-
- október 28. és 31. között lezajlott felkelések sorozata a polgári demokratikus átalakulásért Magyarországon. Elnevezését onnan kapta, hogy a frontról hazatért katonák őszirózsát tűztek a sapkarózsájuk helyére.
-
Az új hatalom gyors ütemben építette ki a proletárdiktatúrát. A Forradalmi Kormányzótanács minden kérdésben teljhatalmat gyakorolt.
-
Az antant előírásait tartalmazó levél, amelyet 1919. március 20-án Vix francia tábornok adott át Károlyi Mihálynak. A levél újabb magyar területek átadását követelte a Tiszántúl térségében.
-
1919 augusztusától az országban anarchikus állapotok uralkodtak. Az ország élén nem volt stabil politikai erő, csak egymást váltó gyenge kormányok
-
tárgyalások után 1920 januárjára megalakult az új magyar kormány
-
az ország területe az addigi 283 ezer km2 -ről 93 ezer km2-re csökkent, ezzel Magyarország a területe kétharmadát elvesztette.
-
megkapta a bankjegykibocsátás jogát. Ezzel megkezdődött a pénzügyi helyzet rendezése az országban.
-
-
Benito Mussolini olasz és Bethlen István magyar miniszterelnök a Palazzo Chigi dísztermében aláírta az olasz–magyar barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződést, amelynek köszönhetően a Horthy-korszak Magyarországának egyik legfontosabb politikai partnere Olaszország lett.
-
A kormány a merénylet következtében kialakult hisztériát elsősorban a kommunisták elleni fellépésre használta fel. Statáriumot vezetett be, és két kommunista vezetőt, Sallai Imrét és Fürst Sándort kivégeztetett.
-
Gömbös 95 pontból álló Nemzeti Munkatervet dolgozott ki.
-
Győrben Darányi meghirdette az 1 milliárd pengős fegyverkezési programot, azaz Magyarország újrafelfegyverzésének a tervét
-
A szellemi szabadfoglalkozású pályák állásainak legfeljebb 20 százalékát foglalhatják el zsidók.
-
Magyarország közel 12000 km²-t kapott vissza a Felvidékből.
-
új kihívások Teleki Pál miniszterelnök és Magyarország számára.