely államilag előírt tantervek bevezetését támogatta. Főként a történelemre, a földrajzra és a gyakorlati ismeretekre fektették a hangsúlyt. -
Jobbágyrendelet
A II. József által kiadott rendelet megszüntette a jobbágyság röghöz kötését. A parasztok földesúri engedély nélkül is mesterséget tanulhattak.