-
Csak magyar születésű királyt lehet megválasztani. A végzés Szapolyai János helyzetét erősítette.
-
Werbőczy István kiadja a Hármaskönyvet (Tripartitum). A király nem szentesítette, tehát nem volt jogerős, azonban a nemesség egészen 1848-ig jogforrásnak tekintette. Alapja az Aranybulla és a 1351-es törvények. Werbőczy munkáját 1504-ben kezdte el.
-
Jagelló Anna és Habsburg Ferdinánd
Jagelló Lajos és Habsburg Mária -
Tízévesen király lesz és húsz éven keresztül uralkodik. Az ország az idejében szét van esve, a mohácsi csata után elmenekül, de meghal menekülése közben.
-
Amikor II. Lajos visszautasítja Szulejmán békeajánlatát, a török had hadjáratot indít. Itt foglalják el a déli végvárakat, többek között Nándorfehérvárat.
-
Szapolyai Jánost Fehérváron királlyá avatják, de nem a rendes koronával, mert azt Mária (Lajos felesége) elvitte és Ferdinándnak adja, akit Pozsonyban megkoronáznak.
-
A két magyar vezér: Szapolyai György (Sz. János öccse) és Tomori Pál (érsek). A magyar sereg várja török hadat. Azonban ők csak estefelé támadtak, amikorra a magyar harcosok elfáradtak az egész napi tűző napon állástól. A török hadsereg kb. háromszorosa volt magyar seregnek.1,5-2 óra alatt elveszítették a csatát, Lajos királyt menekülése közben érte a halál. A törökök elfoglalják Buda várát, de kivonulnak, mert félnek attól, hogy hátulról megtámadják őket.
-
I. Ferdinándot testvére, I. / V. Károly támogatja
Szapolyai Jánost Szulejmán támogatja -
Jurisics Miklós hősiesen védte a várat, amit Szulejmán csak időhúzásként ostromolt. Végül Kőszeg vára megmenekült
-
Titkos szerződés I. Ferdinánd és Szapolyai János között. 1) elismerik egymás országrészét, 2) János halála esetén Ferdinándé lesz a területe. Jánosnak hamar fia születik (János Zsigmond), akit rögtön megkoronáz.
-
Az ország három részre szakad: Királyi Magyarország, Török hódoltság, Erdély
-
A török szultán meghívja János Zsigmondot, anyját Izabellát és gyámját Martinuzzi Fráter Györgyöt a táborába. Eközben katonái elfoglalják a várat.
-
Elhívja a Habsburgokat Erdélybe, melyről Szulejmán értesül és hadakat küld. Ennek következtében nagy harc alakul ki, és a második kísérlet is megbukik.
-
A török célja Bécs, amit két irányból közelít meg. Ahmed serege a Balkán felől érkezik és Szolnoknál egyesül Ali pasáéval. Szolnok és Temesvár elesik, azonban Egert nem tudják legyőzni és visszafordulnak.
-
II. Miksa német-római császár és II. Szelim oszmán szultán között. Megtiltják egymásnak a további területszerzést és az emberkereskedelmet, és Erdélyt békénhagyják, viszont Erdély sem támadhat meg senkit sem
-
Megállapodás I. Miksa magyar király és János Zsigmond erdélyi fejedelem között, miszerint J.Zs. lemond a névleg viselt magyar királyi címről és Miksa elfogadja őt a Partium fejedelmeként. II. Szelim szultán is elfogadja az egyezményt.
-
Károli Gáspár és lelkésztársai magyarra fordítják a Bibliát, amit vagy Károli-bibliának vagy Vizsolyi Bibliának nevezünk.
-
Az Oszmán Birodalom és a Habsburg Birodalom összecsapása. I. Rudolf Német-római császár ki szeretné űzni a törököket, ezért zsoldosokból sereget szervez. Az Erdélyi Fejedelemség 1595-ben becsatlakozik. Az oszmánok célja Bécs elfoglalása, míg a Habsburgoké a törökök kíűzése a Magyar királyság területéről. A komolyabb harcok 1593-ban kezdődnek, oszmán és habsburg győzelmekkel egyaránt. A háború sok veszteséggel járt, sokan néptelenedtek el.
-
A császár fel szeretné akasztani Bocskait (leggazdagabb nemes), amire ő elmenekül Erdélybe. Ott katonákat gyűjt; a hajdúk mellé állnak. A hajdúk a tizenötéves háborúban aHabsburgok mellett vannak ugyan, de kiszállnak, mert nincsen vallásszabadságuk. Bocskai serege elfoglalja a Királyi Magyarország sok részét és többek között hűtlenségi perek betiltását, a vallásszabadságot és a zsoldosok önkénykedésének büntetését követeli.
-
A felvidéki támogatás hatására 1605 tavaszán Bocskait Magyarország és Erdély fejedelmévé választja a szerencsi országgyűlés.
-
I. Rudolf és Bocskai között. Biztosítja a vallásszabadságot és a magyar rendi jogokat, valamint elfogadja Erdély különválását.
-
Béke I. Rudolf és Ahmed szultán között, ami a tizenöt éves háborút zárja le. A bécsi béke kiegészítése, húsz évre kötik. Többek között az áll benne, hogy nem szabad rabokat ejteni és várat támadni, a felek elfogadják egymás területeit, a Habsburgoknak nem kell adód fizetniük, valamint Eger, Kanizsa és Esztergom vára a törököké marad.
-
Kiszámíthatatlan, zűrös magánéletű fejedelem, akit egykori támogatói, a hajdúk meggyilkolnak.
-
A nemeseknek sok beleszólást enged. A jobbágyköltöuködés megyei téma lesz; kiterjeszti a szabad vallásgyakorlást a mezővárosokra és falvakra is; mezővárosi és királyi városi címeket ad településeknek, ami azért előny, mert így kevesebb adót kell fizetni.
-
Visszaveszi a fejedelmi birtokokat (több pénz); leváltja a megbízhatatlan tisztviselőket (hatékonyabb állam); állami monopóliumokat vezet be (pl. méz, szarvasmarha, viasz); külföldi mesterembereket, bányászokat és antitrinitáriusokat hoz be. Sok pénzt fordít a hivatalnokokra és a katonákra és támogatja a középnemeseket. Református kollégiumokat hoz létre (Gyulafehérvár) és beszáll a harmincéves háborúba a cshek oldalán. (nickolsburgi béke, 1621). Halála után felesége lesz a fejedelem.
-
Gazdag, horvát családból származő költő, a szigetvári hős dédunokája, akinek az apja korán meghal, ezért Pázmány Péter nevelteti. A Tábori kis tracta művében leírja a török elleni hadviselési taktikákat, mivel célja, hogy kiűzze a törököket Magyarországról. Művei közé sorolhatóak a Vitéz hadnagy, melyben az ideális hadvezérről ír; a Mátyás király életéről való elmélkedések, ami példaképének, Hunyadi Mátyásnak a hibáit és jótetteit beszéli el; illetve a (rövidítve) Áfium c. írása.
-
Apját I. Rákóczi Györgyöt (megfontolt fejedelem, aki folytatja Bethlen politikáját, csatlakozik a harmincéves háborúhoz, de a török visszaparancsolja) követi. Új politikai helyzet alakul ki nála, ugyanis
-
Zrínyi ellenfele, aki nem díjazza a munkáját, ugyanakkor szüksége van rá, de nem szeretne túl sok feladatot adni neki. A prioritása a kétfrontos háború elkerülése. Nem engedi Zrínyi saját költségén felálított seregének a használatát, ezért a költő épít egy új várat a kanizsai, török kézen levő vár mellé (Újzrínyivár).
-
Amikor a török sereg elindul Buda felé, hogy elfoglalja Bécset, Lipót kinevezi Zrínyit a hadsereg főparancsnokává. A törökök csak Érsekújvárig érnek el, mert a heves esőzések megnehezítik előrejutásukat. Létrejön az utolsó vilajet.
-
A szentgotthárdi csata után megkötött béke a Habsburg és az Oszmán Birodalom között, ami az utóbbi félnek kifejezetten előnyös volt. A zsitvatoroki békének a szövegét vették alapul és azt bővítették ki.
-
Zrínyi serege várakat és hidakat éget el időnyerés miatt. Legnagyobb célja a Kanizsa volt, amire azonban Lipót nem adta meg az engedélyt, így leváltja Zrínyit. Szentgotthárdnál a magyarok legyőzik -az olasz zsoldoshadvezérrel az élen- a törököket.
-
I. Lipót király elleni szervezkedés, amelynek Wesselényi Ferenc a főszervezője, továbbá Nádasdy Ferenc, I. Rákóczi Ferenc, Frangepán Ferenc és Zrínyi Miklós is a tagji. Mindannyian nemesi, addig kormánypárti családok sarjai.
-
Frangepán Ferenc elmegy Bécsbe és mindent elmond a királynak, aki az összesküvés tagjait Bécsbe csalja és ott elfogják őket.
-
Ebben az időszakban nincsen rendi gyűlés és nádor, viszont megemelik az adót, korlátozzák a vallásszabadságot és a végvárakba magyar katonák helyett idegen zsoldosokat bérelnek fel.
-
A Wesselényi-összeesküvés tagjait kivégzik, kivéve I. Rákóczi Ferencet és Wesselényit. Előbbit anyja, Báthori Zsófia ki tudja váltani a kapcsolatai miatt, a főszervező pedig már korábban, 1667-ben meghalt.
-
Lipót nem tud mit kezdeni Thököly Imre terjeszkedésével (Thököly-mozgalom), ezért bejelenti a soproni országgyűlésen, hogy felhagy az abszolutizmusával. Megválasztják az nádort (először 1670-óta), Esterházy Pált, csökkentik az adókat, ugyan korlátozottan, de visszaállítják a vallásszabadságot és újra lesz rendi gyűlés is.
-
A török sereg Budán keresztül marsírozván elfoglalja Érsekújvárat és egészen Bécsig menetel, de III. János lengyel király és Lotharingiai Károly német herceg segít az osztrákoknak, így a török hadsereg vereséget szenved és visszavonul.
-
XI. Ince pápa hozta létre a szövetséget, amely egy törökellenes nemzetközi összefogás először a Habsburg Birodalom, a Lengyel–Litván Unió, a Velencei Köztársaság és a pápai állam között, de később több állam is csatlakozik hozzá. Ez azt is jelentette, hogy a franciák nem támadhatják meg a háború ideje alatt a magyarokat, tehát a habsburg vezetésnek nem kellett tartania a két frontos háborútól ezen idő alatt. A képen a Szent Liga elékérme látható.
-
-
A magyar rendek lemondanak a szabad királyválasztás jogáról és az ellentmondási záradékról. A király azonban megerősíti a Magyar Állam önállóságát.
-
-
Az Erdélyi fejedelemség utolsó uralkodója II. Apafi Mihály volt, aki apját, I. Apafi Mihályt, az "órás" fejedelmet követte. 1570-1696
-
A kurucok elfoglalják Tokaj és Sárospatak várát, ami felségárulásnak minősül.
-
A Savoyai Jenő herceg hadvezér vezette csapatok döntő vereséget mérnek a törökökre.
-
Az Oszmán Birodalom és a Szent Liga között kötettik. Magyarország nagy részén megszűnik az oszmán hódoltság, azonban Temesköz török kézen marad. Thököly Imrét és feleségét, Zrínyi Ilonát Nikodémiába száműzik.
-
Amikor Rákóczi Lengyelországban bújkál, mint francia mérnök, hallja, hogy kitörik az örökösödési háború.
