A kora újkor története Magyarországon

Máyás király

Period: 1443 to 1490

Adományokkal nyeri meg ellenfeleit. Növeli a jövedelmet pl. Füstpénz, rendkívüli hadiadó. Megalapítja a fekete sereget.

Csontmező

1490

Corvin János a Szent Koronával és Mátyás kincstárával dél felé menekül. Kinizsi Pál csap le rá a Tolna megyei Csontmezőnél. A koronát megszerezte Ulászlónak, de a kincseket a katonák széthordták.

II. Jagelló Ulászló

Period: 1490 to 1516

-nem szedhet rendkívüli hadiadót
-saját költségekre védi meg az országot
-rendekkel együtt kormányoz

Pozsonyi béke

1491

II. Ulászló elismerte Habsburg Miksa és a Habsburg-dinasztia trónigényét, ha nem születik fia, és átadta Miksának Mátyás ausztriai hódításait.

rákosi végzés

1505

Ebben kimondták, hogy csak magyar születésű királyt választanak az ország élére. Ezáltal a pozsonyi béke nem számított érvényesnek, mivel Habsburg Miksa nem lehetett magyar király.

Tripartitum

1514

Werbőczy István mintegy tízévi munkával joggyűjteményt állított össze. Ez a Hármaskönyv (Tripartitum).

Dózsa féle parasztháború

1514

Bakócz Tamás keresztes hadjáratot indít a török ellen. Rengeteg paraszt érkezik. Szét akarják oszlatni őket, de már késő. A parasztok élén Dózsa György áll. Az elégedetlen parasztok fellázadnak a nemesek ellen. Szapolyai Temesvárnál leveri a lázadást. A vezetőket kínhalálra ítélik, és megtorló tövényeket hoznak.

Házassági szerződés

1515

Jagelló Anna (II.Ulászló lánya) Habsburg Ferdinánddal (Miksa unokájával) házasságot köt, Ulászló fia, Lajos pedig feleségül veszi Habsburg Máriát (Miksa másik unokáját).

II. Lajos

Period: 1516 to 1526

II. Ulászló fia. 1506-ban született. Ekkoriban Szapolyai hatalma nő. Belpolitikai és külpolitikai zűrzavar.

I. Szulejmán

Period: 1520 to 1566

Török szultán. Nagy hódításokat végez Magyarországon.

Nándorfehérvár ostroma

Aug 29, 1521

Két hónapos hősi ellenállás után Oláh Balázs kénytelen feladni a várat.

I. Ferdinánd

Period: 1526 to 1564

V. károly német-római császár testvére. 1526-tól magyar és a cseh király, 1531-től német király, 1556-tól német-római császár.

mohácsi csata

Aug 29, 1526

A csata néhány óra alatt a magyar sereg teljes vereségével végződött. A katonák jó része elesett a csatában és Lajos király is meghalt. Ezek után Szulejmán Budára megy. Kifosztják a törökök a várat, majd kivonulnak az országból.

Az ország 2 részre szakadása

1529

Miután 1526-ban két magyar királyt is megkoronáztak, kitört a káosz. Szapolyai a törökökhöz megy segítségért, míg Ferdinándot, bátyja, V. károly támogatja. I. Habsburg Ferdinándé a Dunántúl ( Esztergom és Buda kivételével), Szapolyaié Magyarország többi része.

Kőszeg

1532

A törökök Bécset ostromolják. Jurisics Miklós 3 hétig tartóztatja fel őket.

váradi béke

1538

Ferdinánd és Szapolyai János mindketten elismerik egymás országrészét, azonban János halála után Ferdinánd kapja az egész országot.

gyalui egyezmény

1541

Cél a török kiszorítás. Ha Ferdinánd elfoglalja Budát, egyesítheti az országot.

Az ország 3 részre szakadása

Aug 29, 1541

A törökök elfoglalják Budát.
-Török hódoltság (Szulejmán)
-királyi Magyarország (Ferdinánd)
-Tiszántúl (Izabella, Zsigmond, Fráter György)

II. országegyesítési kísérlet

1551

Habsburg zsoldosok és a török küzdelme. Török győzelem. Megölik Fráter Györgyöt.

Török támadások

1552

Temesvár: Loshonczy István-Ahmed
Drégely: Ali budai pasa- Szondi György
Szolnok
Eger vára ( Dobó István)

Szigetvár ostroma

1556

Zrínyi Miklósék hősies küzdelme.

tordai országgyűlés

1557

1557-1564-1568: bevetett felekezetek számára szabad vallásgyakorlás

I. Miksa

Period: 1564 to 1576

Kora újkori történelmünkben Miksa volt az első Habsburg uralkodó, aki Magyar Királyság trónját megörökölte.

drinápolyi béke

1568

Habsburg török béke.

speyeri egyezmény

1570

Erdélyi Fejedelemség megalakulása. II. Szelim, elfogadja János Zsigmond és I. Miksa egyezményét. János Zsigmond lemond a magyar királyi címről, cserébe Miksa elfogadja az erdélyi Fejedelemség és a kelet-magyarországi Részek fejedelmeként Zsigmomdot.

Báthory István

Period: 1570 to 1586

Báthory István erdélyi fejedelem (1571–1586)és Lengyelország királya (1576–1586)volt.

I. Rudolf

Period: 1576 to 1608

Habsburg Rudolf a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, aki II. Rudolf néven német-római császár, német és cseh király, I. Rudolf néven magyar király. Egy jóslat következtében sosem házasodott meg, amely szerint fia fogja letaszítani a trónjáról (ezt így később öccse, Mátyás főherceg tette meg).

15 éves háború

Period: 1591 to 1606

I. Habsburg Rudolf ki akarja űzni a törököket Magyarországról.Váltakozó szerencsével zajlik a háború. Beszáll az Erdélyi Fejedelemség is a háborúba.

vizsolyi Biblia

1594

Karoli Gáspár lefordította magyar nyelvre a teljes Bibliát.

mezőkeresztesi csata

1596

Főerők összecsapása. Török győzelem. (15 éves háború)

szerencsi országgyűlés

1605

Bocskai Istvánt Magyarország és Erdély fejedelmévé választják.

bécsi béke

1606

Bocskai lemond a magyar fejedelmi címről cserébe Rudolf megígéri az uralkodó bűntetlenségét és garantálja a rendi jogok tiszteletben tartását. Szabad vallásgyakorlat.

zsitvatoroki béke

1606

Habsburg török béke. 15 éves háború lezárása.

Rákóczi Zsigmond

Period: 1607 to 1608

Rákóczi Zsigmond (erdélyi fejedelem (1607–1608) halála előtt Báthory Gábor javára lemondott a fejedelmi székről. A korabeli Magyarország egyik leggazdagabb főura, a Rákóczi-család vagyonának és hatalmának megalapozója volt.

II. Mátyás

Period: 1608 to 1619

Megerősíti a rendek jogait.

Báthory Gábor

Period: 1608 to 1613

Báthory Gábor erdélyi fejedelem, a Báthori-család utolsó uralkodója az Erdélyi Fejedelemség trónján.

Bethlen Gábor

Period: 1613 to 1629

-visszaveszi az elődei által elosztogatott földeket
-állami monopóliumokat vetett ki
-külföldi mesterembereket, bányászokat hív
-növeli az adókat
-jó viszony a törökökkel
-tudományok és kultúra nagy támogatója

Pázmány Péter esztergomi érsek

1616

II. Ferdinánd

Period: 1619 to 1637

Zrínyi Miklós

Period: 1620 to 1664

Szigetvári hős dédunokája. Támogatja a török kiűzést. Vadászbalesetben hal meg.

Bécs, Pazmanaeum

1623

Pázmány Péter idejében alapított egyetem.

Brandenburgi Katalin

Period: 1629 to 1630

I. Rákóczi György

Period: 1630 to 1648

Folytatja Bethlen belpolitikáját. Iskolákat alapít.

Nagyszombati egyetem

1635

III. Ferdinánd

Period: 1637 to 1657

linzi béke

1645

Ebben megújították a bécsi békét és kiterjesztették a vallásszabadságot a jobbágyokra is.

II. Rákóczi György

Period: 1648 to 1660

Megpróbálja megszerezni a lengyel trónt. Törökök bosszú hadjáratot indítanak ezért.

I. Lipót

Period: 1657 to 1705

I. Lipót néven német-római császár, német király, magyar és cseh király. Uralkodását végigkíséri a XIV. Lajos francia királlyal való rivalizálás. I. Lipót alatt zajlott a török elleni visszafoglaló háború is.

Apafi Mihály

Period: 1661 to 1690

I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem 1661-től haláláig.

Érsekújvár

1663

Érsekújvárat beveszi Körpülü Ahmed.

Eszéki híd

1664

Zrínyi Miklós támadást indít az eszéki híd ellen.

Kanizsa, Új-Zrínyivár

1664

Zrínyi nem kapott kellő támogatást Kanizsa ostromához, ezért a nagy sereggel érkező nagyvezír, Körpülü Ahmed felmentette Kanizsát, és elfoglalta, lerombolta Új-Zrínyivárat, amelyet Zrínyi a király engedélye nélkülnemelt.

Szentgotthárd

Aug 1, 1664

Fölényes magyar győzelem.

( szégyenletes) vasvári béke

Oct 8, 1664

A nagy Szentgotthárdi győzelem után bebizonyosodott hogy a nyugati hadsereg fejlődésével a török haderő leértékelődött. Ennek ellenére a császár, a francia háború miatt, békét kért. Török kézen maradtak az újonnan meghódított területek és 1661-1664 között elesett magyar várak.

Wesselényi halála

1667

Thököly Imre a kurucok élére áll

1678

soproni országgyűlés

1682

I. Lipót visszaállítja a rendi alkotmányt.

Kuruc Fejedelemség

1682

Kassa a központja.

Bécs ostroma

1683

Kara Musztafa nagyvezír vezetésével 120000 fős hadsereget indítottak a törökök Bécs ostromára. Lipót segítséget kért a lengyel királytól és számos német uralkodótól. Sobieski János lengyel király

és Lotharingiai Károly császári seregei segítettek visszaverni a törököt. Ezek után Párkánynál ismét legyőzték a törököket és visszafoglalták Esztergom várát.

Szent Liga

1684

XI. Ince pápa jelentős anyagi támogatást ígért XIV. Lajosnak, ha cserébe megígéri, hogy addig amíg a Habsburgokkal csatáznak a törökök, nem támadja meg őket. Így megalakult a Szent Szövetség a Habsburg Birodalom, Lengyelország és Velence részvételével.

Buda visszafoglalása

1686

Miksa Emanuel és Lotharingiai Károly vezérek császári, bajor, brandenburgi és magyar csapatai elfoglalták a várat a budai pasától, Abdurrahmantól. Ezt keresztény sikerek követték ( Nagyharsány, 1687, Belgrád,1688) és felcsillant a remény, hogy a törököket ki lehet űzni Európából.

Erdély megszállása

1687

Buda bevételét követően Lotharingiai Károly hadai megszállták erdélyt. Apafi Mihály kénytelen volt átadni a várakat és hadisarcot fizetni. Apafi halála után Lipót lett Erdély fejedelme.

posonyi országgyűlés

1687

A magyar rendek lemondanak a szabad királyválasztási jogukról.

Diploma Leopoldinum

1691

Miután Apafi Mihály halála után Lipót lett Erdély fejedelme, oklevélben biztosította a fejedelemség hagyományainak, a felekezeti, a rendi és a tulajdonviszonyok tiszteletben tartását.

karlócai béke

1699

Savoyai Jenő Zentánál dőntő győzelmet aratott a török főerők felett (1697). Az Oszmán Birodalom a súlyos vereség és erőforrásainak kimerülése miatt békét kért. A dunai monarchia szintén felélte az erőforrásait így megszületett a karlócai béke.

vetési pátens

1703

Rákóczi a jobbágyság megnyerése érdekében a harcoló jobbágyoknak (és közvetlen családtagjaiknak) mentességet ígért a földesúri szolgáltatások alól.

Kuruc vereségek

1704

Nagyszombat, 1704
Zsibó, 1705
Trencsén, 1708
Romhány, 1710

höchstädti csata

1704

A szabadságharc alapvetően a nyugati harcszíntéren dőlt el. A franciák kezdeti előretörését az osztrák és angol haderő Höchstädtnél megállította, de a császári erők még ezután is le voltak kötve nyugaton.

szécsényi országgyűlés

1705

Miután a béketárgyalások nem vezettek eredményre, ki kellett alakítani a felkelés szervezeti kereteit. A lengyel példát követve rendi szövetséget kötöttek (konföderációt), s vezérlő fejedelemmé választották Rákóczit.

ónodi országgyűlés

1707

-trónfosztás
-adó, amit a nemességnek is be kell fizetnie

szatmári béke

Apr 30, 1711

A szatmári béke a Rákóczi-szabadságharcot lezáró békeszerződés, amelyet 1711. április 30-án kötött meg Károlyi Sándor a szövetkezett rendek képviseletében, Pálffy Jánossal.
-rendi jogok
-szabad vallásgyakorlás