-
Az 1847 novemberében Pozsonyban összeült – később utolsónak bizonyult – rendi országgyűlésen a reformpárti erők által létrehozott Ellenzéki Kör és a „fontolva haladókat” tömörítő Konzervatív Párt lépett föl határozott programmal. Utóbbiak jelentős mértékben bírták a bécsi udvari körök támogatását is. A téli hónapok során patthelyzet alakult ki, ebbe a helyzetbe hozott döntő fordulatot a február 22-ei párizsi forradalom híre.
Forrás -
Kossuth Lajos március 3-án elmondott beszéde fogalmazta meg programszerűen az ellenzék követeléseit: független magyar bank felállítását, a honvédelmi rendszer átalakítását, jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt. -
A bécsi tanuló ifjúság petíciót nyújtott be a császárhoz. -
Ahogyan március 11-én a bécsi tanuló ifjúság petíciót nyújtott be a császárhoz, Pesten az Ellenzéki Kör hasonlóképpen elfogadott március 12-én tartott gyűlésében egy Irinyi József által fogalmazott 12 pontból álló kérvényt, azaz a Tizenkét pont első változatát, ami már jóval túlment az eredeti felirati javaslaton. -
Az utcai harcok és az azt követő szembenállás során a bécsi népnek sikerült elérnie, hogy új kormány álljon fel, sőt, Ferdinánd császár alkotmányt adott, és megígérte, hogy 1849. január elsejétől megszűnik minden jobbágyi szolgáltatás az egész Habsburg Birodalomban. Mindez nagy hatással volt a magyar eseményekre.
Forrás -
Megérkezett Pestre a hír, hogy Bécsben 13-án kitört a forradalom és a bécsi tanuló ifjúság petícióját az országgyűlési rendekkel elfogadtatta. Ennek hatására, midőn a gyűlés az utóbbi indítványt fogadta el, a határozattal elégedetlen ifjúság Petőfi, Jókai, Vasvári vezetésével a Pilvax-kávéházba ment és a Közvélemény asztalánál elhatározta, hogy másnap, azaz 15-én reggel az egész városban kihirdeti a 12 pontot. -
Petőfi 8 óra körül társaival a Pilvax-kávéházba ment. Itt Jókai felolvasta a 12 pontot Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt. Innen indultak el először a jogi egyetemhez, ahol Petőfi újból elszavalta a Nemzeti dalt, Jókai pedig felolvasta a 12 pontot. Ezt követően az orvosi egyetemre, majd a mérnöki és bölcseleti karra mentek, ahol az előbbihez hasonlóképpen jártak el. Ekkor már nemcsak az ifjúság vette őket körül, hanem az utcáról is nagy közönség csatlakozott hozzájuk, mely nőttön nőtt. -
10 óra után a tömeg Landerer és Heckenast könyvnyomdájához vonult a Hatvani utcába. Ekkor már ötezres tömeg követte őket. Landerer Lajos nyomdatulajdonost a kikiáltott tizenkét pontot tartalmazó program és Petőfi költeményének cenzúra nélküli kinyomatására szólították fel, ellenállásának esetén az el nem kerülhető kényszerítést helyezvén kilátásba. A nyomdatulajdonos engedett, és a kívánt iratok rögtön németre is lefordítva ezrével kerültek elő a gyorssajtó alól. -
Délután 3 órakor a Múzeum téren népgyűlést tartottak. Az összegyűlt nép elhatározta, hogy a városházára indul, és ott a polgári kart és városi tanácsot az egyesülésre és kívánatai aláírására felszólítja. A tanácsterem megnyílt, a tanácsnak benyújtották a program pontjait. A pontokat Szepessy Ferenc polgármester és a tanács tagjai aláírták, és Rottenbiller az ablakon át felmutatta a népnek. -
A tömeg a hatósági épület udvarára gyűlt, és követelték, Táncsics kiadatását, a cenzúra eltörlését, valamint a sajtóbíróságnak a nép közüli választatását. Zichy Ferenc, a helytartótanács elnöke, azonnal szabadon bocsátotta Táncsicsot. -
Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc a polgári átalakulás és a nemzeti önállóság kivívásáért indult. A forradalom békés követelésekkel kezdődött, majd fegyveres küzdelemmé vált a Habsburg-uralom ellen. A magyar hadsereg több győzelmet aratott, de végül az osztrák és orosz túlerő leverte a szabadságharcot. Az eseményeket súlyos megtorlás követte.
Forrás -
Március 16-án Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre. Az udvar meghátrált, s kénytelen volt engedni a pozsonyi küldöttség követeléseinek. Hozzájárult március 17-én gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez. Beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába. Megígérte, hogy a király szentesíti a reformtörvényeket. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem az ország választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel.