Erdélyi Fejedelemségek

I.Rákóczi Ferenc

1652 BCE

(1652. február 24.)
Még apja életében, 1652. február 18-án Erdély fejedelmévé választotta a gyulafehérvári országgyűlés, de beiktatására nem került sor. II. Rákóczi György fejedelem és Báthory Zsófia egyetlen fiaként született.

II. Rákóczi György

1648 BCE

(uralkodott: 1648-1660, megszakításokkal)
I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia. Az országgyűlés még apja életében, 1642. február 3-án fejedelemmé választotta. 1644-ben a III. Ferdinánd elleni háború idején Erdély kormányzója. 1648. október 11-én lépett trónra. Felesége, Báthory Zsófia, a Báthory család utolsó sarja révén kerültek a Báthory birtokok a Rákóczi család kezére.

I. Rákóczi György fejedelem

1630 BCE

(uralkodott: 1630-1648)
Édesapja a Rákóczi-ház felemelkedését elindító Rákóczi Zsigmond fejedelem volt. Uralkodása alatt Erdély gazdaságilag és politikailag is megerősödött. Sokat tett egyháza, a református egyház és az iskoláztatás felvirágoztatása érdekében és szemben állt az ortodoxiával.

Brandenburgi Katalin

1629 BCE

1629-1630: Bethlen Gábor özvegye.:
Bethlen Gábor halála után Brandenburgi Katalin és Bethlen István is átmenetileg birtokolni tudták Erdély fejedelmének trónusát. Miután Bethlen Gábor 1629 -ben, 59 évesen meghalt, végakarata szerint özvegye, Brandenburgi Katalin követte Erdély élén a nagyfejedelmet

Bethlen Gábor (1580-1629)

1613 BCE

A „nagy fejedelem”.1620-ban megválasztották magyar királynak is, de nem koronáztatta meg magát.
(uralkodott: 1613-1629)

Báthory Gábor (1589-1613)

1608 BCE

Báthory háromszor annyi hajdút telepített be, mint Bocskai.
Báthory István
erdélyi fejedelem és lengyel király
unokaöccse, a
Báthory család
utolsó uralkodója a fejedelmi trónon.
uralkodott: 1608-1613

Rákóczi Zsigmond (1544-1608)

1607 BCE

Halála előtt Báthory Gábor javára lemondott a fejedelmi székről. A korabeli Magyarország egyik leggazdagabb főura, a Rákóczi család vagyonának és hatalmának megalapozója volt.
Uralkodott: 1607-1608

Bocskai István (1557-1606)

1605 BCE

A tizenöt éves háborút és az általa vezetett felkelést sikeresen zárta le, s 1605-ben még Magyarország fejedelmének is megválasztották, erről azonban utóbb lemondott.
A gyors sikerek láttán az erdélyiek 1605. február 21-én Marosszeredán fejedelmüknek ismerték el Bocskait. Április 20-án a szerencsi országgyűlésen a magyarországi rendek is fejedelmükké választották. uralkodott: 1605 feb - 1606 dec.

Székely Mózes (1550-1603)

1603 BCE

Báthory István fejedelem testőrségének parancsnoka, sófalvi sóbánya kamarása, Udvarhelyszék királybírája, több alkalommal a fejedelemség hadseregének parancsnoka, Bethlen Gábor barátja. Erdély egyetlen székely fejedelme.
Báthory kinevezte az erdélyi fejedelemség testőrségének parancsnokának. uralkodott: 1603 ápr - 1603 július

Báthory András (1566-1599)

1599 BCE

1. március 30-án Báthory Zsigmond (annak ellenére, hogy András bátyját, Boldizsárt 5 évvel korábban megölette) hazahívta Lengyelországból unokabátyját, és lemondott erdélyi fejedelmi címéről a javára, melyet az csak nagy vonakodások után fogadott el. uralkodott: 1599 márc - 1599 nov.

Báthory Zsigmond (1572-1613)

1588 BCE

Báthory Kristóf fia, az egyik legvitatottabb
erdélyi fejedelem. 1595-ben vette feleségül a Habsburg Mária Krisztiernát. Uralkodásának idejére esik az ún. 15 éves háború. uralkodott: 1588 - 1598

Báthory István (1533 - 1586)

1571 BCE

1571-től még csak vajda, a fejedelmi címet 1576-tól viseli, amikortól kezdve lengyel király is.
uralkodott: 1571 - 1586

II. János Zsigmond

Dec 1, 1570

A Habsburgok, és az európai uralkodók nem ismerték el János Zsigmondot, és hadat is viseltek ellene. János Zsigmond lemondott magyar királyi címéről, és felvette az Erdély fejedelme címet. Ekkortól beszélünk Erdélyi Fejedelemségről, melynek első uralkodója 1570 december 1 és 1571 március 14 közt János Zsigmond volt. A Keleti Királyság vezetése - gyermekkorának időszakában - édesanyja Izabella és legfőbb gyámja Fráter György feladata volt.