Magyarország a kora újkorban

By petra_8888
  • Period: 1520 to

    Magyarország a kora újkorban

  • 1526

    Magyarország kettészakadása

    Magyarország kettészakadása
    II. Lajos halálát követően Magyarország kettészakadt. Az ország keleti részén: Szapolyai Jánost, nyugaton: Habsburg Ferdinándot választották királlyá.
  • Aug 5, 1532

    Megkezdődik Kőszeg ostroma

    Megkezdődik Kőszeg ostroma
    1. augusztus 5-én kezdte meg I. Szulejmán oszmán szultán hatalmas hadserege a kicsiny Kőszeg várának ostromát, melyet Jurisich Miklós kapitány – majdnem százszoros túlerővel szemben – 25 napon át hősiesen védelmezett.
  • Aug 29, 1541

    Szulejmán szultán csellel elfoglalja Buda várát

    Szulejmán szultán csellel elfoglalja Buda várát
    1. augusztus 29-én foglalták el Buda várát I. Szulejmán oszmán szultán hadai, aminek eredményeként a Magyar Királyság területe tartósan három részre szakadt.
  • Sep 9, 1552

    A törökök ostrom alá veszik Eger várát

    A törökök ostrom alá veszik Eger várát
    1. szeptember 9-én vette ostrom alá Ahmed budai pasa és Ali pasa egyesült serege Eger várát, melyet a Dobó István vezette maroknyi védősereg később sikeresen megvédett az oszmánoktól.
  • Aug 6, 1566

    Szulejmán ostrom alá veszi Szigetvárt

    Szulejmán ostrom alá veszi Szigetvárt
    1. augusztus 6-án vette ostrom alá I. Szulejmán szultán 150 000 fős hadserege a Dél-Dunántúl legjelentősebb erősségét, melynek kapitánya a híres hadvezér, gróf Zrínyi Miklós horvát bán volt. Az eposzba illő egyhónapos küzdelem végül Zrínyi és a 2300 védő hősi halálával és Szigetvár elestével zárult, miközben egyébként Szulejmán is életét vesztette.
  • 1568

    A drinápolyi béke. Egy hosszúra nyúlt fegyverszünet

    A drinápolyi béke. Egy hosszúra nyúlt fegyverszünet
    1568 februárjában a magyar királyt, I. Miksát és az új szultánt, II. Szelimet képviselő követek több mint féléves huzavona után kölcsönösen elfogadták azon megegyezés szövegét, amelyet a tárgyalások színhelyéről drinápolyi békének neveztek el.

  • Első magyar nyelvű Biblia

    Első magyar nyelvű Biblia
    Vizsolyban készült el Károli Gáspár fordításában.

  • A bécsi béke

    A bécsi béke
    1. június 23-án kötötte meg – I. Rudolf király nevében – Mátyás osztrák főherceg és Bocskai István erdélyi fejedelem a Bocskai-szabadságharcot lezáró bécsi békét, mely előírta a rendi jogok betartását és a protestáns vallás szabad gyakorlását.

  • Bethlen Gábor erdélyi fejedelem lett.

    Bethlen Gábor erdélyi fejedelem lett.

  • Bethlen Gábor halála

    Bethlen Gábor halála
    1. november 15-én hunyt el Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (ur. 1613-1629), választott magyar király, a török hűbéri sorba kényszerített államocska történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Bethlen 16 évnyi uralkodás után fejezte be életét, országlásának köszönhetően pedig Erdély gazdasági, kulturális és diplomáciai tekintetben is beléphetett híres „aranykorába.”

  • A szentgotthárdi csata

    A szentgotthárdi csata
    1. augusztus 1-jén vívták meg a Montecuccoli tábornok által vezetett keresztény seregek és Köprülü Ahmed nagyvezír oszmán hadai a szentgotthárdi ütközetet. A magyarországi török háborúk során ez volt az első jelentős nyílt ütközet, melyben az európaiak győzelmet arattak a törökök ellen.

  • Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme lett.

    Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme lett.

  • Budavár visszafoglalása

    Budavár visszafoglalása
    1. szeptember 2-án, két és fél hónapig tartó ostrom után foglalták vissza a keresztény hadak Budát, a magyar királyok korábbi székvárosát, mely 145 évig állt az oszmánok fennhatósága alatt.

  • A karlócai béke

    A karlócai béke
    1. január 26-án kötötték meg I. Lipót magyar király és II. Musztafa oszmán szultán követei a karlócai békét, mely lezárta a Bécs 1683. évi ostromával kezdődött háborút. A másfél évtizedes küzdelem eredményeként az Oszmán Birodalom végleg visszaszorult a Duna medencéjéből; Magyarország több mint 150 év után felszabadult a török uralom alól.

  • A Rákóczi- szabadságharc kezdete

    A Rákóczi- szabadságharc kezdete

  • A második trónfosztás

    A második trónfosztás
    A talpasok 1707 fordulóján értek el törekvéseik csúcsára. Rákóczi tervezett célja az volt, hogy visszaállítsa Magyarország függetlenségét olymódon, hogy elszakadva a Habsburg-háztól egy új királyt választ (II. Miksa Emmánuel bajor választófejedelem). Ebben a helyzetben Ónodon országgyűlést hívtak össze, ahol két igen fontos kérdésben állapodtak meg.

  • A Rákóczi- szabadságharc befejezte

    A Rákóczi- szabadságharc befejezte

  • III. Károly halála

    III. Károly halála
    III. Károly, Mária Terézia magyar királynő apja volt.

  • Mária Terézia halála

    Mária Terézia halála
    1. november 29-én hunyt el Habsburg Mária Terézia, a magyar történelem második saját jogon uralkodó királynője, a felvilágosult abszolutizmus egyik legjelentősebb európai képviselője, a Habsburg-Lotharingiai-dinasztia „ősanyja.”

  • II. József trónra lépése

    II. József trónra lépése

  • A „nevezetes tollvonás”

    A „nevezetes tollvonás”
    1. január 28-án, halála előtt három héttel vonta vissza II. József tízesztendős uralkodása alatt hozott rendeleteinek döntő többségét. A „nevezetes tollvonás”, mely közel 6000 jogszabályt semmisített meg, csak a türelmi-, a jobbágy- és az alsópapságról szóló rendeletet hagyta érvényben.