-
Először árucsere, majd kialakul az árupénz, amely egy olyan egysgéges kulcsfontosságú árut jelöl, amelyet értékmérőként használnak (pl.: prémek, marha, kagyló).
-
Az első írásos feljegyzések a fémpénz használatáról egészen i.e. 3000-ig visszamennek, de az első egységes pénzérmét Lüdia területén adták ki i.e. 7. században. Az érmék alapanyaga az Elektrum volt (aranyat és ezüstöt is tartalmazó nemesfém).
-
A görög poliszok is átveszik a pénzérmék találmányát Lüdiából.
-
A rómaiak átveszik a görögöktől a pénz használatát, amely így az egész birodalomban el tud terjedni (tehát egész Európában). -
A váltó egy fizetési kötelezettséget jelent, és a kerskedelem fellendülését követően létrejövő relatív pénzhiány miatt került forgalomba. (hazánkban 1792-ben lett törvénybe foglalva) -
A bankok által kibocsájtott váltókból lett a bankjegy. Azért vált népszerű váktóvá, mert a bankokban könnyű volt beváltani. Később az állam vette át a bankjegyek kiadásának jogát, és ezáltal kiemelkedett a "bankok bankja", amely kizárólagos bankjegy, illetve érme kibocsátás jogával rendelkezett. -
Az ipari forradalmat követően, a kereskedelem fellendülésével, a nemesfémek nem tudták már kielégíteni a pénzmennyiség iránti igényeket.
-
A mai modern pénz belső érték nélküli pénz, aminek nincs aranyfedezete. A modern pénzt hitelpénznek tekintkük, hiszen jellemzően hitelnyújtás útján történik a pénzteremtés. Működésének jogi (törvényi) és gazdasági feltételei is vannak és a társadalmi bizalmon alapul. Magyarországon az MNB 1924-ben kezdte meg működését. -
A legelső és a legismertebb kriptovaluta 2009-ben került kibocsátásra. Ez egy olyan digitális fizetőeszköz, amely nem függ központi kibocsájtótól vagy hatóságoktól.
