-
Magyarország és Csehország királya 1526-tól, valamint Ausztria főhercege 1521-től 1564-ben bekövetkezett haláláig.
-
-
II. Rudolf 1552. július 18-án Bécsben született. Birodalma rovására sokat foglalkozott asztrológiával, mágiával és alkímiával. Prágai palotájában maga is kísérletezett aranycsinálással. Ehhez udvarába hívta a kor jelentős alkimistáit, például az angol Edward Kelley-t, a lengyel Michael Sendivogiust. A prágai Hradzsinban palotája mellett az alkimisták műhelyei kis utcácskát foglaltak el. II. Rudolf 1612. január 20-án halt meg Prágában.
-
-
-
Ferdinánd (Graz, Ausztria, 1608. július 13. – Bécs, Ausztria, 1657. április 2.), Habsburg-házból való német-római császár, Magyarország és Csehország királya, valamint Ausztria uralkodó főhercege 1637-től 1657-ben bekövetkezett haláláig.
-
Ferdinánd, IV. (? , 1633 . szept. 8. – ? , 1654. júl. 9): római király, Magyarország és Csehország királya. III. Ferdinánd fia. 1646-ban cseh, 1647-ben m. királlyá koronázták, 1653-ban római királlyá választották, de még apja életében meghalt.
-
I. Lipót magyar király. Eredetileg papi pályára készült uralkodó nevéhez fűződik a Habsburg monarchia európai nagyhatalommá tétele csakúgy, mint az abszolutisztikus kormányzás kiépítése, a hagyományos magyar rendi állam megszüntetése valamint az ellenreformációs törekvések felerősödése, de a török uralom felszámolása, valamint a csak a 19. században kiteljesedő modernizáció alapjainak a megteremtése is.
-
-
III. Károly magyar király, másként VI. Károly német-római császár a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főherceg és német-római császár 1711-től, valamint német, magyar és cseh király 1740-ben bekövetkezett haláláig.
-
Mária Terézia a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között
You are not authorized to access this page.